Ezen a hétvégén nemcsak a beköszöntő jó idő és a virágzó fák csalogatják ki az embereket a Margitszigetre, hanem a Kristály színtéren életre kelő irodalom is. A tavaszi Margó minden évben más izgalmakat rejteget magában, idén pedig két különlegesség is emeli az esemény fényét. A jubiláló rendezvénysorozat immár tizenöt éves, ráadásul az egész hétvégét felölelő fesztivál egybeesik a magyar költészet napjával, így a kiadóktól megszokott módon számtalan verseskötet megjelenésére és kötetbemutatók sorozatára számíthatnak az érkező látogatók, de a próza szerelmesei se aggódjanak, friss megjelenések széles kínálatából választhatunk idén tavasszal is. Jóllehet, a Margó első napja mindig afféle bemelegítő, ehhez képest már a kezdés előtt is hatalmas nyüzsgés van a szigeten, a teraszon élénk eszmecserék zajlanak a friss megjelenésekről, miközben a backstage-ből gitárszó szűrődik ki, ami már sejteti, hogy az egyik nyitóprogram egy zenés irodalmi est.

Jelenések könyve

Halász Rita – aki első regényével, a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent Mély levegővel 2021-ben Margó-díjat nyert – második könyvében egy izgalmas középkori parafrázis gondolatával játszik el. A debüt sikere nagy várakozást ébreszthet az olvasókban, ám úgy tűnik, hogy a Betonba hímezve nem okoz csalódást. A regény nyitójelenetében megismerjük Fruzsinát, egy harmincas éveiben járó, magára hagyott menyasszonyt. Ez a felütés – amellett, hogy olyan popkulturális alkotásokat is felidézhet a befogadóban, mint a Jóbarátok vagy a Kill Bill – előhívja a Máté evangéliumából ismert várakozó menyasszonyok képét vagy a középkori női szentek alakját.

A rendhagyó bemutatón az írónő kiemelte, hogy bár a regény sokféle olvasatot felkínál, Fruzsina mégis leginkább egy eltévedt középkori szent a XXI. században, kvázi Jézus menyasszonya, aki az unio mystica katartikus élménye után elhagyatottan várja vőlegényét egy romos budapesti bérházban.

A megszokott moderátor-szerző párosítás dinamikájával operáló könyvbemutatóktól eltérően Halász Rita férjével, Árvai Ádámmal lépett színpadra, a résztvevők pedig egy zenés beszélgetés keretében nyerhettek betekintést a regény világába és a műhelymunka titkaiba. A kérdező hiánya egyáltalán nem hagyott maga után űrt, a családias atmoszférának köszönhetően a beszélgetés organikusan folyt, amelyet időről időre duettben előadott, megzenésített versek szakítottak félbe.

A bemutatón felcsendülő zenés betétek szervesen kapcsolódtak a regény szövegéhez és dramaturgiájához. Ez nem véletlen, hiszen az egész asszociációs installáció hátterében az a hétköznapi felállás rejtőzik, hogy míg a Betonba hímezve íródott, Árvai Ádám a szomszédos szobában zenélt, így a bemutatón elhangzó versfeldolgozások bele-beleitták magukat a regény szövegébe. Halász Rita prózájában hol áttételesen, hol explicit intertextusok formájában fedezhetünk fel különböző költői hangokat és idézeteket, többek között Varró Dániel, Simon Balázs vagy Lackfi János sorai elevenednek meg a regényben, de a kortársak mellett Petőfi, Nemes Nagy Ágnes és Petri György költészetének nyomai is fellelhetők ebben az egyszerre szent és profán témákat boncoló regényben.

Egy gyilkosság, három elkövető

A multimedialitás kevésbé direkt módon bár, de a következő teltházas bemutatón is jelen volt, ahol Fehér Gáspár, debütáló szerző – nem mellesleg forgatókönyvíró és humorista – első regényéről hullott le a lepel. Az alkotói folyamatról és a könyv sajátosságairól Ott Anna kérdezte a szerzőt. A rendkívül olvasmányos és igen humoros Fillenbaum ​néni hosszú árnyéka című krimi a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg, mindössze néhány nappal a bemutató előtt.

Egy olyan alkotó esetében, aki több, egymástól eltérő művészeti ágban is otthonosan mozog, szinte elkerülhetetlenül merül fel a kérdés a különböző területek közötti átjárhatóságról és kölcsönhatásról. Fehér Gáspár e kapcsán elmondta, hogy bár elsődlegesen forgatókönyvírónak tartja magát, mégis a Fillenbaum néni hosszú árnyéka az a mű, amire eddigi pályafutása során a legbüszkébb.  A regény eredetileg forgatókönyvként indult, ám hamar világossá vált, hogy terjedelmi okokból ez a történet más formát kíván. Fehér Gáspár mindezt azzal magyarázza, hogy egy filmes produkció sok ember összehangolt munkája és eltérő elképzeléseik révén születik meg, ami sok kompromisszumot követel, így bár egy film sokak ötleteit sűríti magába, végül ritkán felel meg maradéktalanul bárki eredeti elképzelésének. Ezzel szemben az írás magányos folyamat, ahol a kész mű teljes mértékben az író elképzeléseit és intencióit tükrözi.

Megkockáztatható kijelentés, hogy a Fillenbaum néni hosszú árnyékának szövegvilága ezek mellett a Fehér Gáspár anekdotikus és humoros hangvételét is nagyban tükrözi, amire Dér Zsolt felolvasása a tanúbizonyság. A teremben ugyanis aligha akadt olyan néző, aki ne nevetett volna jóízűen a regény élőbeszédszerű leírásait és lendületes párbeszédeit hallgatva. A krimi gerincét egy gyilkossági kísérlet adja, az ügynek pedig három – kínosan ügyetlen – elkövetője is van. Ahogyan a fülszöveg hivatkozik rájuk, az „antihősök” teszik igazán szórakoztatóvá a regényt, amelynek az ötlete még a Covid alatt fogalmazódott meg a szerzőben.

Elmondása szerint ugyanis a karantén ideje alatt, amikor a rendelkezésére álló temérdek időben süteményt sütött, és a lakóházban élőknek kínálgatta, az egyik emeleten egy idős néni nyitott ajtót, akinek a háta mögött egy gyönyörű és tágas lakás sejlett fel a szerző előtt. Egy pillanatra eljátszott a gondolattal, vajon mi történne, ha egy gyilkosság révén próbálná megkaparintani ezt a lakást az idős asszonytól, aki Fillenbaum néni karakterét inspirálta a krimiben.

Ezt követően Fehér Gáspár – a szó szoros értelmében írógépet ragadott – és sok száz legépelt oldallal és közel négy évvel később már az olvasó is kezében tarthatja ezt a szatirikus, már-már groteszk humorral rendelkező regényt.

Az elsőkötetes szerzőkhöz intézett elkerülhetetlen kérdés, amit Ott Anna sem mulasztott el feltenni, hogy vajon lesz-e folytatás? Fehér Gáspár megnyugtatta a közönséget, hogy bár lehet, a következő könyve is hosszú évek munkája lesz, de az alapötlet már megvan, ami a krimik egyik visszatérő helyszínére kalauzolja majd az olvasókat, mégpedig egy szállodába, ahol egy rejtélyes lopás történik.

Létösszegzés és mítoszok

Nyugtával dicsérd a napot, tartja a mondás, de miért is ne zárnánk inkább a Prae Kiadó dupla kötetbemutatójával? Mindig nagy kihívás két kötetet egy bemutatóba sűríteni, különösen akkor, ha azok ennyire eltérő poétikai és tematikai hagyományokból érkeznek, mint Veszprémi Szilveszter Vijjogók és Kovács Edward A másik éj című könyvei. A beszélgetés moderátora, Horváth Florencia azonban jól ráérzett azokra a közös pontokra, amik révén ez a két, első olvasatra meglehetősen különböző kötet mégis összekapcsolódik. Mindkét szerző számára meghatározó bemutató volt ez, Veszprémi ugyanis 2022-ben megjelent Helyek, ahol öröm vár rám című kötete óta nem jelentkezett új könyvvel, Kovács Edward pedig annak ellenére, hogy 2015 óta rendszeresen publikál különböző szépirodalmi folyóiratokban, idén debütált kötetes szerzőként.

Talán a legfontosabb – egyben a kötetek keletkezési folyamatát nagyban meghatározó – metszéspont az irodalmi és bölcseleti háttér, amely fő ihletforrásként szolgált. Veszprémi Szilveszter kötete – amint azt a cím is sejteti – a cigány népmesékre, eredetmondákra és mitológiára épít.

A szerzőtől megtudhattuk, hogy a kötet verseit korábbi kutatásai inspirálták, így a cigány népmesékben fellelhető motívumok, babonák és mágikus elemek a versek folyamatosan visszatérő részei, Horváth Florencia pedig arra is rámutatott, hogy a vijjogást, mint baljós, balladisztikus elemet újra és újra megidézik a költemények. Ez azonban csak a címadó versben csúcsosodik ki, ami szokatlan módon a kötet záróverse.

Kovács Edward A másik éje ezzel szemben egy komplex filozófiai háttérrel rendelkezik, a halál és az elmúlás ezeréves toposzára építő tanatológiai költemények ugyanis felölelik a filozófiatörténetet. A kötet ciklusait ógörög feliratok nyitják, amit a bemutatón a szerző fejtett meg nekünk, ugyanis rendszerint Szeikilosz sírversének sorait citálja, amely a legrégebbi teljes egészében fennmaradt sírvers. A könyvet fellapozva azonban hamar szembesülünk vele, hogy az irodalmi-bölcseleti háttér nem merül ki ennyiben, Kovács Edward versei ugyanis intellektuális fejtörőt nyújtva idézik meg a filozófia nagyjait, az ógörög gondolkodóktól kezdve, a szenteken át, egészen Heideggerig, Derridáig.

Miután a szerzők maguk olvasták fel verseiket, az alkotás folyamatát meghatározó nyelvkeresés és művek beszédmódja, az oralitásra történő építés került a fókuszba. Veszprémi Szilveszter esetében a kérdés a korábbi kötet kontextusában merül fel, ugyanis egy éles váltásnak lehetünk szemtanúi, hiszen – ahogyan Horváth Florencia is kiemelte – az alanyi líra átfordult szerepversekbe, a Vijjogókban ugyanis sokszor női hang szólal meg, amihez egy erőteljes meseiség társul. A kvázi folytonos versbeszédre és a finoman egymásba kapcsolódó költeményekre erősít rá a kötet szerkezete, hiszen ahogyan a Helyek, ahol öröm vár rám esetében, úgy itt sem találkozunk ciklusokkal, a fragmentáltság hiánya azonban inkább előnyére válik a kötetnek.

A nyelvkeresés – mondja Kovács Edward – az alkotói folyamatok kapcsán mindig a határtapasztalatok verbalizálása esetén jelent nagy kérdést, A másik éj pedig pont egy ilyen határtapasztalatot akar megörökíteni, egy általános, mégis kimondhatatlanul személyes antropológiai élményt.

Csakhogy a halálról, az elmúlásról gondolkodó ember szükségszerűen kívül marad azon, amiről beszél, ami egy empirikus-nyelvi határhelyzetet is előidéz. Talán éppen ezért végül nem az elmúlás válik kimondhatóvá, hanem a nyelv határa.

Képek: Margó Irodalmi Fesztivál / Benkó Bernadett