A történész végzettségű írónő vonzódik a történelmi témákhoz, mint ezt korábbi könyvei: a Talpra, magyar! és Az aranyváros is mutatják. Ahogy családi vonatkozásokból eredően a magyar hajózás múltja iránt is szenvedélyesen érdeklődik. Erről tanúskodik első könyvsikere, a Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről. Legújabb művében, a Balatonra, magyar! című interaktív kalandkönyvben ez a két érdeklődési kör kapcsolódik szorosan össze.

1846-ban járunk, pontban szeptember 21-én, Széchenyi István ötvenötödik születésnapján, amikor próbaútjára indult a Balaton első gőzhajója, a Himfy-versek költőjéről elnevezett Kisfaludy. Ez volt az egyik első lépés afelé, hogy a Balaton magyar tengerként az ország fürdőparadicsomává váljon. Bár az ötlet nem a Kossuth által „legnagyobb magyarnak” nevezett gróf fejéből pattant ki, mégis az ő ösztönzésére és hathatós támogatásával valósult meg. A grófi család pedig nemcsak anyagilag járult hozzá a balatoni hajózás megteremtéséhez, az első gőzös megépítéséhez, de Széchenyi felesége, Seilern Crescence tervezte meg az első osztályú kabin és a hajókönyvtár berendezéseit.      

Hasonlóan a Talpra, magyarhoz! itt is az olvasó a főszereplő, aki egy ikerpár, Jámbor Bertold (Berti) és Jámbor Berta kíséretében éli át a kalandok sorát, miközben felfedezi a Balaton körüli helyek titkait, megold rejtvényeket, választásaival befolyásolhatja, merre folytatódjon tovább a cselekmény. A könyv hőseinek – és persze az olvasók – szórakoztatására mindezeket a feladatokat ki más is eszelhetné ki, mint a korszak legnagyobb mesemondója, Jókai Mór. A felnőtt kísérők mellett még egy általa írt kalandkönyv, a Helka könyve, mindenféle időtöltésre is segítségére van a gyerekhősöknek, hogy felfedezzék a magyar tenger látnivalóit. Természetesen nemcsak a könyvben szereplő gyerekek élvezik ezt a kalandos utazást, de az olvasókat magukkal ragadják az események, korosztálytól függetlenül. Ugyanis miközben képzeletben hőseinkkel körülhajózzuk a Balatont, sok érdekességet is megtudhatunk a tó és a környező települések múltjáról, a 19. századi életről, szokásokról. Hol a számkivetett betyárok életébe pillantunk bele a fenékpusztai csillagvárba ellátogatva, hol a főúri szalonok, ebédlők kulináris élvezeteiből kapunk ízelítőt a keszthelyi Festetics-kastély vendégeiként. Ezenkívül megtudjuk, hogy működött a gőzhajó, utazhatunk léghajón, megtanulunk morzézni, és kipróbálhatjuk a korabeli búvárruhát, akárha a Verne könyvek technikai csodái elevenednének meg.

A fakutyázáshoz hasonlóan a fürdőzés divatja is csak a 19. század utolsó harmadában kezdett hódítani a Balatonnál.  A reformkorban Wesselényi Miklós báró még ritka kivételnek, hóbortos különcnek számított úszás iránti szenvedélyével, mint azt Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című úti rajzában olvashatjuk: „Átússza a Balatont is, s két szemtanú beszélte nekem, aki látta, hogy egyszer úri barátainak tréfájára úszás közben meg is borotválkozott a Balatonon.” Nálunk igazából, mint az Dr. Kovács Emőke, a Balaton szenvedélyes kutatójának cikkéből (Alig győzték cölöppel a vízre épített balatoni házat - nem akárki építette) kiderül, a fürdőkultúra és a fürdőházak csak a század 70-es éveitől váltak közkedvelté. Siófok, később Balatonfüred központtal jöttek létre az első fürdőtelepek. Ebben az időben a fürdőházak, kabinok mellett főként a magyar tenger déli partján találkozhattak a fürdőzni vágyók a könyvben említett, úgynevezett ostendei kocsikkal. Ezeknek a lovak által vízbe vontatott kabinoknak a használatát a Jane Austen utolsó, befejezetlen regényéből készült Sanditon című angol sorozatból ismerhetjük. A szerkezet elnevezése a híres belga tengerparti üdülőhelyre utal. A fürdőhelyek királynőjének tartott település a belga királyi család mellett, a belga és francia arisztokrácia kedvelt pihenőhely volt. Többek között a felső tízezer festője, Munkácsy Mihály és felesége is szívesen időzött itt, mint arról Munkácsy akvarelljei tanúskodnak.

Végül megismerkedhetünk a tó számos legendájával is, a tihanyi visszhangtól a balatoni sellőig. Ellátogatunk a szerelmeseket segítő badacsonyi rózsakőhöz, amely nevét Kisfaludy Sándor költő feleségéről, Szegedy Rózáról kapta. Sőt a gyerekhősöket segítő, Jókai által készített képzeletbeli Helka könyve címe is egy legendára utal. Helka és Kelén szerelmi történetét többen is feldolgozták. A felnőtt generációnak Lipták Gábor Aranyhíd című ifjúsági regényéből, míg a mai gyerek számára Nyulász Péter Helka trilógiájából ismerős a történetük. De a Helka nevet viseli a Balaton legrégibb, még ma is közlekedő hajója is, amely Bujtor István Pogány Madonna című filmjében is szerepet kapott.

Fodor Veronika illusztrátor társalkotója ezúttal is Lanczinger Mátyás volt, akinek ezúttal kevesebb lehetősége volt rajzos humorát megcsillantani, inkább a rajzos feladványok képi megformálásával járult hozzá a könyv sikeréhez.

A lebilincselő, szórakoztatva tanító könyv azonban feltehetően sok olvasóban felkelti majd a vágyat, hogy a valóságban is felfedezze a Balaton csodáit: a balatonfüredi gyógyvizet, a tihanyi visszhangot, a badacsonyi rózsakövet, Szigliget várát, a keszthelyi Festetics-kastélyt, a fenékpusztai csillagvárat. De akár képzeletben, akár a valóságban utazunk, Fodor Veronika könyve mindenképpen remek szórakozást, üdítő kikapcsolódást ígér minden korosztálynak.