bezár
 

irodalom

2024. 04. 12.
Lúzerség az egész
Kritika Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
A legélvezetesebb szövegek azok, amelyekben a főszereplő világról alkotott gondolatai kerülnek fókuszba: reflektál a korra, amelyben él, amelyet az olvasó is jól ismer, könnyen azonosul a sikerorientált modern világ kritikájával, bevonódik a történetbe, így a főhős iránti szimpátia is erősebb lesz - Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről Ocsenás Péter Bence írt kritikát.

Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötete a szorongásról és az e körül megjelenő egyéni szenvedésről szól. Két karakter története bontakozik ki, akik – egyszerűen szólva – a rasszizmus és a változó korba lépett nők társadalmi megítélésének problémájával szembesülnek. Merész vállalkozásnak tűnik, főként, ha a cím felől értelmezzük a könyvet. Mindkét főszereplő próbál eljutni a „boldogságig”, azonban próbálkozásaikat folyamatos visszaesés és kudarc övezi. A reménytelenséget ők maguk is felismerik; ezzel a tudattal kell átvészelniük a mindennapokat.

A kötet két részből áll, A változás kora és a Mi ketten (rasszista történet) című fejezetekből, amelyek két önálló kisregényként is olvashatók.

A változás kora az öregedést és a magányt tematizálja, egy ötvenötéves nő ráébred, valami megváltozott az életében: „Úgy kezdődött, hogy megszerette Marilyn Monroe-t.” (Marilyn, 7.). Nem lett sikeres, nem lett gazdag, robog egy átlagos élet utolsó szakasza felé: „minden megtörtént, ami egy élethez hozzátartozik, szerelem, házasság, válás, csalódás, kudarc, siker, megint kudarc.” (8.). Próbál kitörni a letargiából és megtalálni a társadalom és a szépségipar által kínált nagybetűs boldogságot, de egyre inkább úrrá lesz rajta a beletörődés.

Babarczy Eszter

A könyv második egysége, a Mi ketten (rasszista történet) Dalma, egy roma kislány és Emma, egy középkorú értelmiségi nő kapcsolatát mutatja be. Ha Dalmának pénzre van szüksége, Emma utal. Aztán újra. Hiába áll számos lehetőség Dalma előtt, hogy végre „új lapot kezdjen”, egyre mélyebbre süllyed, és folyamatosan húzza maga után Emmát is.

A változás kora 14, a Mi ketten (rasszista történet) 16 novellából áll, melyek összefüggő történetté állnak össze, szerkezeti felépítésük megegyezik. Mindkét nyitónovella egy szembesülés mozzanatát jeleníti meg, az ötvenötéves nő felismeri, hogy megöregedett, Emma pedig ráébred, hogy igyekezete ellenére talán mégsem tud Dalmán igazán segíteni. A novellák ettől fogva egy-egy kitörési próbálkozást ábrázolnak, az ötvenötéves nő új életcél után kutat, Dalma pedig megpróbál kiszakadni a mélyszegénységből. Így halad előre a történet, amely az első egységben a társadalom által kínált hamis boldogság, míg a másodikban a mélyszegénység aspektusait villantja fel.

Az ötvenötéves nő elsőként párt keres magának az interneten, letölti a Tindert, ám szembesül azzal, hogy az alkalmazásra rengeteg álprofil regisztrált.

Jógára jár, ahol az oktató azt hirdeti, az élete révbe érhet, de kiderül, hogy valójában ő maga is alkoholista.. A főszereplő egy hirdetésben találkozik Glennel, aki life coach, új életcélt kínál, de csak a magányos és reménytelen embereken akar meggazdagodni. A második történetben Dalma párjával, Balival igyekszik „egyenesbe jönni”, az Emmától kapott pénzből lakást vesznek, autót, később buszt; eperárulással akarnak pénzt keresni, de folyamatos átverések áldozatai lesznek.

A novellák kisebb időbeli ugrásokkal követik egymást, lineáris történetté állnak össze, egyszerre részei egy-egy kisregénynek, de önmagukban is értelmezhetők. Ugyanaz az alapprobléma, de minden novella más aspektusra fókuszál. A változás kora leírja a menopauza időszakába lépett nők önképét érintő kérdéseket, mint a magányt (Marilyn), az ötven feletti szexualitás kérdését (Érintések, Szex), vagy a küzdelem feladásának gondolatát (Kés). A Mi ketten (rasszista történet) tematizálja a mélyszegénység problémáit, a fiatalkori szexualitást és gyerekvállalást (Egy pár fehér klumpa), az iskolában való droghasználatot (Egy szemfog), a rasszista munkaadókat (Egy pincérkötény), a rokonok közötti folyamatos ellenségeskedést (Egy busz).

A két történetet ugyanaz a morális kérdés köti össze: az önvád.

Az ötvenöt éves nő segíteni akar az orosz-ukrán háború menekültjein, elviszi a kosár almát, amit a szomszédasszonyától kapott, osztogatja a vonatról leszállt menekülteknek. Ezzel kapcsolatban két kérdés is felmerülhet: ez a gesztus valóban segít-e az otthonukat elvesztő menekülteken, illetve, hogy a nő valóban segíteni akar, vagy csak azt szeretné, hogy elmondhassa magáról, segített. Az almaosztás banális önmegnyugtatás, végső soron önző cselekedet a főszereplőtől. „De ő csak az almáitól szeretne megszabadulni, továbbadni a kedvességet, levakarni magáról a szomszéd kedvességét, úgy, hogy lehetőleg valaki örüljön neki, vagy ha nem örül is, legalább egy kis haszna legyen” (A pályaudvar, 86.).  Emma is szembesül ezzel a problémával, jót akar, hiszen két roma kislányt támogat, de már az első novellában felteszi a kérdést, magán vagy rajtuk akar-e segíteni. „Magam választottam, de ők nem választották, idecipeltem őket, beleugrattam hirtelen az életembe két kislánytHogy együtt legyünk? Hogy én ne legyek egyedül?” (Tündérruha, 115.).

Az első egység, A változás kora, csakúgy, mint Babarczy Eszter első novelláskötete, A mérgezett nő, jellemzően rövid mondatokból épül fel, a narrátor ehhez illő cinikus és ironikus hangon szólal meg. Rengeteg kérdés jelenik meg, bemutatva a főszereplő bizonytalanságát, őrlődését. „Talán férfi leszek öregkoromra? Vagy ez is az újsütetű konzervativizmussal függ össze, a hagyományos női szerep kezd tetszeni?” (Marilyn, 10.). A narrátor abszurd világot jelenít meg, ötvözi a humort a drámaisággal, ami egyszerre szórakoztat és el is rettent.

A változás kora azon novellái igazán élvezetesek, ahol egyensúlyban jelenik meg a drámai hang és az irónia. Ahol azonban felborul ez az egyensúly, mint az Érintések című novellában, zavaróvá válik a humor.

A narrátor a Tinder „húspiac” szerű mivoltát akarja erősíteni, ezért túlzásokkal él: a nő kiválaszt ötven férfit, és egyből kap öt üzenetet: egy katonai orvos Líbiából, egy perverz általános iskolai tanár, még egy katonai orvos Líbiából, egy UFO-hívő és még egy perverz. Érezhető, hogy a szerző az események felnagyítására törekedett azáltal, hogy karikatúraszerűen írta le a különböző helyzeteket, de talán visszafogottabb, kevésbé direkt humorral jobban működött volna az amúgy is drámai jelenet. Az ismétlés ebben a novellában például hiteltelen és kontraproduktív lesz, hiszen olvasóként érezhetjük a nevettetés szándékát, de a hatás épp emiatt elveszik.

Véleményem szerint sikeresebben áll össze a jógaoktató és Glen, a life coach történetszála, amely a társadalom képmutatását jeleníti meg egy központi szereplő, az oktató által, aki a médiában folyamatosan egy vágyott képet mutat magáról, de végül szembesül a valósággal, és öngyilkosságot követ el. A szarkasztikus ábrázolás és a drámaiság termékeny egyensúlyba kerül: ”…de azt gondolta, ingyen megnézni egy előadást belefér az idejébe, éppenséggel belefér, nem is tud mit kezdeni az idővel, csak nézi a Netflixet vagy a YouTube-ot, mint az anyja a tévét, csak ennyi a különbség köztünk, hogy mit bámulunk, meg hogy én még tudok járni” (Az élet új fejezete, 63.). Bemutatja, milyen egyszerű megtéveszteni a kiégett embereket, és a reményeiken keresztül pénzt keresni.

A legélvezetesebb szövegek azok, amelyekben a főszereplő világról alkotott gondolatai kerülnek fókuszba: reflektál a korra, amelyben él, amelyet az olvasó is jól ismer, könnyen azonosul a sikerorientált modern világ kritikájával, bevonódik a történetbe, így a főhős iránti szimpátia is erősebb lesz. Emiatt a kötet azoknak az olvasóknak is vonzó lehet, akik nem tartoznak a szigorú értelemben vett, elsődlegesen megcélzott olvasói közönséghez. Ráadásul a Néhány szabály a boldogsághoz maga is kiforgatja az önsegítő könyveket, rávilágít azok hamis jellegére.

A változókorba lépett nő ironikusan beszél a kapitalizmusról, („Rendeltem egy vécékefét Kínából, csak azért, hogy legyen mire várnom.” (Az élet új fejezete, 60.)), a társadalom által felrajzolt női képről („…a nő egyszerűen kiöregszik abból, amit a világ megbecsül benne, ezzel kezdeni kell valamit, hogy a világ azt becsülte, hogy áll a melle, és milyen a szemöldöke íve, meg csókos-e a szája…” (Boldogság, 51.)), a szerelemről („Ezek vannak az életben, ezek a kémiai dolgok…” (Szex, 33.)), és általános következtetéseket is megfogalmaz: „…hát nem lúzer a világ, hát nem lúzerség az egész?” (A testről, 59.). A Jön a gáz című novella aktuális nemzetközi kérdéseket is érint, megjelenik az Oroszországból érkező gáz kérdése, amely kettős mércét kíván: egyrészt szükséges a fűtés biztosításához, másrészt viszont „vér tapad hozzá”.

Ebben a történetben szintén ironikusan jelenik meg a társadalom „jól van az úgy” felfogása: „…legyen kaja és jöjjön a gáz.” (Jön a gáz, 89.).

A Mi ketten (rasszista történet) narrátora jelentősen eltér A változás koráétól – halványabbá válik az irónia, a rövid mondatok helyett hosszú monológok jelennek meg, egy fejezeten belül két, Dalma és Emma egymáshoz intézett, egyes szám első személyű gondolatai. Mindketten ugyanazokra a szituációkra reagálnak, a hosszú mondatok, amelyek sokszor panaszkodást, sértődöttséget és csalódást írnak le, érzékeltetik a feszültséget: ebben a történetben mindenki feszült, Dalma, akinek folyamatosan kisiklik az élete, és Emma is, aki egyre beletörődőbbé válik. Érződik a lelki, Dalma esetében pedig a fizikai szenvedés is. Emma karaktere még az első, Tündérruha című novellánál megőrzi a rövid mondatokat (beszédes, hogy a kiindulópont egy közös jógázás), de aztán átveszi Dalma hadaró beszédmódját, megkezdődik a közös zuhanás. Dalmát és Balit folyamatosan átverik, a rokonok kisemmizik őket. „...a sor végén ki áll aztán? Aki már senkit nem tud átbaszni? Ki az, akinél megáll az átbaszás?” (Egy motor, 189.).

A történet – annak ellenére, hogy számos kockázatot rejt magában – nem esik a fekete-fehér ábrázolás hibájába, a karakterek összetettek, nincs egyértelműen jó vagy rossz.

A rasszizmus bemutatása is összetett, megjelenik a magyar munkaadóknál, akik a származása miatt nem alkalmazzák Dalmát, de főként a romaságon belül: „…hogy a telepre, éppen a telepre, a rossz cigányok közé kerülsz…”, „…de máshogyan éltek, nem úgy, mint azok az oláh cigányok.” (Egy fürdőszoba, 152.).

Érdekes összevetni a két történetet, A változás korában egy anyagilag stabil nő jelenik meg, aki Dalmához hasonlóan újra akarja építeni magát, de ez elsősorban lelki folyamat, míg a második történetben a tényleges megélhetés és annak fizikai aspektusai kerülnek a középpontba. Mivel novelláról-novellára látjuk Dalma szenvedését, a történet kissé monotonná, fullasztóvá válik, sejthető, hogy Dalma és Bali következő próbálkozása is kudarcba fog fulladni. Mindez azonban mégsem öncélú, jól passzol a mélyszegénység reménytelenségének bemutatásához. Összességében a Mi ketten (rasszista történet) nehezebb olvasmány lehet, mint A változás kora, ahol az irónia és a humor kissé tompítanak a súlyos témákon.

Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötete két eltérő stílusban ragad meg közéleti és közérzeti problémákat, az első történet inkább szórakoztató és reményteli, a második feszült és tragikus. Még ha a szövegek belső egyensúlya néha fel is borul, fontos témában megírt, élvezetes könyv. Megoldást ugyan nem feltétlenül kínál, helyette bemutatja, vannak dolgok, amelyeken egyszerűen nem lehet változtatni.

Babarczy Eszter: Néhány szabály a boldogsághoz, Jelenkor, Budapest, 2023, [232 oldal, 3559 forint].

Képek forrása: Jelenkor Kiadó

nyomtat

Szerzők

-- Ocsenás Péter Bence --


További írások a rovatból

Mi köze mindehhez Nádas Péternek?
Élő Csenge Enikő Apám országa című kötetének bemutatója
Petőfi Sándor válogatott művei törökül
irodalom

A Jelenkor Kiadó új költészeti kiadványainak bemutatója

Más művészeti ágakról

art&design

Gondolatok Metzing Eszter The skin sees when the eyes touch című kiállításáról
színház

A Fővárosi Nagycirkusz szakmai délutánjáról
avagy A spacio-temporalitás liminalitásának reprezentációja David Greig Prudenciájának Kovács D. Dániel által teremtett színpadi víziójában...


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés