bezár
 

film

2019. 09. 19.
Eszképizmusból jeles
Julian Fellowes: Downton Abbey
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az évek alatt elkötelezett közönségére talált brit sorozat, a Downton Abbey különleges karácsonyi kiadása és a Crawley-család története egészen a mozivászonig jutott.

A karácsonyi különkiadásoknak nagy hagyománya van a szigetországban, a legnépszerűbb sorozatok és tévés produkciók rendre kijönnek valamilyen nagyszabású, tematikus epizóddal az ünnepi szezonban. A Dowton Abbey esetében sem ez a mostani volt az első karácsonyi kiadás, ennek köszönhetően ezúttal megkímélnek minket a havazás – kockás zokni – pulykasült – Yorkshire-puding kötelező köreitől, és bátran egy őszi hétvégére helyezik a történetet, hogy egy egészen más mesét szőjenek a generációk egymásból következőségéről, és természetesen Downton Abbey mint intézmény gránitszilárd állandóságáról.

Downton Abbey

Végre koncentrált formában és egész estés terjedelemben kaphatunk meg mindent, ami miatt a rajongók éveken keresztül lelkesen követték a sorozatot, még ha a moziba kerülés ára a dramaturgiai finomhangolástól való könnyed eltekintés volt is. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy a felvonultatott kisebb hadseregnyi szereplővel érdemében foglalkozzanak, ám legalább itt van mindenki, akit az idők során megszerettek a sorozat kedvelői. A Downton Abbey által felskiccelt seregszemle sosem vágyott történelmi, a legkevésbé pedig szociográfiai igényű tabló lenni – inkább csak egy pompásan öltöztetett és tökéletesre hajsütővasazott sokadalmat mutat fel, amelynek részletgazdagságában a 20–30-as évek esztétikája és tárgyi kultúrája iránt fogékony néző örömmel merülhet el.

Downton Abbey

A rajongók megnyugodhatnak: a régi szereplők maradtak, a hajdanvolt dicsőség nosztalgikus esztétizálása pedig dübörög a vásznon is. Makulátlan enteriőrök, csodás jelmezek, tökéletesre csiszolt akcentusok és kimért, angol modor – minden a helyén van. A film ráadásul – hiszen egy karácsonyi különkiadásnak indult – erősen épít is a sorozat ismeretére, kihagyván az expozíció felesleges bemutató köreit. Mindenki itt van velünk, és az alkotók feltételezik is, hogy mindenkit ismerünk.

Downton Abbey

A sztori magja csupán ürügy arra, hogy felvonultassák a szereplőgárdát és egy-egy mikrokonfliktussal csaknem mindenkinek az életéből felvillantsanak valami jellemzőt. Összességében a „fentiek” és a „lentiek”, azaz az arisztokrata Crawley-család és az alagsorban sürgölődő személyzet is a királyi pár egyetlen éjszakára szóló vendégeskedésére készül a hűvös angol jó modor alatt forrongó, a monarchia iránt érzett lelkes hevülettel. Ennek kapcsán meg kell küzdeniük az elképzelhetetlenül sznob királyi személyzettel, akik mindent jobban tudnak, és a koronás fők itt-tartózkodása alatt át kívánják venni az irányítást a birtok hétpróbás cselédségétől. Ám a mi szeretett hőseink valóságos szakszervezeti egységfrontba tömörülnek, hogy bebizonyíthassák, Dowton Abbey dicsősége nem múlhat az ő hűséges helytállásukon.

Downton Abbey

A legtöbb karakter kap egy-egy öt percben végigzongorázható, saját cselekményszálat, amelyet azonban az idő rövidsége miatt nyilván sem kifejteni, sem kellőképpen árnyalni nem lehet. Éppen csak arra jó, hogy a sorozat rajongói ráismerjenek kedvenceikre a vásznon, és örömmel nyugtázhassák a kimerítő seregszemlét.

Downton Abbey

Maggie Smith időközben tagadhatatlanul élő legendává érett, az írók pedig szemlátomást feladták a törekvést, hogy bárki más számára frappáns és karakterhű egysorosokat írjanak, cserébe minden humor és szellemesség az idős matrónának jut.

Downton Abbey

A mozifilm a hajdanvolt dicsőségbe révedő eszképizmus csimborasszója, éppen, ahogy elvártuk tőle, vagy ahogyan a sorozatból következik. Ennél többre aligha számíthatunk – a sorozat rajongói viszont maradéktalanul elégedettek lehetnek: végre megkapják a Downton Abbey-érzés esszenciáját, moziélménnyé duzzasztva.

Dowton Abbey, színes, szinkronizált/feliratos angol film, 122 perc, 2019. Írta: Julian Fellowes. Fényképezte: Ben Smithard. Producerek: Julian Fellowes, Gareth Neame, Liz Trubridge. Rendezte: Michael Engler. Szereplők: Hugh Bonneville, Laura Carmichael, Jim Carter, Brendan Coyle, Michelle Dockery, Joanne Froggatt, Maggie Smith. Gyártó: Universal. 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Országos bemutató: 2019. szeptember 12. Bemutatja a UIP-Duna Film.

Képek: © 2019 Focus Features LLC.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Dombai Dóra --

Dombai Dóra az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom, valamint filmtudomány és esztétika szakán végzett. Rendszeresen publikál filmkritikákat, társadalmi témájú esszéket, alapítója a kortárs magyar divatot szemléző Sikk Projekt portálnak, illetve a gasztronómiai és belföldi turisztikai témákkal foglalkozó Kalandjárónak. Érdeklődési területe a feminista kritika, a narratológia és a rituális művészetek.


További írások a rovatból

Bogdán Árpád Gettó Balboa című filmje a 16. Verzió filmfesztiválon
Bodzsár Márk: Drakulics elvtárs
Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje
Interjú Flesch Andrea jelmeztervezővel lehetséges utakról, pályakezdésről, tanítványokról, aktuális munkákról

Más művészeti ágakról

Simon Longman: Rozsda, avagy minden vérünk benne szárad
gyerek

Rajzolj nekem!
Idén az iskolai könyvtárakért rajzolnak az illusztrátorok a Pagonyban
irodalom

Huszonegyedik #12 Huszonegyedik #12
A Másik domesztikálása


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés