bezár
 

art&design

2024. 01. 10.
Egy nem emberi kultúra elképzelt piktogramjai
Megnyitószöveg Borbély Zita Egy komposzt mintázatai című kiállításához
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az ember utáni, emberen túli, vagy nem emberi valóságok elképzelésére irányuló kortárs művészeti és designspekulációk fantáziáit alapvetően a kortárs techno-kulturális tapasztalat disztópikus érzetei uralják. Annak ellenére is, hogy a poszthumanista filozófiai és esztétikai gondolkodásból ez a borús, gyakran éjszínre festett világhangoltság nem feltétlenül következik. 

Borbély Zita korábbi, az ISBN könyv+galériában bemutatott munkái is épp azt bizonyítják, hogy az embertelen vagy több-mint-emberi világ elképzelése a humánközpontú kultúra olyan decentrálását ígéri, ami nem feltétlenül merül ki az általunk ismert világ apokaliptikus felszámolásában, hiszen éppúgy értelmezhető a miénktől merőben különböző lehetséges világok pozitív felnyílásaként is.

Borbély Zita tárgyai, lényei, grafikai elemei éppen ezért nem a posztapokaliptikus sci-fi vagy cyberpunk kultúra borús jövővízióhoz kapcsólodnak. Ha e képi világ lehetséges referenciái, távoli rokonvonatkozásai között kutatunk, akkor például Otto Neurath osztrák filozófus és társadalomtudós (a híres Bécsi Kör egyik alapító tagja) által az 1920-as években bevezetett ISOTYPE (International System of Typographic Picture Education) univerzalista rendszere is eszünkbe juthat. Az ISOTYPE ugyanis egy olyan szabványosított vizuális nyelv utópisztikus alapját teremtette meg, amely lehetővé teszi, hogy az egyre globalizálódó világban a legkülönfélébb etnikai, kulturális és osztályháttérrel rendelkező emberek zavartalanul kommunikálhassanak egymással és a világgal.

gt

Fotó: Simon Zsuzsanna 
 

De azt is mondhatjuk, hogy Borbély Zita a modernizmus konstruktivista grafikai hagyományából építkezik, miközben a nem emberi ágenciák irányába hosszabbítja meg Neurathék univerzalisztikus kommunikációs modelljeit. Vagy még inkább: a művészet nyelvén, a vizuális-térbeli spekulációk kreatív taktikáin keresztül szimulál egy olyan alternatív valóságot, ahol ezek a nem emberi lények egymással esztétikai relációba léphetnek.

Mindez pedig a modernizmus egy másik meghatározó, Borbély munkássága esetében szintén lehetséges referenciának tűnő művészeti mozgalmához is kapcsolható. Neurath-tal és a Bécsi Körrel szinte egyidejűleg az orosz avantgárd művészet területén kialakult a szuprematizmus mozgalma, amely a hétköznapok vizualitásán túllépve a vásznat, a képsíkot, a formák és színek világát a tiszta absztrakciók platonikus birodalmába emelte fel. A szuprematisták ennek megfelelően mindig redukált palettával dolgoztak, gyakran folyamodtak a fekete és fehér, valamint az alapszínek erős kontrasztjaihoz. E törekvésük egyszerre öltött esztétikai és spirituális jelleget, amely a művészet lényegét a geometrikus egyszerűségben feltáruló fenségesben találta meg.

A szuprematizmus több volt mint művészeti mozgalom. Egyszerre volt csendes lázadás és kinyilatkoztatás; az absztrakció apoteózisa és a lét geometriai alapokra helyezett poézise. Akárcsak Borbély Zita alkotásai is, amelyek, arra emlékeztetnek bennünket, hogy a minket körülvevő egyszerű formákban és e formák interakcióiban végtelen világlehetőségek rejlenek.

f

Fotó: Simon Zsuzsanna

Borbély Zita: Egy komposzt mintázatai

ISBN BOOKS+GALLERY

Megtekinthető: 2023.11.01. – 11.23.

nyomtat

Szerzők

-- Miklósvölgyi Zsolt --


Más művészeti ágakról

Az év ódaköltője 2024 pályázat eredményhirdetése
Kritika Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről
Platon Karataev: Napkötöző – négy szám
gyerek

Kabóca Bábszínház: Dödölle


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés