A konferenciát a HUBBY elnöke, Berg Judit nyitotta meg. Mondandójában kitért az olvasási igények megváltozására, a gyerekirodalomban megfigyelhető új tendenciákra és a digitalizált világ okozta nehézségekre. Rámutatott, hogy az olvasási szokásaink folyamatosan változnak, figyelmünket egyre többfelé kell megosztanunk, így jelentősen csökken a fókuszáltság  időtartama. Ennek köszönhetően egyre nagyobb szerepet kapnak az illusztrációk a gyerekkönyvekben, és egyre népszerűbb a csendeskönyv, mint műfaj. Gondolatmenetét egy hasonlattal zárta: 

„Olyan a gyerekirodalom, mint a kelt tészta, ha jól csináljuk egyre nő, dagad, érezni benne az életet, alakítható, formálható, kisütve pedig boldogítóan ízletes. De ha nem jók az arányok nyúlós, ragacsos lesz vagy meg sem mozdul, nem jelenik meg benne az a finoman áradó élet, ami miatt újra és újra elővesszük a kedvenc receptjeinket.” 

Berg Judit

A folytatásban Farkas Ferenc, a FSZEK központi könyvtárának igazgatója ismertette a könyvtár újfajta tevékenységeit, például megemlítette a nőnapi kiállítást, mely az 50 feletti természetes szépségű nőkről szól. Április 11-től indul Az irodalom életre kel(l) című sorozatuk, mely azt igyekszik felvázolni, hogy hányféle módon születnek újjá az irodalmi művek. 

Farkas Ferenc

Ezután három szakmai előadás következett. Elsőként Gesztelyi Hermina, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, Komplex Művészeti- és Egészségnevelési Tanszék adjunktusa ismertette a gyerekirodalomnak az elmúlt évtizedben megfigyelhető legfőbb tendenciáit. Felvázolta az új trendeket, melyek erősödnek az ifjúsági- és gyerekirodalomban, mint például a képek dominanciája, a gamifikáció, a humor jelenléte, a gyerekperspektíva érvényesülése, valamint a tabutémák megjelenése és a segítőkönyvek egyre nagyobb száma. A képek dominanciája olyannyira meghatározó, hogy új műfajok jöttek létre (silent book, papírszínház, design könyvek), a gamifikáció is egyre elterjedtebb, az interaktív könyvek, illetve a könyv és játék határainak elmosódása ezt mutatja. A humor és a gyerekszemszög megjelelenését egy csoporton belül tárgyalta Geszthelyi, mert a kettő sokszor összefügg, az őszinte, szókimondó, humoros szövegek sokszor a gyermeki logikát követik. Végül a segítőkönyvekre hozott példák után a felvázolt tendenciák társadalmi összefüggéseit foglalta össze az előadó.

Gesztelyi Hermina

Ezt követően Katona Alexandra, szerkesztő, kritikus és a Debreceni Egyetem Irodalom-, Kultúra- és Nyelvtudományok Doktori Iskola doktorandusz hallgatója ismertette az elmúlt évtized meghatározó irányait az ifjúsági irodalomban. Kiemelte, hogy a 2010-es évek után egyértelműen érezhető egyfajta nyitás az érzékeny témák felé, bevonásra kerültek a marginalizált csoportok, és különböző betegségek is fókuszba kerültek egy-egy történetben. A magyar szerzőktől származó disztópiák megjelenése is szembetűnő, illetve fénykorát éli az ijfúsági krimi is. A játékkönyvek ebben az előadásban is szóba kerültek, méghozzá többek között a kötelező olvasmányok újszerű feldolgozása kapcsán (a kötelező olvasmányok listája régóta nem változik, akkor legalább magukat az olvasmányokat tegyük élvezhetőbbé). Katona kiemelte az ifjúsági antológiák nagy számát is, Péczely Dóra szerkesztő szerepét is megemlítve, végül a történelmi ismeretterjesztő könyvsorozatokról beszélt – elsősorban a régmúltról szólnak a történetek, de egyre bátrabban közelítenek a közelmúlt felé is a kiadók.

Katona Alexandra

A szekciót Magonyné dr. habil Varga Emőke, a Szegedi Egyetem, tanszékvezetője zárta, aki a kortárs gyerekkönyv-illusztráció jellemzőit ismertette. Elődásában részletesen beszélt a papírkönyvről, a csendeskönyvről és az interaktív gyerekkönyvekről. Kiemelte a képi narratíva erősödését, ezt néhány példán keresztül ismertette, és egy ezzel kapcsolatos kutatás eredményeit is megosztotta a közönséggel. Az illusztrációk képi szerkezetének változásáról is szót ejtett és rengeteg képpel támasztotta alá az állításait. Végül a óvodapedagógus hallgatók kortárs gyerekkönyvekről szóló véleményét osztotta meg, melyekből kiderült, hogy egyre jobban megkedvelik az innovatív illusztrációs megoldásokat, és egyre többször választanak papírszínházat vagy csendeskönyvet a munkájukhoz.

Magonyiné dr. habil Varga Emőke

A délelőtt második felében a gyerekkönytárosoké volt a főszerep, akik betekintést adtak a FSZEK könyvtárak gyerek- és ifjúsági programjaiba. Elsőként Reményi Annamária gyerekkönyvtáros előadását hallhattuk. A FSZEK Békásmegyeri Könyvtárának vezetője adatokat ismertetett az beiratkozott olvasók életkoráról, érdeklődési köréről és az általuk választott top 10-es ifjúsági irodalomról. Röviden bemutatta a könyvtár tevékenységeit, például a Hólabda játékot, a papírszínházas előadásokat és kézműves foglalkozásokat. „(…) mindenki ássa a Gutenberg galaxis sírját, hogy itt vége van mindennek, mindenki csak telefont nyomogat, de én nem gondolom, hogy ez így lenne” - emelte ki Reményi Annamária, arra reflektálva, hogy legutóbbi felmérésük szerint a beiratkozott olvasók 95 százaléka még mindig olvasásra használja a könyvtárat.

Reményi Annamária

A folytatásban Dienes Éva, a FSZEK KK Sárkányos Gyerekkönyvtárának vezetője előadása kezdetén beléptette a közönséget a gyerekirodalom kapuján egy dobbantással. Bemutatta az általuk vezetett foglalkozásokat, és kiemelte, hogy hangsúlyt fektetnek a kortárs irodalomra is. Például van olyan tematikájú programjuk, mely kimondottan a disztópiákra épül. Minden foglalkozás során működtetik az indirekt könyvajánlót, melynek lényege, hogy nem beszélnek a könyvekről, viszont azok végig láthatóak az előadók mögött. 

Dienes Éva

A beszélgetést Muntyán Barbara, a FSZEK Sashalmi Könyvtárának gyerekkönyvtárosa folytatta, aki szintén programokat ismertetett, mesélt a Nyucáskodásról és az ottalvós éjszakákról a könyvtárban, ugyanis a kamaszok eltölthetnek hálózsákban egy éjszakát a könyvespolcok között. A Nyucáskodás nevű program során biblioterápiás beszélgetés zajlik 12-16 évesek között, ahol az irodalmi szöveg feldolgozása közben az adott korosztályra jellemző problémák is előkerülnek.  

Muntyán Barbara

Az ebédszünetet követően workshopokon lehetett részt venni, melyek párhuzamosan zajlottak. Négy foglalkozás közül tudtak választani a résztvevők: volt betekintő olvasás, mesedramatizálás, könyvelőzetes készítés és vizualitás workshop.

Várnai Zsuzsa

A művészetterápiás kézműves foglalkozást Várnai Zsuzsa művészetterapeuta, textilművész, művészettel nevelő szakember tartotta. A foglalkozás alatt zint lehetett készíteni, mely a magazin kisebb formája. A résztvevők egy történetet mesélhettek el textil, gyapjú, fonalak, filcek, színes ceruzák használatával. A silent treatment célja az elcsendesedés és a bennünk mélyen lapuló alkotó előhívása. A workshop nemcsak gyakorlati tapasztalatot adott a résztvevőknek, hanem egy komplex élményt, ahol közösségi kapcsolódás, játék és történetek egyszerre alkottak egészet. 

Fotók: Kabai Henrik