bezár
 

irodalom

2011. 12. 06.
Részlet a Sirály-dossziéból: a szabadság terének tágítása
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Részlet a Sirály-dossziéból: a szabadság terének tágítása A Marom Egyesület a Sirállyal közösen indít – háromhetente jelentkező – sorozatot a Kádár-kori nyilvánosság „alternatív regisztereiről”, informális, félhivatalos vagy üldözött ellenzéki, vallási és művészeti, alkotói köreiről. Az első beszélgetés december 1-jén zajlott le.
Adta: „Fehér” inf. és tmb.
Vette: (Törlés az eredeti iraton!)
Hely: „Sirály”
2011. 12. 01.
Tárgy: A belső emigráció szubkultúrái (beszélgetéssorozat)


JELENTÉS
Budapest, 2011. december (olvashatatlan)

Én („Fehér” inf. és tmb.) fél órával kezdés előtt érkeztem a helyszínre, elsőként. A kapott feladatnak megfelelően helyemet a hátsó sorokban, a fal mellett, jó megfigyelői pozícióban foglaltam el. Az egyik célszemély nem érkezett meg időre, így a rendezvény csak húsz perc késéssel kezdődhetett. A várakozási időt egy korsó (Kifestve az eredeti iraton!) sörrel töltöttem ki.

www.siraly.co.huAz estet Kádár Anna moderálta, ismertette a beszélgetéssorozat tervezett tematikáját. A fiatalok kezdeményezésének célja a múlt, szüleik múltjának megismerése. A kérdés aktualitását nem fenyegetően érzik. Ezután bemutatta az aznapi meghívott előadókat (értsd: célszemélyek). Tábor Ádám, költő, esszéista; az irodalmi ellenzék szervezője a hetvenes-nyolcvanas években. K. Horváth Zsolt, történész, az ELTE BTK oktatója, a korszak kutatója. (A közönség soraiban 55-60-an foglaltak helyet; az egyetemistáktól, a középgeneráción át az idősebbekig kiterjedt az érdeklődői kör.)

Tábor bevezetőjében történeti áttekintést adott a mozgalmak formáiról. Ezek a szellemi alkotó- és életforma-közösségek mindig egyfajta szakítást és továbbhaladást, a szabadság terének tágítását tűzték ki célul. Ez az (ún.) rendszerváltással lezárult. „Vékonyodás”, „mozgalmi apály” alakult ki. Mostanra viszont mintha újra igény lenne a szabadság terét növelő mozzanatokra. Tábor ezt, az utópia és a történelem végének korával szembenéző gesztust nevezte meg a sorozat tematikájának aktualitásaként.

K. Horváth a két háború közti korszak és a Kádár-rendszer kontextusainak – az est szempontjából lényegi – hasonlóságait igyekezett kimutatni: politikai, művészeti és (akár) családi kontinuitásokat (utóbbira példa maga Tábor Ádám is, akinek apja, Tábor Béla, a Szabó Lajos fémjelezte (értelmiségi) oppozíciónak volt a tagja; de Bálint Endre és István is szóba hozható). K. Horváth hosszú és részletes fejtegetésbe kezdett – Mérei Ferenc megidézése által – a csoportosulások kassáki modelljéről („Minden Kassákkal kezdődött”), a saját élet Mérei-féle jelentésessé tételéről, az innen származtatott életvezetési minta érvényesítéséről. Említette a Törzs nevű, amolyan titkos társaságot, melynek tagjai között – Mérei mellett – Bálint Endre, Kelemen Imre, Lux László és mások is feltűntek. Ez a zárt, szubkulturális közösség művelte az ún. Rendezvényirodalmat: alkalomszerű, a kívülállók számára nehezen felfejthető, feltörhető, utalásos szövegeket írtak. A másik kulcsfogalom a Törzs kapcsán Mérei pedagógiai munkáiból származik: az együttesség, miszerint a közös részvétel hozzátesz az egyéni teljesítményhez is.

Egy következő megszólalásában Tábor a neoavantgárdot – mint szubkultúrát – annak hagyománya felől jellemezte. Egyrészt dominál a ’20-as évek közepének, végének kassáki tradíciója, másrészt Hamvas Béla és Kemény Katalin Forradalom a művészetben című könyve (utóbbi kapcsán elhangzik Szentjóby Tamás neve is, mint egyike azoknak, akik egyesíteni tudták az elitista, tradicionalista valamint az újbaloldali, beat, nemzetközi hatásokat). Harmadik hagyományalapként – Tábor szerint – a kelet-európai bolsevik kontextussal való szembenállás körvonalazódhat.

Egy közönségkérdés arra irányult, hogy mi volt az a határ, amikor a Kádár-korszak külföldre kényszerítette az (avantgárd) művészeteket. Tábor beszélt bel- és külpolitikai összefüggésekről, arról, hogy a ’60-as évek eleji konszolidációval megkezdődött apró lépésekben a szabadságfok és az életminőség javítása, aminek fenntartására született meg az új gazdasági mechanizmus is. ’72-ben azonban már érzékelhetők a megszorítások a művészi életben (pl. bevonják Halász Péter együttesének működési engedélyét, ekkor alakul meg a Dohány utcai lakásszínházuk). ’74-re aztán megbukik az új gazdasági mechanizmus, és a „nehezen kezelhető” alkotóknak felajánlják a távozás lehetőségét. Így került külföldre Szelényi Iván, Halász Péter, Szentjóby Tamás is.

Az est másfél óra után ért véget. A körvonalazatlan, felületes témafelvetés – a hozzászólók minden alapossága ellenére is – többször széttartóvá, szétesővé, szétfolyóvá tette a beszélgetést. A szervezők ígérete szerint azonban a legközelebbi találkozón már konkrétabb problémákra, egy-egy kiemelt csoportra koncentrálnak, ez kétségkívül a beszélgetés üzenetének hatékonyságát is növelni fogja.

Megerősíthetem, hogy mind az előadások hangvétele, mind a közönség reakciója nyugodtként jellemezhető; a jelenlévők mindegyike érdeklődő, a diskurzus végig tudományos regiszteren belül mozgott. Lázas hevület, vehemencia senki részéről nem volt tapasztalható.

„Fehér”

Értékelés: A jelentés hangulati, informatív és operatív értékű.
Intézkedés: –
Utasítás: A sorozat további alkalmain való részvétel. A soron lévő beszélgetés alkalmával szerezzen információkat a Gadó-féle Magyar Zsidó című szamizdatról.
Következő találkozó időpontja: 2011. december 21., Sirály, 18:00



Kapcsolódó cikkek


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Fehér Renátó --


További írások a rovatból

irodalom

Senki se tenger, mindenki óceán Senki se tenger, mindenki óceán
Irodalmi Diszkó Szegeden
irodalom

Propolisz Propolisz
Helyzetjel
irodalom

Szalonköltészet helyett deszakralizált líra Szalonköltészet helyett deszakralizált líra
Egy új spanyol versantológia szerzői mutatkoztak be a PesTexten
irodalom

Elmozdulás az antropocentrikus szemléletmódtól Elmozdulás az antropocentrikus szemléletmódtól
Papp-Zakor Ilka Majd ha fagy (Kalligram, 2021.) című kötetének bemutatója az Írók Boltjában

Más művészeti ágakról

építészet

Gyárépületből kreatív műhely Gyárépületből kreatív műhely
Megalakult a Goldberger-kollektíva
Fabricius Gábor: Eltörölni Frankot
gyerek

Szuperhős ógörög köntösben Szuperhős ógörög köntösben
Tasnádi István: Helló, Héraklész!, Pagony, 2021
art&design

A QAnontól a Snapchat diszmorfiáig A QAnontól a Snapchat diszmorfiáig
Az #IFeelSeen című kiállítás elméleti kereteiről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés