bezár
 

film

2006. 11. 23.
Na de kicsodája is ember embernek?
Farkasok völgye – IRAK, Serdar Akar filmje a hazai mozikban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Na de kicsodája is ember embernek? A török közönségfilm számunkra eleddig ismeretlen mélységeibe tekinthetünk most bele. Viszonylagos késéssel, hiszen a Farkasok völgye – Irak címen futó egészestés, sőt, csaknem féléjszakás (122 perc!) mozi egy heti rendszerességű sorozat nyomán készült, amit Németországban például sugároztak. Nálunk nem. Minket túlságosan leterhelnek a dél-amerikai illetőségű szappanoperák, a statisztaként kizárólag fürdőruhás lányokat szerepeltető sorozatok, és a kórház-szériák…
A Farkasok völgye… már csak témája miatt is hatalmas port kavart maga körül. Furcsa mód nem a feszültségeiről és forrongásairól hírhedt forrásvidéken, ott ugyanis a statisztikák szerint mindenki imádta. Hanem éppen az elvileg szabad, és pártatlan műértői tekintettel filmet nézni képes Nyugaton…

prae.hu

Filmünk egyrészt klasszikus bosszúmozi. A bosszúvezérelt cselekmény két szálon indul meg. Egyik oldalról a „hood event”, azaz zsákos affér néven elhíresült, török katonákat megalázó, az amerikaiak számlájára írható akcióért bosszút álló Polat Alemdarnak, és az ő kis, a kurd-török kérdést is vaskosan érintő csapatának a sztoriját követhetjük nyomon. A bosszú másik szála egy szépséges, férje meggyilkolását megtorolni vágyó török nő tragikus története. A két szál annak rendje és módja szerint összefonódik, némi erotikus színezettel, ám mindenféle szerelmi bonyodalmak nélkül. Furcsa keveredése jön létre itt a valóságszinteknek. A dokumentum-hű eseménytörténet és a televízió-valóság együttesen tölti fel az ízig-vérig „szupermozi” kivitelű végtermék fikciós világát karakterekkel és konfliktusokkal. Filmünk ugyanis valós konfliktuson alapul, Polat Alemdar pedig a török tévésorozat Chuck Norrisa, avagy James Bond-ja…

Ha a mozifilmes vonulatot vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy halálos vétek egy igen-igen gyenge színészi kvalitásokkal megáldott – bár az aktuális török férfi-idol szerepét valószínűleg tökéletesen betöltő – emberre osztani a főszerepet. Emellett azonban az is elmondható, hogy a film, a maga kissé kaotikus dramaturgiája ellenére, egészen határozott kézzel vezeti nézőjét, van az eseményeknek sodrása, működik egyfajta finom ritmusérzék az információk adagolásában, így aztán mindenki izgul, mindenki figyel. Összességében mégis egyenetlen a film kidolgozottságának mértéke. Így aztán néhány hihetetlenül erős jelenet képzi a film struktúrájának legfőbb támasztékát, a többi csupán díszítés, vagy helyi színezet… A film egzotikumát éppen az adja, hogy kicsit talán hatásvadász módon, azaz legalább számunkra, nyugati nézők számára is érthetően fonódnak a képsorokon össze a hollywoodi stílusnak megfelelő kaland és akció jelenetek az adott térség speciális szertartásait ábrázoló, értékrendjét, világszemléletét bemutató szcénákkal…

Filmünk ugyanakkor aktuálpolitikai tűzijátékként is figyelemre méltó. Nem csak a cselekményvezetés sugallja az állásfoglalást, hanem explicit módon, egészen didaktikus hatású részekben is előkerülnek a legfőbb problémák. Így például az öngyilkos merényletek értelmetlenségének, sőt bűnös, önsors rontó voltának a boncolgatása éppúgy, mint a női szerep értelmezése… A rendkívüli ereje a filmnek pedig éppen abban rejlik, hogy a bölcs tanítást felülírja a bosszú-akció-kalandfilm szüzsé – ahogyan a valóságban a bölcs belátást és a toleráns politikát legtöbbször ellehetetleníti az események brutalitása, és a múltbéli sérelmek keltette szenvedélyek sodró ereje.

Nem állítom, hogy hibátlan filmet láthatunk, sőt, - egészen más típusú színészi játékhoz, színészvezetéshez és dramaturgiához szoktatva – talán határozottan komikus fényben tűnik fel számunkra néhány részlet. Az azonban bizonyos, hogy a film határozottan állást foglal, mind politikai, mind esztétikai értelemben. Filmműfaji tekintetben pedig kísérletező kedvűnek minősíthető. Talán éppen ezt az állásfoglalást, vagy ezt az erőt, súlyt, jelentőségteljességet és frissességet hiányolhatjuk egy olyan hazai szuperprodukciótól, mint a Szabadság, szerelem…





Gyártó ország: Törökország
Gyártó cég: Pana Film
Gyártás éve: 2006
Nyelv: török, kurd, arab, angol
Játékidő: 122 perc
Rendező: Serdar Akar
Forgatókönyv: Raci Sasmaz és Bahadir Özdener
Zene: Gökhan Kirdar
Operatőr: Selahattin Sancakli
Szereplők:
Necati Sasmaz - Polat Alemdar
Billy Zane - Sam William Marshall (Titanic, Twin Peaks)
Ghassan Massoud - Abdurrahman Halis Karuki, sejk (Mennyei királyság)
Gürkan Uygun - Memati Bas
Bergüzar Korel - Leyla
Diego Serrano – Dante
Gary Busey – Doctor (Lost Highway, Predator2,)
Spencer Garrett - George Baltimore, újságíró (X-akták)
Tito Ortiz - American Major Commander 2

Hivatalos weboldal: [a]http://www.kurtlarvadisiirak.com/[text]http://www.kurtlarvadisiirak.com/[/a]
Mozipremier: 2006. December 7.
Forgalmazza: Best Hollywood

nyomtat

Szerzők

-- Forgács Nóra Kinga --


További írások a rovatból

Len Wiseman: Balerina
Gia Coppola: Az utolsó táncosnő
Kritika a Skin of Glass című filmről

Más művészeti ágakról

Neige Sinno Nyomorult tigris című művét mutatták be a Francia Intézetben
színház

Legyetek jók, ha tudtok. Zenés játék a Magyar Színházban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés