bezár
 

színház

2012. 07. 26.
Géher István halálára
Megemlékezés
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Géher István halálára Eötvös Collegium-i óráin gyakran mondogatta huncut mosollyal, hogy a tervezett Faulkner-monográfiát inkább nem írja meg, mert azt álmodta egyszer, hogy ha megírja, meghal. Mintha így kicselezhetné a halált, nevettünk vele, de a szívünk mélyén szerettük volna hinni magánmitológiáját, és hogy számunkra mindig elérhető lesz tanácsaival. Olyannyira, hogy a halálhírére így reagáltam: Hogy lehet? Hiszen a Faulknert nem is írta meg!
Szkéné színház
Géher István lezárt életművet hagyott hátra. Költőként három megszerkesztett kötetet küldetett át feleségével, Máriával halála előtt, hátha lehetne belőlük rádiójáték. Rádiódramaturgként 221 rádióműsornak volt szerzője, közreműködője, és nemcsak Shakespeare 37 darabból álló tükörképét alkotta meg, hanem a sajátját is: az Anakreóni dalok, az És mindig mit tegyünk saját önarcképei. Ahogy a nyugatos hagyományt folytató esszéi és tengernyi műfordításai is azok. Egyetemi tanár is volt, méghozzá legendás: aki nem járt az órájára, az nem is járt angol szakra, mondogattuk, hiszen oda még azok is jártak, akik nem voltak angol szakosok. Bár nem szívesen járt konferenciákra, és tudományos szakfolyóiratokban sem gyakran publikált, nemzetközi rangú tudós volt, egyenrangú partnere a legismertebbeknek. Legutóbb, a gyulai Shakespeare Fesztiválhoz kapcsolódó konferencián az oxfordi kritikai összkiadás szerkesztője, Stanley Wells emlékezett meg Géher István fájó hiányáról.

Részben miatta lettem anglista. Akkor még csak magyar szakosként bejártam az Angol Műhely óráira – a Műhely szintén az életmű része – és magával ragadtak a kurzuskínálat által prózaian csak kollokviumnak vagy szemináriumnak nevezett órái: az órák besorolástól függetlenül performanszok voltak, ahol ő megcsillanthatta humorát, minden képzeletet felülmúló tárgyi tudását (rendre fejből idézte Shakespeare-t) és mesélni tudását. Több volt, mint egyetemi tanár: Mester volt, mestere a kiválasztottjainak és az őt választóknak egyaránt. Mert a Műhelye nyitott volt a nem-Collegisták előtt is, ahogy a legendás szerda esti műfordítószemináriumán is bárki részt vehetett. Minden héten más hozott szöveget, de ő mindenből felkészült. Könyörtelenül, de szeretettel és humorral mutatott rá minden félmegoldásra, pongyolaságra, félrefordításra – tőle tanultam azt a szót, hogy leiterjakab –, de megmutatta, hogyan lehet rájönni a megoldásra, és hogy előbb nem lehet feladni. Aztán hogy valóban jó-e az a megoldás... időnként de jó lenne most is megkérdezni tőle! Legutóbb azt szerettem volna megtudni, mennyi szabadsága van egy műfordítónak egy mondatfüzéren, bekezdésen belül. De már nincs kitől.
Shakespeare olvasókönyv

Másodéves koromban két drámafordításomat kontrollszerkesztette, szívességből, mert neki játék volt, örömforrás, kihívás minden szöveg. Majd amikor megjelenhettek volna, lebeszélte a kiadót, korai még, mondván. Nem értettem akkor, pedig világos: abban a helyzetben a kiadó érdekeit szem előtt tartó szerkesztő volt, nem tanár. Mert Géher István mindenben egyformán szakmai volt, még ha akkor nekem, egyetemistaként nagyon nehéz is volt belátni mindezt. A miértre nem mertem rákérdezni akkor, pedig Géher tanár úr megközelíthető volt és elérhető: privátbeszélgetésekben, órák után, még telefonon is lehetett tőle tanulni az életről, a szakmáról és szakmaiságról, a mindig-mindenütt képviselt minőségről és az ésszerű kompromisszumkészségről. Ezt a békát sajnos le kell nyelni, Oti – mondogatta egy-egy színházszakmai konfliktus kapcsán, ha már erről a pályáról nem tudott lebeszélni. Mert dramaturg is volt, és abból is poeta doctus.

Sokan gyászoljuk: műfordítók, költők, esszéisták, szerkesztők, színházi emberek, Shakespeare- és amerikanista kutatók, kollégák és tanítványok, olvasók és rádióhallgatók. Nyugodjék békében Géher István!
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Cseicsner Otília --

Anglista-műfordító-szerkesztő-dramaturg


További írások a rovatból

színház

Az ember, a polgár és a diák Az ember, a polgár és a diák
Petőfi és Az apostol mint tantermi dráma a k2 Színház előadásában
színház

Drágám, megjöttek a perverzek! Drágám, megjöttek a perverzek!
Többszörös orgazmus a Budapesti Anarchista Színház előadásában
Familie Flöz a CAFé-n
Avagy kinek szól a Színházak Éjszakája?

Más művészeti ágakról

Nora Fingscheidt: Kontroll nélkül
Háttérinterjú Osváth Gáborral a fiatal magyar filmről, pályakezdésekről, motivációról
Vivaldi/Jupiter, Alpha Records, 2019.
Bodzsár Márk: Drakulics elvtárs


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés