A szerzőnek a Prae Kiadó gondozásában ez a harmadik kötete. Az Ibsen a konyhában (2018) című prózakötet és a Libegő (2023) című esszékötet után most egy verseskötet színesíti tovább a szerző életművét. Bár Szeles Judit egyaránt ír prózát és lírát is, saját elmondása szerint számára nem válik szét e kettő, szereti a műfaji határokat feszegetni és egybemosni. Az epikus mondatai akár versek is lehetnének, vagy fordítva, ahogyan például Tolnai Ottó mondatai is felcserélhetőek egymással – mondta a szerző.

Visy Beatrix először a 2015-ös Ilyen svéd című verseskötet kapcsán találkozott Szeles Judittal; már ekkor megjelent a kultúrák keveredése, amely későbbi munkái során tovább körvonalazódott, majd a Világatlaszban teljesedett ki. Első fontos kulcsfogalomként az utazást és a helyváltoztatást emelte ki Visy Beatrix – ezek alapján a Világatlasz az eddigi életmű összegző darabjaként értelmezhető.

A kötet megnyitja a teret és ráközelít a világ különböző pontjaira, mintha csak a Google-térképen nézné az ember a Földet.

A kötetcím kapcsán emelte ki Szeles Judit Tolnai Ottó nevét, mivel „ha Tolnai Ottónak lehet Tolnai Világlexikona, akkor Szeles Juditnak lehet Világatlasza”. A címválasztás így Tolnai előtt is tisztelgés, hiszen az ő munkássága különösen fontos az író számára; a kötet Levél című verse állít emléket az idén elhunyt szerzőnek. A Világatlasz cím hátterére rákérdezve mesélte el Péczely Dóra, hogy elsőre ellenezte Szeles Judit javaslatát, majd a kötet végig olvasása után elfogadta a Világatlaszt címnek. Kiemelte továbbá, hogy számára a kötet másképpen hatott, mivel a szövegek egy olyan múlt felé nyúlnak vissza, amelyet ő átélt, így emiatt a személyes(ebb) kötődés miatt nemcsak szerkesztőként foglalkozott a szövegekkel, hanem olvasóként is jelen volt a munkafolyamat során, és erőteljes hatást gyakoroltak rá ezek a versek. Péczely Dóra a gyerekkori élményeit idézte fel a világatlasz szóval kapcsolatban, amely, mindig valami elérhetetlent jelentett számára. Szeles kötetében a „vasfüggönyön túlról” való kilépés iránti vágy, a kíváncsiság és a behelyettesíthetőség is megmutatkozik, hiszen a szövegekben megjelenő városok igazából akárhol lehetnének, és szabadon behelyettesíthetőek a világ bármely más pontjával.

Az egy „miniciklust” leszámítva a szövegeket nem rendezték további egységekbe, így azok a folytonosságot erősítik.

A Betelepítés című vers nyitja Szeles Judit világának atlaszát, amely aztán végigvezeti az olvasót Csengeren, a Balatonon környékén, a Sarkkörön, Norvégián és Madagaszkáron, melyekkel a szerzőéletének fontos pillanatai is felvillannak. A borító vaktérképén megjelölt Bergen, Debrecen és Funchal kiemelt pontjait ezeknek.

Szeles Judit korábbi kötetei kapcsán is szóba került a dokumentarista jelleg, amely a Világatlasz verseiben is visszaköszön, különösen a Jizkor-könyv, illetve A könyv című versekben, melyeket a hajdani csengeri zsidó közösség névjegyzékét tartalmazó fekete könyv ihletett. A Világatlasz több verse állít emléket a csengeri zsidó közösségnek, például Az emlékezés helye című, melyet Szeles Judit fel is olvasott a kötetből. Összességében a dokumentarizmus, a kollektív történelmi tudat és az emlékezés keverednek egymással.

Kiemelték azonban az irónia fontos szerepét is. Az emlékezés helye utolsó sorait idézte fel a szerző: a nyugatnémetek pitét sütnek a zsidó temetőbe a téeszelnök által ültetett meggyfákból készített befőttből, és megeszik. Szeles hangsúlyozta, hogy szerinte irónia nélkül nem lehet túlélni a világ borzalmait. Ehhez kapcsolódva olvasta fel Péczely Dóra a kötet hátlapjára választott szöveget, ráerősítve az előbbiekre.

A kötetből szemezgetve több verset is felolvasott még a szerző, többek között az eredetileg záró darabnak szánt Madagaszkár 5, a Bergen, a Kvitungen, valamint a Kazár szótár címűt. Utóbbi mentén jegyezte meg, hogy majd az ő kötetét is az atlaszok között fogják keresni, ahogyan régen a könyvtár munkatársai is a szótár szekciójánál keresték Milorad Pavić Kazár szótár címmel megjelent regényét – természetesen tévedésből.

Szeles Judit élete során élt Csengeren, Debrecenben, huszonkét éve pedig Svédországban. Az este zárásaként tette fel a kérdést Visy, hogy mi az otthon az író számára, amelyre ő úgy válaszolt, hogy mindig az, ahol éppen van; ehhez az otthonhoz képest pedig minden más „az idegen”. A Világatlasz nemcsak az életmű összegzése, hanem egy világpolgár életútja és az otthon megtalálása bárhol a világban.

A teljes bemutató visszanézhető a Prae Kiadó Facebook-oldalán, amíg a szolgáltató le nem törli.

Fotó: Prae.hu