2006-ban a kezembe került Tolvaly Ferenc agyonreklámozott könyve egy spanyol zarándokútról. Belelapoztam és azt gondoltam: Bullshit! Bikakaki! Gyaloglással nem oldod meg az életedet, egyszerűen eljutsz A pontból B-be, ami tömegközlekedéssel amúgy is gyorsabb. Persze az is opció, hogy kimész a ház elé és teszel pár kört végiggondolva az életedet! Minek ehhez elutazni egy messzi országba és nyakadba venni egy 800 km-es utat? Aztán 2011-ben egyszer csak ott találtam magam azon a bizonyos úton, ahol ráakadtam Tolvaly Ferenc könyvére az egyik szálláson, elolvastam, de a véleményem mit sem változott. Nem adta vissza azt az életérzést, amit Sándor Anikó könyvétől megkaptam.