Az interjú első része itt olvasható

PRAE.HU: Eddig tehát a kulturális örökség már meglévő digitalizált tartalmait nyitotta meg először a nagyközönség számára, vagy tette hozzáférhetővé saját honlapján www.mandarchiv.hu is a MaNDA. Hogy áll a digitalizálással?

 

A források tekintetében az uniós támogatások elkerültek bennünket, hiszen mire létrejött a MaNDA ötlete, a közép-magyarországi régióban már nem is volt pályázat. Ezért találtunk könnyen egymásra Ózddal, és konzorciumban tudtunk pályázni. A digitális korban nem számít, hogy egy adatbázis hol helyezkedik el térben. A klimatizált, őrzött raktárbérlet ott még olcsóbb, régóta ki nem állított tárgyakat olcsón ott lehet tartani, esetleg be is lehet őket mutatni. Ráadásul akár határon túlra is lehet hatása, hiszen közel van Szlovákia. Szerverkapacitást, módszertani központot és egy digitalizáló műhelyt is fel szeretnénk állítani az odaszállítható múzeumi, levéltári vagy vállalati tárgyak feldolgozása céljából. És lenne egy mobil egység is, mely odamegy, ahol igény van rá, s a fotós vagy a 3D-szkenneres a helyi muzeológus segítségével rögzíti a gyűjteményt – a digitalizált anyagot megkapja a gyűjtemény és a MaNDA is. Ózd a kulturális GPS-projekt számítástechnikai-szellemi központja is lenne.

 

 

A kulturális GPS a MaNDA androidos és iPhone-készülékeken futó alkalmazása, alprojektje. Már most működőképes, 500 kárpát-medencei helyszínt töltöttünk fel az adatbázisba. Működik rajta a "kiterjesztett valóság", tehát ha fényképezőgép üzemmódban körbeforgatjuk a telefonunkat, megjelenik rajta mindaz, ami 10 kilométeres körzetben található. A térkép gomb segítségével oda is navigál a kiválasztott célhoz. Egyben eseménynaptár, elmenthetjük a kedvencek közé, továbbküldhető.

 

 

Várhatóan lesz, pályázati pénzektől függ. Mindenképp folytatjuk a programot, több mint 14 ezer helyszín jöhet számításba, ezek feldolgozása azonban nagy forrásokat és sok időt igényel.

 

Bízom benne, hogy egy új kötelespéldány-rendelet értelmében a jövőben minden, ami digitális kiadvány, beérkezik a MaNDA rendszerébe. A kiadó kitölt egy metaadatlapot, feltöltheti a kötetet, majd kap egy visszaigazolást, hogy sikerrel járt. Az itt lévő anyag keresővel lehívható lesz.

 

 

A könyvtárakban a beiratkozási díjért digitálisan is kölcsönözhetők lesznek a kötetek ezen a rendszeren keresztül, ez könnyen ellenőrizhető, mivel az eszközök, azaz az olvasók/readerek a könyvtárak tulajdonában lesznek.

 

A tervek kapcsán viszont több szerzői jogi kérdés is felvetődik. A legfontosabb: hogyan jutnak el az olvasókhoz jogtisztán a könyvek. A jogkezelőkkel mindenképpen egyeztetni kell. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával egy DRM-nek is nevezhető rendszeren dolgozunk, amit egyfajta webáruházként lehet elképzelni, és képes nyomon követni a felhasználást. A jogdíjjal terhelt anyagok árának a jogtulajdonos által meghatározott kreditrendszer alapján a jogtulajdonos megkapja az összeget – a MaNDA minimális kezelési költséget számol csak fel majd. Nekünk ugyanis az a feladatunk, hogy a kultúrkincset elérhetővé tegyük, nem az, hogy kereskedjünk. De ez nem jelenti azt, hogy ingyen adhatnánk át más szellemi tulajdonát.

 

 

A legtöbb ember nem akarja ellopni a kulturális javakat csak azért, mert el lehet lopni őket. Ha kiírják, hogy ne lopd el, fizesd ki…

 

 

…ha kontingenst árulok, tehát ha 5000 forintért egy hónapig költhetsz, amiért elolvashatsz 10 vagy 20 könyvet, megnézhetsz 40 filmet, akkor van esély arra, hogy fizetnek a tartalomért.

 

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a készít egy szellemi tulajdonvédelmi stratégiát, melyben a MaNDÁ-ra építeni fog, célunk ebben az, hogy a lehető legtöbb embernek jó legyen.

 

 

Igen, itt szerzőként követni tudod majd, hogy hányan olvasták a könyved, hogy ezért mennyi jogdíjat fogsz kapni. Nem kötelezzük, és nem is kérhetjük arra a kiadókat, szerzőket, hogy állapodjanak meg velünk. Ám ha nagyságrendekkel mérve is ez lesz az ország legnagyobb kulturális kapuja, óriási mennyiségű látogató jelenik meg itt. Vajon hova megy körülnézni az ember, ha keres valamit, és van egy szuper kulturális webáruház, ahol ráadásul ingyenes tartalmak is megtalálhatók – hát oda.

 

 

A kultúrát a gyerekek, fiatalok számára is befogadható módon szeretnénk bemutatni. A Total War motorja segítségével például korhű animációs filmet készített Baltavári Tamás, a Történelmi Animációs Egyesület alapítója több csatáról. Aztán vele közösen készítettünk egy programot: két dimenzióban ötven csatát lehet vele lejátszani. A játékok egyenként mintegy 10-15 percesek, szeretnénk idén március 14-én bemutatni a nagyközönség számára. Ha a diákok jobbak, mint a történelmi szereplők, akár meg is változtathatják a csata kimenetét. Ha ez sikerül nekik, valamint más feladatokat is megoldanak, akkor jutalmat kapnak: letölthetik a játék 3D-s változatát.

 

Ezen túl elkészül idén hat animációs film. Az a célunk tehát, hogy úgy mutassuk be a kultúrát, hogy közben játszik a gyerek.

 

 

Itt van például a Cseh Tamás Archívum: megegyeztünk a jogutóddal a kulturális célú felhasználásról, a Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Alapítvány végzi a digitalizálást. Válogatást adunk majd például Cseh Tamás személyes tárgyaiból, melyek a MaNDA adatbázisában jelennek meg hetente, ez unikális lesz.

 

Aztán itt van a Jászai-on elnevezésű kiterjedt programunk, mely Jászai Mari emlékét dolgozza fel. A honlapon www.mandarchiv.hu például látható Jászai Mari egyetlen filmje, 1914-ből, a Tolonc. Kolozsvárott készült, Kertész Mihály – a Casablanca rendezője – első alkotása.