bezár
 

irodalom

2021. 06. 22.
Reményt árulni
Tallér Edina: Lány a város felett című könyvének bemutatója
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Június 17-én 20 órakor vette kezdetét Tallér Edina ötödik regényének bemutatója a KisPrésházban. A szerzővel Juhász Mátyás beszélgetett, aki arról a rendhagyó helyzetről is szólt, hogy a könyv a bemutató előtt néhány órával érkezett meg a nyomdából, így az írónő is csak ekkor láthatta végleges formájában először.

Juhász arra kérte Tallért, hogy olvasson fel a műből, egyfajta hangulatteremtésként, szemléltetésként, felkészítésként, hogy az olvasó mire számítson. A Mégis inkább című részlet hangzott el, ami egy kislány és az anyja hétköznapi párbeszédével indul, ám ennél sokkal mélyebb rétegekbe hatol, átmegy az istenkeresés kérdésébe.

Juhásznak a regényt olvasva az az érzése támadt, mintha a szerző egységesen építené fel szövegeit, direkt tudatosan kapcsolná egymáshoz őket. Főként karakterei jellegzetesek, ugyanis gyakran keresik útjukat, illetve teremtenek kapcsolatot misztikus dolgokkal. Tallér erre személyes gyerekkori történettel válaszolt, elmesélte, hogy nagymamája úgy akarta rendszeretetre nevelni, hogy azt mondta neki, el kell pakolni minden este az asztalról, hogy a Szűzanya éjszakánként tudjon rajta sétálgatni. Arról is beszélt, hogy számára ezek a típusú karakterek inkább írástechnikai eszközök, hiszen tétovaságuk és naivitásuk által kibonthatja azokat a kérdéseket, amik foglalkoztatják. Jellemüket azonban a nyelv szintjén is figyelembe kell venni, hiszen a babonák, közhelyek és hitek mellett meg kell jeleníteni a világra való rácsodálkozást. A könyv főhősének megszólalásaiban ott rejtőzik a törékenység, az ártatlanság, de a romlás lehetősége is. Tallér kiemelte, hogy drámáiban ezeknek az elvont figuráknak az ellentétét, a hétköznapi hús-vér embereket igyekszik ábrázolni inkább.

Juhász Mátyás és Tallér Edina

Mint kiderült, a szerző minden elkészült műve után kitalál magának egy újabb feladatot, amit a következő szöveg által végre akar hajtani. A Lány a város felett esetében azt tűzte ki célul, hogy a magányból építsen szereplői köré kulisszát. Ne csak egy elveszett, magára maradt karakter jelenjen meg, hanem a regény egész világa ilyen hangulatot adjon át. Nem azt akarta elérni, hogy az olvasó így érezze magát, inkább csak, hogy megértse, milyen is a teljes egyedüllét. A feladatot mindig úgy akarja megoldani, mint kitűnő tanulók az iskolai leckét, nem a megúszásra törekszik, arra, hogy kipipáljon egy újabb pontot a listában, hanem hogy a lehető legnagyobb igényességgel és megfontoltsággal fejezze be.

Az is szóba jött, hogy a könyvben számos párhuzam fedezhető fel az elmúlt egy év eseményeivel, a jelen helyzettel kapcsolatban. A regényben említett vírus akár a jelenleg pusztító világjárvánnyal is összeegyeztethető, az interneten végzett dolgok említése pedig azonnal a home office képét hozza be az olvasónak. Tallér azonban hangsúlyozta, hogy a művet négy évvel ezelőtt kezdte írni, egy teljesen más élethelyzetben. Éppen emiatt volt nagyon mérges, hogy rengeteg részletet ki kellett húznia, amiért ilyen nagymértékben reflektált az aktuális helyzetre. Azt is elmondta, egy percig sem volt kérdés számára, hogy törölnie kell a valóságra hajazó mondatokat, hiszen a történet egy disztópikus világban játszódik.

A szerző a megjelenés idilli körülményeiről mesélt, ugyanis mikor nekiállt írni, az volt az első gondolata, hogy nagyon szeretné, ha megtalálná neki a megfelelő helyet. Amikor az Élet és Irodalomban megjelent belőle a Néhány szó az igaz szerelemről című részlet, kapott egy dicsérő ímélt a Prae Kiadó vezetőjétől, Balogh Endrétől. Erre Tallér megírta, hogy nagyon reméli, meg is találja a helyét, mire másnap Balogh felhívta telefonon, így került műve a kiadóhoz. A munkafolyamat kérdése is előjött: Tallér nem érezte bezárva magát a pandémia idején, mivel egyébként is szeret otthonról dolgozni. A regény születését nem befolyásolta annyira a helyzet, mint a polgári munkáját vagy a magánéletét. Elmondta, korábban sokkal zárkózottabb, otthonülős típus volt, most pedig örömmel megy emberek közé.

Juhász a pénz kérdéskörét is szóba hozta, hiszen a történet szerint szegény vidéki lány rájön, hogy azzal, ha jóslatokat, tanácsokat ad az embereknek, könnyen meggazdagodhat. Mennyire egyeztethető össze a hit és az az általi pénzkeresés? Hogy lehet megtalálni a kettő közötti egyensúlyt? A szerző azt mondta, szeretett volna egy olyan történetet megírni, ami egyszerre modern és időtálló, a jelenben játszódik, de mindig aktuális lesz. Éppen ezért gondolta, hogy a pénz mint fogalom mindenkor fontos szerepet fog játszani, ezáltal mindig máshogy lesz értelmezhető a mű.  Arról is beszélt, hogy felvette a kapcsolatot látókkal, jósokkal, médiumokkal, krisnásokkal, hogy minimális rálátással bírjon a spirituális világra. Személyes kapcsolat is fűzi az ilyenfajta gondolkodásmódhoz, hiszen éveken keresztül dolgozott egy olyan multicég kommunikációs osztályán, ahol jósnőket lehetett felhívni, bérelni. A cég mottója azt hirdette, ők árulják a reményt. Tallér azt is elmondta, nem akar ítélkezni, véleményt formálni azokról az emberekről, akik jóslással foglalkoznak, mivel saját szemével látott pozitív és negatív példákat is. Ismerősei közt van olyan, akinek segítettek az efféle dolgok, de olyan is, akinek nem. Úgy gondolja, ha az ember benne van egy folyamatban, van egy munkája, akkor azt addig kell csinálnia, amíg úgy nem érzi, a következő feladat, lépés már nem fér bele számára. De előtte mindenképp le kell merülni az aljára, hogy mélyebbről lássa, mit csinál most, mit kell majd tennie később.

A regény főszereplőjének, Annának  van egy másik, választott neve is, amelyet egy mitológiai istennő inspirált, akihez a születés, a gyermekáldás kapcsolódik. Érdekes, hogy ennek ellenére a szöveg sokkal inkább a halálra összpontosít. Ennek kapcsán merült fel Juhászban a kérdés, hogy a szerző tervez-e folytatást. A válasz egyértelműen nemleges volt, amit Tallér azzal indokolt, hogy számos kapcsolódási pont és konkrét szövegbeemelés figyelhető meg két korábbi regénye, a Lehetek én is, A húsevő és a Lány a város felett között. A bizonyos értelemben vett trilógiának pedig ez a záróakkordja. Az azonban nincs kizárva, hogy később átdolgozza drámává, ahogy a többi művét is.

Zárásként jövőbeli terveiről beszélt, legközelebb rövid történetekkel szeretne olvasói elő állni, ugyanis prózai munkásságából eddig kimaradtak a novellák. Azt is megemlítette, verset nem szándékozik írni, de több drámaötlet fordult már meg a fejében.

 

Tallér Edina – Lány a város felett, Prae Kiadó, 2021., 168 oldal, 3390 Ft

Fotó: Vörös Szilárd

nyomtat

Szerzők

-- Horváth Florencia --


További írások a rovatból

Vaktérkép
Vaktérkép
irodalom

Mészöly Miklós Szekszárdja, Szekszárd Mészöly Miklósa Mészöly Miklós Szekszárdja, Szekszárd Mészöly Miklósa
Liebhauser János[szerk.] és Dicső Zsolt[szerk.]: Átfénylik rajtuk, Antológia Mészöly Miklós 100. születésnapjára, Kalligram Kiadó, Budapest 2021.
irodalom

A menekülés fájdalma A menekülés fájdalma
Sári Edina: Halálúton Horvátországba, Kalligram kiadó, 2021.

Más művészeti ágakról

Balogh Máté és Tornyai Péter kantátáinak előadása
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Hogyan kerül egy magyar regény az íróasztalfiókból a nemzetközi könyvpiacra? Hogyan kerül egy magyar regény az íróasztalfiókból a nemzetközi könyvpiacra?
Interjú Totth Benedekkel írásról, fordításokról és a magyar irodalom lehetőségeiről külföldön
gyerek

Pagonyfeszt a Dürer kertben Pagonyfeszt a Dürer kertben
Családi program május 22-én
Interjú Pusker Júliával fordulópontokról, külföldi érvényesülésről, a klasszikus zenei előadóművészet minőségének alakulásáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés