A Jászai-díjas rendező az MTI-nek úgy fogalmazott: olyan előadást állított színpadra, ahol a színészek "azt játsszák el, hogy bábokkal játszanak". Nem bújnak el a paravánok vagy a díszletül szolgáló kocsik mögé és a közönség számára is érdekesebb, ha a bábok mellett a színészek játékát, gesztusait, testmozgását is láthatják. Az óriások világában bábok nélkül játszanak, de az óriásmaszkok mesebelivé teszik az arcukat.

A zalaegerszegi János vitéz a klasszikus bábszínházi elemek mellett fény- és hangeffektusokkal nyújt komplex színházi élményt. Az óriások például torzított, "vastag" hangon szólalnak meg, míg a kísértetek hangját a szoftveres torzítás légies, vékony hangú beszédmóddá változtatja.

A lényeg azonban mégis a gyerekek világához közel álló kukoricacsuhé bábokon, csutka méretű figurákon van. A háttér egy morzsolt kukoricával teli góré, kelléknek pedig 200 kiló kukoricát használtak fel.

Bőven van még tartalék is, mert "fogyóeszköznek" számít; a szörnyek elpusztításakor a kifröccsenő vért szimbolizálja, a boszorkányok mérgező növények gyanánt szórják az üstbe, a csatában a török és a magyar seregek kukoricával ágyúzzák egymást.

A Jancsi és Iluska meséje kukoricamorzsolgatás közben, dallal, játékokkal kezdődik el, majd a szerelmesek sok küzdelem, kalandozás, az ellenség legyőzése után eljutnak Tündérországba. A Tündérország-jelenség 167 évvel ezelőtt Petőfinél az ideális boldogságot jelentette, a bábszínházban a nézők, ha rövid időre is, de a kivetített, élő interaktív felvételeken saját magukat láthatják, érezhetik tündérnek. Jancsi és Iluska hófehér ruhát öltve a bábszínészekkel együtt a nézők közé ül. Az előadás "boldog tündérországi hangulatban" zárul, ahol együtt vannak az előadás nézői és alkotói - fejtette ki a rendező.

A bábjátékot Japánban, Toyama városában 2012 júliusában is bemutatják az ottani nemzetközi fesztiválon, majd a tartomány más városaiban, iskolákban, kultúrotthonokban is láthatja Kukorica Jancsi kalandjait a közönség - közölte Pinczés István, aki csaknem két évtizede a japán kultúra magyarországi jószolgálati nagykövete.

A forgatókönyv szövegét japán színészek mondják majd CD-re, a zalaegerszegiek pedig a hanganyag alapján készülnek fel a japán nyelvű előadásra.

A címszerepben Szilinyi Andort, a további szerepekben Medgyesi Annát, B. Szolnok Ágnest, Farkas Attilát, Benkő Zsuzsát, Balázs Nórát, Balázs Lászlót, Báthory Gábort és Hettinger Csabát láthatja a közönség. A darab zeneszerzője Horváth Károly, a társulat igazgatója. A bábok, a díszlet és a jelmez Tihanyi Ildikó, a játéktér és a bábkoncepció pedig Pinczés István tervei alapján készült.