Javában dübörög a POSZT, a pécsi sétatér késő délután csordulásig megtelik, sül a malac a nyárson, tucatszám nyitják a villányi borok palackjait a felállított standokon, fecskék köröznek vijjogva a Dóm felújított tere fölött. A közeli Trafik (Apolló mozi) különös eseménynek ad otthont: P. Horváth Tamás A Zsolnay. Egy dinasztia eredete című regénye mutatkozik be, amely a Prae Kiadó könyvheti újdonságai közt szerepel.

A szerzőt, aki nemcsak író, de séf is, Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője kérdezi, ott ül Péczely Dóra,  a könyv szerkesztője is, aki P. Horváth Tamással közösen formálta románccá a Zsolnayak és Pécs városának felnövekedését. A Zsolnay ugyanis bár a trilógia utolsó része, időrendben a kezdeteket regéli el, a 19. század közepi és századfordulós Pécset, annak sztoriját, hogyan alapozta meg e jeles dinasztia nem csupán saját vagyonát és világhírét a kerámiagyárral, hanem a teljes közösség és város gazdasági, kereskedelmi és kulturális fejlődését.

Ágoston Zoltán nagyívű felvezetői helytörténet, figurák, románc és elbeszélés szövevényes viszonyaira világítanak rá, P. Horváth Tamás és Péczely Dóra pedig arról beszélnek, a rengeteg kutatómunka, ami Pécs történetéről, jellegzetes alakjairól, a Zsolnayakról és a kerámiakészítés kulisszáiról összegyűltek a könyvtárakban, levéltárakban, visszaemlékezésekben és a szerző dolgozószobájában, miként formálódtak könnyen olvasható, kalandos, mégis elegáns regénnyé. A forradalom- és szabadságharc utáni, valamint századfordulós délvidék roppant izgalmas hely, hiszen ebben a térségben kezdi kinőni magát Az Amerikaihoz címzett üzlet, melyet Zsolnay Miklós vezet, hogy fiai, elsősorban is Vilmos végül mindenféle manővereken keresztül megalapítsa és útjára indítsa a világhíres Zsolnay-gyárat az egyedi kerámiákkal és porcelánokkal, mindazokkal az iparművészeti innovációkkal, amelyek azután mindenütt ott vannak határon innen és túl. Ferenc József császár látogatása és elismerő szavai, a Habsburg–magyar feszültségek dacára is, ünneppé teszik a gyár jelenlétét, Vilmos itthon első ízben teremti meg munkásai számára a normális munkakörülményeket korszerű egészségbiztosítással és ellátással. A Zsolnayak egészen a párizsi és chicagói világkiállításig jutnak a századfordulót követően, Pécs pedig mind virágzóbb nagytelepüléssé válik.

P. Horváth Tamás séfként a kötetében betekintést enged a korabeli gasztroszokásokba is. Aki kezébe veszi A Zsolnayt vagy a trilógia többi darabját (például a legelsőt, a Tündérvárost), a románcos, anekdotikus történet mellett ízes leírásokat kaphat azokról a kongeniális receptekről, amelyek terítékre kerültek Zsolnayéknál, illetve a város kisebb-nagyobb vendéglőiben, kocsmáiban és borászataiban. A pécsi könyvbemutató vége felé a regény egyik édességét ízlelhette meg a közönség, mégpedig a mandulás-gyümölcsös tejberizst, melyből 96 adagot szolgáltak fel, pedig addigra néhány kisgyerekes család, vagy dolgára siető tüke már távozni kényszerült.