Farkas kutatásainak középpontjában az organ-ing nevű queer testszemlélet ál. Ennek célja a test-nemtest határ elmosottságának kiemelése, az állandó transzgressziók, a mozdíthatatlan testrészek általi megmozdulás, a passzivitás, amikor a szervek továbbra is végzik a munkájukat. A Trafóban bemutatott mama a koncepció színpadi bemutatása, a korábbi munka, a bébi továbbgondolása.

A két koreográfia címe, a címek összefüggése is olyan állapotot mutat, ami ezt a passzivitást fejezi ki szélesebb kontextusban (ahol az ember a szerep felvételével válik „szervvé”).

A mamát éppen ez a gondolat mozgatja: az anyaszerep létrejöttéhez a szülés, a testből az önmagukban passzív szervek kiválása (a színpadon ezek – például orr, szemek – kiköpése) áll.

Ahhoz pedig, hogy ez létrejöhessen, a test átmozgatása (a három táncos hátsófalhoz mozgása) után annak gyakorlatilag mozdulatlan léte kell, a hosszú percekig tartó, szinte észrevehetetlen lassúságú mozgás teszi lehetővé, hogy a performansz további szakaszaiban az előadók egymással és a környezetükkel interakcióba lépjenek és termékeny módon szerveket hozzanak létre.

Ennek a folyamatnak részeként a határok elmosódása áll a középpontban – ahogyan már az L-alakú nézőtérrel közrefogott színpadi tér távoli sarka is az előadás több pontján a befújt köddel gyakorlatilag elveszti a határvonalait, úgy a testek közötti limen is megkérdőjeleződik azok érintésében, a szinte tabusértő, mások szája belsejének megérintésével. Sőt. Az élő-élő (vagyis emberi-emberi) közti, könnyebben befogadható transzgresszión túl a táncelőadás az élettelen-élő, egészen pontosan a színházi tér mint testnek és a színházi alkotó testének egymásbajátszása is megjelenik. Egy váratlan pillanatban ugyanis a táncosok kilépnek a korábbi keretekből, és hol a nézőtér székei közé mászva, hol a színpad linóleumja alá kúszva, de maguk is egy nem mozgó mozgató szerv részeseivé válnak.

A Trafó mama című kortárs táncelőadása az elmélet, a kutatási eredmények kipróbálásának egy nagyszerű kerete. A testtel, a szervekkel való kísérletezésben az élő-élettelen és a mozgó-mozgató szerepei megkérdőjeleződnek és csaknem eggyé válnak.

Az előadás trailere megtekinthető a Vimeón.

Mama
Koncepció, szöveg: farkas d. gergő

Előadók: Juhász Adél, Molnár Csaba, Vavra Júlia (októberben Juhász Adél helyett Vadas Zsófia Tamara)
Koreográfia: farkas d. gergő az előadókkal együttműködve
Zeneszerző: Csernovszky Márton
Objektek: Kiss Balázs Ágoston
Fénytervező: Dézsi Kata
Jelmeztervezés, arculat, szcenográfiai tanácsadás: Vass Csenge
Jelmeztervező asszisztens: Makai Panna
Video art: Szombathy András
Külső szemek: Czirák Ádám, Vadas Zsófia Tamara
Producer: SÍN Művészeti Központ

A produkció a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett Staféta program keretében valósult meg.
Támogatók: Staféta program, Trafó Kortárs Művészetek Háza, Nemzeti Kulturális Alap, International Visegrád Fund

Külön köszönet: Hodován Margit, Kövécs Luca, Nagy Zoltán, Rácz Anikó, Czakó Anita, Szabó Veronika, Cserna Endre, Csikós Klára Lujza, Műhely Alapítvány, Flexi kutya

Premier: 2024. december 13. Trafó
Új szereposztás: 2025. október 2. Trafó

fotók: Szombathy András