irodalom
2011. 04. 13.
Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál – start előtti pillanat
Az április 14-én nyíló XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál beharangozó sajtótájékoztatóját tartotta a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a Millenáris Csodák Palotájában található Osztovits teremben 2011. április 13-án 11 órakor.
A sajtótájékoztatót Szakonyi Péter sajtófőnök nyitotta meg, bemutatta a vendégeket. Elsőként Zentai Péter László igazgatót kérte fel a Könyvfesztivál hagyománytörténetének felidézésére, aki elmondta, hogy „mindannyian Peter Weidhaas köpenyéből bújtunk ki”. Weidhaas a Frankfurti Könyvvásár kultúrmenedzser igazgatója volt több mint huszonöt évig, vele folytak az első szakmai megbeszélések a Könyvfesztiválról, és ő volt az, aki nem a külföldi minta követésére biztatott, hanem arra, hogy a saját hagyományainkat kell megőriznünk. Most is ezt tartották szem előtt, amikor az Európai Uniós elnökségünk alkalmával magát az Európai Uniót választották díszvendégül.
.jpg)
Zentai a Külügyminisztérium segítségét megköszönve Prőhle Gergelyt, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárát szólította meg, hogy mutassa be a Könyvfesztivál Európai Uniós Díszvendégségét. Prőhle szerint ezen – a minisztérium által kiemelkedő hivatalos rendezvényként támogatott – esemény valójában az uniós elnökség megtisztelése, a fontos intézményi döntéshozatali tevékenység mellett most itt van az idő és lehetőség a szellemi alapok újbóli tudatosításának. Erről szól a felépítendő EU stand, melyet Prőhle Gergely avat majd fel, ahol mind a 26 meghívott tagország képviselteti magát. Felidézett egy német újságban megjelent cikket, ahol Budapestet az utolsó metropolisznak nevezik Konstantinápoly előtt, amit persze elnagyolt jellemzésnek tart, de kiemeli a város felelősségét – tekintettel geopolitikai helyzetére is – a magyar szellemi életben.
.jpg)
Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját a szervező, Karádi Éva, a Magyar Lettre Internationale főszerkesztője mutatta be. Először a Lettre folyóiratról mint a Könyvfesztivál partneréről beszélt, a 80. – tavaszi – szám megjelenéséről, melyet a fesztiválnak szenteltek. A programok közül kiemelte pénteken az elsőkönyves szerzők találkozását a már beérkezett pályatársakkal, mely esemény a budapesti kultúrintézetek közreműködésével jön létre. Az angol-magyar nyelvű program fontos európai kérdésekre reflektál, például szó lesz EU kompatibilis regényről, család-, és történelmi regényről, a kelet-nyugat tengelyről, migránsokról és emigránsokról.
.jpg)
Idén húsz elsőkönyves lesz jelen a Fesztiválon, több mint eddig bármikor. Lesz ciprusi, finn, aki tulajdonképpen szlovák, angol, aki most nyert díjat, német, akinek könyve Magyarországon játszódik, és mások. Megjelent az elsőkönyves katalógus is, melyben részletek találhatóak a kötetekből eredeti, angol és magyar nyelven. A legutóbbi Élet és Irodalomban külön elsőkönyves melléklet található. Karádi különlegességnek tartja, hogy a díszvendég írók között sokan, Menasse, Martins korábban elsőkönyvesként voltak jelen.
A Lettre-ben Esterházy Péter sok fontos szerzőt mutat be, de a lapban vele is találunk beszélgetést. Az Európai Matiné után Lettre-rendezvény lesz a L'Harmattannal közösen, melyre szeretettel invitálta az érdeklődőket.
Ezt követően Zentai egy fontos bejelentésre hívta fel a figyelmet azzal, hogy Dánia az EU-programokban nagy szerepet vállal. A jövő évi díszvendégségről Hanne Tornøe, a Dán Kulturális Intézet igazgatónője beszélt. Négy skandináv ország fogadta el a díszvendégséget, Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország, bízva abban, hogy Izland is a jelenlévők között lesz.
Végül a fordítás-támogatásról és a nemzetközi könyvszakmai ösztöndíj-programról Károlyi Dóra, a Magyar Könyv Alapítvány igazgatója szólt. Az EU standon Magyarország is részt kap azon kortárs művekkel, melyek valamely tagország nyelvén jelentek meg. A Magvető Kiadóval közösen hoztak létre egy szakmai rendezvényt, idén elsőként – a könyvkiadói ösztöndíjprogramot Sárközy Bence ötlete alapján, mely keretében 11 európai, orosz és amerikai résztvevő számára nyílik lehetőség megismerni Budapestet és a magyar szerzőket. Jelen lesznek már a megnyitón, pénteken magyar kiadókkal és szerzőkkel találkoznak, szombaton előadásokat tartanak számukra magyar nyelvről, magyar irodalomról.
Károlyi szerint a fordítók a magyar irodalom „ügynökei”, jelenleg ők ajánlják a magyar szerzők műveit a külföld számára. Málta, Ciprus és Luxemburg kivételével a tagországokban mindenütt jelent meg magyarul kötet. Az Alapítvány 800 könyv lefordítását, megjelenését segítette elő, és hozott létre műfordítói ösztöndíjprogramot, szintén a MASZRE segítségével. A PIM részeként könyv-, fordítástámogatási iroda jön létre, azonban az eddigi minisztériumi forrás lecsökkent, az őszi pályázatot emiatt nem is fogják tudni kiírni. Csak néhány szám, a szerzők támogatására Hollandiában évi 500 millió, Finnországban 160 millió, Lengyelországban 160 millió, Szlovákiában 60 millió forintnak megfelelő összeget szánnak, míg itthon ez a szám 20 millió.
A számokhoz kapcsolódóan Prőhle elmondta, hogy természetesen nem az EU finanszírozza saját díszvendégségét. A Külügyminisztérium 300 millió forintot biztosít kulturális, nagykövetségi, külföldön megvalósuló programokra, míg belföldi pályázatokra további 250 millió forintot, melyet „bátran vállalható összegnek” tart.
Zentai Péter megjelölte a díszvendégség költségvetési összegét, mely durván 100 millió forint. A sajtótájékoztatón szó esett a Márai-programról, zárolt pénzkeretről, a Budapest Nagydíjról is, amit idén Per Olov Enquist vehet át. Maga a díj egy tárgy – óra –, 6000 euró pénzjutalom és oklevél.
Elhangzott továbbá, hogy a Magyar Rádió folyamatosan közvetít a rendezvényekről, az interneten pedig a prae.hu általános művészeti portálon lehet információt kapni szerzőkről, eseményekről, könyvekről – a helyszínen a Fesztivál ideje alatt a prae.hu működtet internetkávézót.
Végül Szakonyi meghívott az első nap különleges eseményeire, a 14.30-kor kezdődő pódiumbeszélgetésre, ahol Per Olov Enquisttel Váradi Júlia beszélget, Tarlós István átadja a Budapest Nagydíjat és Esterházy Péter mond laudációt, a 16.30-kor kezdődő Ünnepélyes megnyitóra, ahol dr. Réthelyi Miklós mond beszédet, valamint a 18.30-kor kezdődő Gálaestre, ahol Andrulla Vassiliou és Prőhle Gergely mondanak köszöntőt.
A XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál programja
Fotó: Bach Máté
Zentai a Külügyminisztérium segítségét megköszönve Prőhle Gergelyt, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárát szólította meg, hogy mutassa be a Könyvfesztivál Európai Uniós Díszvendégségét. Prőhle szerint ezen – a minisztérium által kiemelkedő hivatalos rendezvényként támogatott – esemény valójában az uniós elnökség megtisztelése, a fontos intézményi döntéshozatali tevékenység mellett most itt van az idő és lehetőség a szellemi alapok újbóli tudatosításának. Erről szól a felépítendő EU stand, melyet Prőhle Gergely avat majd fel, ahol mind a 26 meghívott tagország képviselteti magát. Felidézett egy német újságban megjelent cikket, ahol Budapestet az utolsó metropolisznak nevezik Konstantinápoly előtt, amit persze elnagyolt jellemzésnek tart, de kiemeli a város felelősségét – tekintettel geopolitikai helyzetére is – a magyar szellemi életben.
Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját a szervező, Karádi Éva, a Magyar Lettre Internationale főszerkesztője mutatta be. Először a Lettre folyóiratról mint a Könyvfesztivál partneréről beszélt, a 80. – tavaszi – szám megjelenéséről, melyet a fesztiválnak szenteltek. A programok közül kiemelte pénteken az elsőkönyves szerzők találkozását a már beérkezett pályatársakkal, mely esemény a budapesti kultúrintézetek közreműködésével jön létre. Az angol-magyar nyelvű program fontos európai kérdésekre reflektál, például szó lesz EU kompatibilis regényről, család-, és történelmi regényről, a kelet-nyugat tengelyről, migránsokról és emigránsokról.
Idén húsz elsőkönyves lesz jelen a Fesztiválon, több mint eddig bármikor. Lesz ciprusi, finn, aki tulajdonképpen szlovák, angol, aki most nyert díjat, német, akinek könyve Magyarországon játszódik, és mások. Megjelent az elsőkönyves katalógus is, melyben részletek találhatóak a kötetekből eredeti, angol és magyar nyelven. A legutóbbi Élet és Irodalomban külön elsőkönyves melléklet található. Karádi különlegességnek tartja, hogy a díszvendég írók között sokan, Menasse, Martins korábban elsőkönyvesként voltak jelen.
A Lettre-ben Esterházy Péter sok fontos szerzőt mutat be, de a lapban vele is találunk beszélgetést. Az Európai Matiné után Lettre-rendezvény lesz a L'Harmattannal közösen, melyre szeretettel invitálta az érdeklődőket.
Ezt követően Zentai egy fontos bejelentésre hívta fel a figyelmet azzal, hogy Dánia az EU-programokban nagy szerepet vállal. A jövő évi díszvendégségről Hanne Tornøe, a Dán Kulturális Intézet igazgatónője beszélt. Négy skandináv ország fogadta el a díszvendégséget, Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország, bízva abban, hogy Izland is a jelenlévők között lesz.
Végül a fordítás-támogatásról és a nemzetközi könyvszakmai ösztöndíj-programról Károlyi Dóra, a Magyar Könyv Alapítvány igazgatója szólt. Az EU standon Magyarország is részt kap azon kortárs művekkel, melyek valamely tagország nyelvén jelentek meg. A Magvető Kiadóval közösen hoztak létre egy szakmai rendezvényt, idén elsőként – a könyvkiadói ösztöndíjprogramot Sárközy Bence ötlete alapján, mely keretében 11 európai, orosz és amerikai résztvevő számára nyílik lehetőség megismerni Budapestet és a magyar szerzőket. Jelen lesznek már a megnyitón, pénteken magyar kiadókkal és szerzőkkel találkoznak, szombaton előadásokat tartanak számukra magyar nyelvről, magyar irodalomról.
Károlyi szerint a fordítók a magyar irodalom „ügynökei”, jelenleg ők ajánlják a magyar szerzők műveit a külföld számára. Málta, Ciprus és Luxemburg kivételével a tagországokban mindenütt jelent meg magyarul kötet. Az Alapítvány 800 könyv lefordítását, megjelenését segítette elő, és hozott létre műfordítói ösztöndíjprogramot, szintén a MASZRE segítségével. A PIM részeként könyv-, fordítástámogatási iroda jön létre, azonban az eddigi minisztériumi forrás lecsökkent, az őszi pályázatot emiatt nem is fogják tudni kiírni. Csak néhány szám, a szerzők támogatására Hollandiában évi 500 millió, Finnországban 160 millió, Lengyelországban 160 millió, Szlovákiában 60 millió forintnak megfelelő összeget szánnak, míg itthon ez a szám 20 millió.
A számokhoz kapcsolódóan Prőhle elmondta, hogy természetesen nem az EU finanszírozza saját díszvendégségét. A Külügyminisztérium 300 millió forintot biztosít kulturális, nagykövetségi, külföldön megvalósuló programokra, míg belföldi pályázatokra további 250 millió forintot, melyet „bátran vállalható összegnek” tart.
Zentai Péter megjelölte a díszvendégség költségvetési összegét, mely durván 100 millió forint. A sajtótájékoztatón szó esett a Márai-programról, zárolt pénzkeretről, a Budapest Nagydíjról is, amit idén Per Olov Enquist vehet át. Maga a díj egy tárgy – óra –, 6000 euró pénzjutalom és oklevél.
Elhangzott továbbá, hogy a Magyar Rádió folyamatosan közvetít a rendezvényekről, az interneten pedig a prae.hu általános művészeti portálon lehet információt kapni szerzőkről, eseményekről, könyvekről – a helyszínen a Fesztivál ideje alatt a prae.hu működtet internetkávézót.
Végül Szakonyi meghívott az első nap különleges eseményeire, a 14.30-kor kezdődő pódiumbeszélgetésre, ahol Per Olov Enquisttel Váradi Júlia beszélget, Tarlós István átadja a Budapest Nagydíjat és Esterházy Péter mond laudációt, a 16.30-kor kezdődő Ünnepélyes megnyitóra, ahol dr. Réthelyi Miklós mond beszédet, valamint a 18.30-kor kezdődő Gálaestre, ahol Andrulla Vassiliou és Prőhle Gergely mondanak köszöntőt.
A XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál programja
Fotó: Bach Máté
Kapcsolódó cikkek
Szerzők
-- Vécsei Rita Andrea --
További írások a rovatból
irodalom
Az év ódaköltője 2024 pályázat eredményhirdetése
irodalom
Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjához
