A Wydawnictwo Dwie Siostry (elismert független lengyel kiadó, amelyet 2006-ban alapítottak Varsóban a lengyel gyermekkönyvek esztétikai újjáélesztésének szándékával) weboldalán olvasható információ szerint Tina Oziewicz széleskörű ismertségét a 2020-ban megjelent Co robią uczucia? című kötetének köszönheti, amely magyarul Az öröm trambulinon ugrál címmel jelent meg. Az alkotást jelölték a Lengyel IBBY Szekció Év Könyve díjára (Książka Roku Polskiej Sekcji IBBY), amelynek 2020-as pályázatán irodalmi különdíjban részesült. További elismerések: első helyezést ért el a Lokomotywa könyves bloggerek szavazásán, az „A-tól Z-ig” kategóriában; Agata Passent (Xięgarnia.pl) a 2020 hat legjobb könyve közé választotta; döntőbe jutott az Empik Przecinek i Kropka – Az év legjobb gyermekkönyve 2020 versenyen; elnyerte a varsói Gyermekkönyv Múzeum Kincsek Listája 2020 díját a legjobb kortárs lengyel gyermek- és ifjúsági könyvek kategóriájában; szerepelt a Culture.pl év végi összeállításában: Czulej i bliżej. Rok 2020 w literaturze (Gyengédebben és közelebb – 2020 az irodalomban); elismerő díjban részesült a Lengyel Könyvkiadók Társaságának (PTWK) 2020 legszebb lengyel könyvei versenyén; elnyerte a must have 2022 formatervezési elismerést a Łódź Design Festival-on; a The Sunday Times 2022-ben a legjobb gyermekkönyvek közé sorolta; jelölték a UKLA Book Awards 2024 díjra. Ezenfelül nem elhanyagolható tény, hogy közel harminc nyelvre lefordították. Az Érzések-sorozatban azóta már sok kötet megjelent, és további díjakra jelölték őket.

A fenti kitekintés után, visszatérve az idén megjelent könyvhöz, érdemes már a címnél elidőzni. A türelem és a lekvár egymás mellé kerülése színes, asszociatív mezőbe viszi az olvasót. Nehéz türelmesnek lenni napjaink zajos, információkkal telezsúfolt és profitorientált világában, ahol a láthatóságért való küzdelem az általános. Azonosulok Pilinszky gondolatával, aki Leonardót idézve hívja fel a figyelmet a bámészkodás fontosságára – „… aki nem szemlélődik eleget, minden idejét elfecsérli.” (Beszélgetések Sheryl Suttonnal, Pilinszky János, Magvető, 2020). A lekvár elkészítése időt és türelmet igényel, viszont utána hosszú ideig élvezhetjük a nyár gyümölcseinek ízét.

A könyv hatvannégy oldalon keresztül enged bepillantást az emberi érzelmek szövevényes hálózatába. A kiadó javaslata szerint háromtól hatéves korig ajánlott, de úgy gondolom, hogy felnőtteknél is okozhat olyan felismerésélményt, amelyen keresztül jobban megérthetik saját érzelmeiket. Olvasás közben a gyerek a szereplőkkel azonosulva a történet főhősévé válhat. A lélektani fejlődés lehetőségét is magába foglaló történeteket a gyermekek 3-4 éves koruk környékén kezdik el kifejezetten igényelni. Ezt követően pedig, jellemzően 4-5 éves kortól kezdődően a szöveg-jelentés összejátéka okozta öröm is szemponttá válik.  (Meseversum – A meseterápiás elmélet és gyakorlat, Csábi Orsolya, Oriold és Társai, 2023, 59.) A szöveg lazán szerveződő, hangulatok asszociációján át egységgé váló leírása lehetőséget ad olyan érzések, indulatok átélésére, amelyek közvetlen megfogalmazásukban didaktikussá válnának.

Az alkotás ideális esetben úgy hat az érzékelés különböző rétegeire, hogy az azonosulás útján a mű berántja az olvasót/hallgatót annak játékterébe, amely sajátos konstrukciójával elkülönül a mindennapi élet konvencióitól. Ahogy azt Lapis József A gyereklíra paradoxonai (Túl a fedélen – Tanulmányok és kritikák a gyerekirodalomról, Prae Kiadó, 80.o.) című tanulmányában is kiemeli: hiába tudja a gyermek kognitívan valamiről, hogy az fikció, a játék rugalmas övezetében a tapasztalat a valóság erejével hat. Hans Ulrich Gumbrecht a gyermekirodalmi szövegek érzéki potenciálját hangsúlyozza, amikor a jelentésteremtéssel szemben a jelenlét dimenzióját részesíti előnyben. Ebben a viszonyulási percepcióban az érzékeken keresztül megvalósul a hozzáférhetőség (Az epifánia szükségszerűsége, Mezei Gábor, Alföld, 2012).

A türelem lekvárt főz az érzelmek megszemélyesítésén keresztül mutatja be azok belső természetét. A kép és szöveg párbeszéde otthonossá teszi a gyermek (vagy akár felnőtt) számára az adott érzés működését, és ezáltal annak közvetetten megfogalmazott értékeit az olvasó magáévá teheti, így nagymértékben elősegítve a mentalizáció képességének fejlődését.

Az alkotás szereplői állatszerű, szőrmók, szürke lények, amelyek, bár ábrázatukban kevéssé térnek el egymástól, természetükben önálló, eltérő karakterek. A figurák mindegyike egy-egy emberi érzelmet képvisel: nosztalgia, szorongás, kíváncsiság, türelem, nyugalom, öröm, gyengédség, elégedettség, lelkesedés, türelmetlenség, hála, meghatódás, bizalom, bátorság, hűség, gondatlanság, bolondozás, elragadtatás, csillogó szem, odaadás, szeretet, barátság, makacsság, józan ész, képzelet, igazságosság, bátorság, tudás, tisztesség, bölcsesség, remény, értéktelenség, rosszindulat.

Az egyik illusztráció bemutatja, ahogy a rosszindulat kivételével minden szereplő közösen étkezik, időt tölt a türelem kertjében. A menü bázisa a lekvár, kiválóságának alapja, hogy a türelem tiszteletben tartja a gyümölcsök természetes érési idejét. Hiszen akárcsak a gyerekek, a gyümölcsök is a saját tempójukban fejlődnek. Fontosnak tartom kiemelni a makacsság alakját, akinek biztonságáról a józan ész gondoskodik.

„Mert a makacsságra szükség van. Vele nagyobb biztonságban érzik magukat a többiek. Jó, persze, borzasztó idegesítő, amikor apró, csip-csup ügyekben nem hajlandó engedni. Viszont semmi sem pótolhatja, amikor fontos, komoly dolgokban kell állhatatosnak maradni. A makacsság segít a többieknek, amikor nekik kell kitartaniuk egy lehetetlen helyzetben." (Oziewicz Tina, A türelem lekvárt főz: Az érzelmek kedvenc szokásai, Pagony, 2026)

Az érdektelenség karaktere is beszédes. A többség által jelentéktelennek ítélt jelenségeknek ő ad láthatóságot, az ő szemén keresztül válik értékessé mindaz, ami egyébként elkerüli a „mellényúlások hálózatában” (Beszélgetések Pilinszky Jánossal, szerk. Török Endre, Magvető, 1983) élő, figyelem tekintetében iskolázatlanokat.

„Hogy mégiscsak furcsa, hogy egy ilyen finom, szelíd, a szépség iránt fogékony valaki a kukában lakik, és mindenben meglátja az értéket." (Oziewicz Tina, A türelem lekvárt főz: Az érzelmek kedvenc szokásai, Pagony, 2026)

Tina Oziewicz újabb kötetének címszereplője nemhiába a türelem, hiszen anélkül a lekvár se lenne az igazi. A kötet szemlélteti az egyes érzelmek megélésének fontosságát, azt, hogy azok egységet alkotva, sajátos tulajdonságaik segítségével egészítik ki egymást, így nem is bontakozhatna ki a történet (sem pedig maga az egyén) a teljes repertoár létezésének elfogadása nélkül.

Képek forrása: a Pagony és a Wydawnictwo Dwie Siostry kiadó oldala.