bezár
 

film

2021. 10. 15.
Filmszerűtlen film, francia módra
Laurent Tirard: A beszéd
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
A film szeret néha színházat játszani, az egy szereplőre és egy szituációra épülő monológ átültetése filmre azonban még a kamera szabadságával élve sem könnyű feladat. Laurent Tirard persze – kiküszöbölve, hogy unalmas legyen – nem tiszta formájában, hanem ötletes képi eszközökben és frappáns kitekintő jelenetekben tobzódva filmezi le a monologizáló (vagy inkább belső monológjával viaskodó) főhőst.

Adriennek, a néha kicsit szerencsétlen, egyébként teljesen hétköznapi francia srácnak két nem mindennapi esemény is megbolygatja az életét a történet kezdetén. Barátnője, Sonia (Sara Giraudeau) minden magyarázat nélkül szünetet kér kapcsolatukban, és egyedül hagyja őt, aminek hatására Adrien eszeveszettül gondolkodik azon, mi lehet a baj, és a lány vajon miért nem reagál a sokadik üzenetére sem. Ha ez nem lenne elég ok a pánikra, nővére és vőlegénye felkérik őt a családi vacsora kellős közepén, hogy tartson beszédet közelgő esküvőjükön, így Adrien ezen is agyalni kezd, sőt, fejben lefuttatja az esküvői beszéd több lehetséges megvalósulását, brillírozó vagy éppen kínos verziókban.

prae.hu

Laurent Tirard: A beszéd

Fotó: Christophe Brachet

Tirard komikusan képzelgő hősét a César-díjas Benjamin Lavernhe, a színházi és filmes körökben egyaránt elismert színész alakítja, a karakter visszafogottságához képest bravúros játékkal. De mivel A beszéd egy teljesen statikus szituációra, a főhős nagyrészt egyetlen szobában, egyetlen családi vacsorán zajló belső monológjára vagy saját magával folytatott dialógusaira, és az ebből kinyíló jelenetekre épül fel, Lavernhe kénytelen is a hátán vinni a filmet. Na nem azért, mert maga a film nem lenne elég erős, hanem inkább mert a főszereplőre koncentrál, belőle bomlik ki. A rangos Comédie-Française társulatának állandó tagja ezt a színjátékot magas színvonalon teszi le a családi asztalra.

Laurent Tirard: A beszéd

Fotó: Christophe Brachet

Laurent Tirard, A beszéd rendezője és forgatókönyvírója bár New Yorkban tanult filmkészítést, majd a Warner Brothersnek írt forgatókönyveket, érdeklődése és stílusa mégis a klasszikus francia irodalom és film forrásaihoz fordult vissza, egy ideig filmes újságíróként is tevékenykedett hazájában. A klasszikus művekkel, stílusokkal és feldolgozásmóddal való sokadik találkozása A beszéd, amelynek kereteit a zárt szituációba (unalmas családi vacsorába) szorult tragikomikus hangvételű belső monológ adja. A komédia világában eddig is otthonosan mozgó alkotó (korábbi munkái: Nicolas az iskolában, Asterix és Obelix: Isten óvja Britanniát!, A kis Nicolas nyaral, Az én hősöm) remek stílusérzéke azonban ebben a filmben, ebben a mesterkélt, filmes és színházi eszközöket vegyítő közegben bontakozik ki a legkülönlegesebb módon.

A főszereplőre épített történet hömpölygését, melyet Adrien néha meg-megakaszt egy flashbackkel vagy a nézőknek szánt kiszólással, Tirard klasszikus feszességgel tartja kézben. Több lehetőséget megragad továbbá, hogy a zsánerből és a szituációból, illetve a színházi és filmes feldolgozás ütközéséből adódó komikumot kihasználja. Ezt már csak kiegészíti az a tény, hogy a főszereplő maga is komikus, szerencsétlenkedő figura.

Laurent Tirard: A beszéd

A film báját csalóka „filmszerűtlensége” adja, színpadi elrendezésűnek tűnő alapszituációja mégis a legtechnikásabb filmes eszközöket (meglepő kamerabeállítások és -mozgások, játékos vágás, kreatív nézőpontváltások) villantja fel, különösen, amikor Adrien, az éppen elhagyott szerelmes férfi különféle forgatókönyveket pörget le fejben kapcsolata lehetséges alakulásáról vagy a cím által előre vetített esküvői beszéd jövőbeli sikeres és sikertelen megvalósulásairól. Maga a címbeli beszéd is statikus, színpadi, előadói pozíció, így a két helyzet reflektál egymásra, de rafináltan meg is szakítja a belső monológot a többféle elképzelt verzió, melyet Tirard mindenféle komikus elemmel bolondít meg.

Laurent Tirard: A beszéd

Fotó: Christophe Brachet

A sokszor elképzelt és a film végén megvalósuló beszéd feszültségfokozó elemnek is beillik, olyan középpontba helyezett jelenet, amelyre lehet készülni, amelyet lehet várni. Emellett a történetet megbontó, a „lefilmezett színház” hatását mímelő, de azt mégis kifigurázó motívum is egyben. Hiszen Benjamin Lavernhe Adrienje szinte úgy izgul egy rövid esküvői előadástól, akár Colin Firth beszédhibás VI. György királya a rádióban elmondott, történelmi jelentőségű beszéde előtt A király beszédében. Egyébként ahogy Adrien kombinál, ahogy akár egész jeleneteket képes lejátszani magában, az már eleve jó ürügy a „filmszerűtlen” kiinduló helyzet „filmszerűsítéséhez”.

Tirard határfeszegető produkciója jól összerakott stílus- és műfajgyakorlat, az egyszerűség álcájába bújtatott, kicsit sem unalmas vagy egysíkú komédia. Na de vajon a sokat várt és sokszor elképzelt beszéd végül hogyan sikerül? Természetesen egyik elképzelt verzió sem valósul meg.

Laurent Tirard: A beszéd

Fotó: Christophe Brachet

 

A beszéd (Le discours), francia vígjáték, 87 perc, 2020. Rendezte: Laurent Tirard. Forgatókönyv: Fabcaro, Laurent Tirard. Fényképezte: Emmanuel Soyer. Producer: Olivia Lagache. Vágó: Valérie Deseine. Zene: Mathieu Lamboley. Főszereplők: Benjamin Lavernhe, Sara Giraudeau, KyanKhojandi, Julia Piaton. Bemutató: 2021. augusztus 12. Magyarországon forgalmazza a Mozinet. Korhatár: 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.

Képek: Mozinet / Les Films Sur Mesure

nyomtat

Szerzők

-- Bükki Linda --


További írások a rovatból

Dan Schoenbrun: Ragyogj TV, ragyogj!
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
A 12. Primanima mint a magány és társadalmi kritika tükre
Révész Bálint és Mikulán Dávid KIX című dokumentumfilmje a 21. Verzió Filmfesztiválon

Más művészeti ágakról

(kult-genocídium)
A 2024-es Aranyvackor pályázat díjátadójáról
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés