bezár
 

irodalom

2020. 05. 16.
Mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz?
Kálmán C. György: „Dehogyis terem citromfán”. Irodalomelméleti írások. Balassi Kiadó, Budapest, 2019, 240 oldal, 2600 Ft
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
Mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz? „[A]z irodalomelmélet nem szükségképpen élvezhetetlen, savanyú, nehezen fogyasztható. Hogy ez igazolódik-e, azt döntse el az olvasó” – írja Kálmán C. György „Dehogyis terem citromfán” című irodalomelméleti kötetének bevezetőjében. Ha az irodalomelmélet esetleg valóban „élvezhetetlen, savanyú, nehezen fogyasztható” lenne, Kálmán C. könnyed és szórakoztató stílusa egészen biztosan megédesíti azt. A szerző olyan élvezettel játszik az elméletekkel, mint macska a gombolyaggal. Nem terheli az olvasót idegenszavak és teoretikus fejtegetések sokaságával: lényegre törően és közérthetően magyaráz nagy súllyal bíró irodalom- és olvasáselméleti kérdéseket is.

Kálmán C. többször utal Szegedy-Maszák Mihály gondolataira, és a néhai irodalomtörténész szemléletalakító hatása valóban vitathatatlanul tettenérhető a kötet írásain. A „Dehogyis terem citromfán” a kánon, a fordítás, a műfaji kategorizálás, az irodalomtörténet-írás módszertani problémáit és a szövegbéli határátlépések (jegyzet, metalepszis, paratextus stb.) jelenségét járja körül. Látóköre nem szűkül egyetlen korszakra vagy szerzőre, sőt, az irodalom és olvasás digitális korban betöltött szerepére is reflektál. „Az irodalomelméletben az testesül meg, hogy hogyan értjük az irodalom jelenségét, az irodalmi folyamatokat és az irodalmi mezőt. S mivel ezek életünk részei, profiké és laikusoké egyaránt, az irodalomelmélet – eléggé közvetett módon – számadás arról is, hogy hogyan látjuk a világot” (49–50.).

A kötet esszéi ugyanakkor nem csak azért teszik élvezhetővé az irodalomelméletet, mert érintenek „divatos” témákat, vagy mert nyelvezetük gördülékeny, jól fogyasztható. És nem is csak azért, mert a szerző a kérdések burjánzásával továbbgondolásra sarkall, és mindent elkövet, hogy kimozdítson bennünket a jól megszokott sémák, keretek közül (lásd Mayer Lisa recenzióját a Helikon 2019/3. és Weiss János kritikáját az Élet és Irodalom 2019. október 18-i számában). Meglátásom szerint Kálmán C. kötete mindezen túlmenően legalább két szempontból nyújt izgalmas olvasmányélményt: egyrészt az egyes szövegek játékosan merész perspektívája „édesíti” meg a teoretikus fejtegetéseket; másrészt az olyan – befogadás- és irodalomelméleti vonatkozásokban gondosan aládúcolt – kérdésfelvetések, amelyekkel kifejezetten csak a 21. század irodalomtudósa szembesülhet.

A játékosan merész perspektíva részben a gondolatok megfogalmazásának – olykor kifejezetten provokatív – módjában érhető tetten: az értelmezői szempontok sajátos kombinálásában. Erre látunk példát többek között a költészet narratológiai megközelíthetőségét taglaló Narratológia a határokon és „Evvel a dalban” – Metalepszis a költészetben című esszékben. Továbbá idesorolhatók azok szövegek is, amelyek a kutatás, az irodalomértés, a befogadás online térben megváltozott helyzetére reagálnak.

HIRDETÉS

banner

„Az internet közegében nagy jelentőségre tesz szert a válasz vagy reakció gyorsasága, a közlemények tempója, a szövegek megjelenésének időbeli távolsága. [...S]zövegfolyamok bomlanak ki vagy akadnak el a szemünk előtt, viták vagy diszkussziók, egymás szövegeire adott válaszok sűrűsödnek vagy enyésznek el” (69.) – írja Kálmán C. annak kapcsán, hogy az internet korában jól érezhetően „más, új funkcióhoz” jut az időbeliség kérdése, mint ahogyan „azt az irodalomtörténet hagyományos szemléletében érzékelni szoktuk” (uo.). Ennek vonatkozásában merülhet fel a könyvek határait vizslató Eleje, vége című esszé meglátása arról, hogy az online térben megváltoznak a szövegek közötti viszonyok. Az interneten „[e]gy szövegre keresünk rá, azt olvassuk – legtöbbször nem adódik mellette más, az puszta véletlen, ha egy-egy gyűjtemény vagy összkiadás részeként találjuk meg” (166.). Nem csak ez a befogadói metódus forgathatja fel a hagyományos irodalomtörténet-elgondolást. Az „élő netirodalomban” sokkal könnyebb játszani a szerzői identitással (lásd például az álneveket, a kollektív alkotásokat); máshova kerülnek a megjelenések elsődleges színterei; létrejönnek új, hibrid műfajok; blogokon és közösségi oldalakon – az olvasó szeme láttára, olykor aktív közreműködésével – alakulnak regények, születnek versek.

„De hát végül is mi értelme volt mindannak, amit eddig leírtam? Miért tettem azt, amit tettem? Profiként pozíciót akarok foglalni? A folytonos kérdezéssel arra akarok rámutatni, hogy én (bezzeg) látom ott is a problémákat, ahol mások nem?” (222.) – kérdezi Kálmán C. György a profi és a laikus olvasók közötti megkülönböztetés tarthatóságát megkérdőjelező esszéjében. Mivel a digitális kor irodalmi közege ezt az oppozíciót is felszámolja, csak azt állíthatjuk biztosan, hogy a „Dehogyis terem citromfán” szerzője ott is látja a problémákat, ahol mások nem. Ezt aztán képes a laikus rácsodálkozásával, professzionális szinten megfogalmazni, úgy, hogy bárki veszi kézbe a könyvet, annak a legsavanyúbb irodalomelmélet is olyan édes lesz, mint a méz.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Branczeiz Anna --

A PTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, költő, író, kritikus. 1990 novemberében született Fehérváron, Pécsen él. Kutatásaiban amerikai és magyar irodalommal foglalkozik.


További írások a rovatból

irodalom

Miért hányhat vért a fülemüle? Miért hányhat vért a fülemüle?
Válasz Nényei Pálnak
irodalom

Könyvet, ajánlva Könyvet, ajánlva
Tömegparanoia, Az eltűnő munka nyomában, Végtelen tréfa – karantén-könyvajánlói Nr.1

Más művészeti ágakról

art&design

Művészeti oktatás és továbbtanulási kisokos Művészeti oktatás és továbbtanulási kisokos
Válaszok arra, hogy miért, hogyan, illetve hova tovább?
Claudio Monteverdi: Poppea megkoronázása


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés