bezár
 

színház

2013. 04. 08.
Londoni színházlátogatás helyett mozijegy
Shakespeare's Globe: Sok hűhó semmiért
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Londoni színházlátogatás helyett mozijegy Az Uránia repertoárja egyre színesebb: a patinás mozipalota szemmel láthatóan mindent megtesz, hogy az elszegényedéssel és artfilmek népszerűségének csökkenésével magyarázható bevételkiesést valamivel pótolja. Immár jelenleg futó londoni színházi előadásokat is láthatunk a nagyvásznon, elsőként a Sok hűhó semmiért című Shakespeare-t.

Szkéné színház

A rendezvény jól illeszkedik az Uránia igen szerteágazó kínálatába. A hagyományos filmvetítéseken kívül több fesztiválnak adnak otthont, koncerteket engednek be, színházi előadás bukkan fel a műsorban (visszakanyarodva az épület eredeti rendeltetéséhez), nem is beszélve az opera- és balett közvetítésekről, amelyekre a Művészetek Palotájában található hasonló projekttel ellentétben még jegyet is könnyebben lehet kapni. Hagyományos prózai előadás satellite sugárzása sem új dolog itt: nemrég az Oscar-díjas Danny Boyle Frankensteinje szerepelt nagy sikerrel a "repertoáron". Nyilván ezt a pozitív fogadtatást igyekszik meglovagolni az új, hat alkalmat magában foglaló sorozat. Lássuk, a színházi közvetítés mit is kínál!

Itt a közvetítést rögvest idézőjelbe is tenném, hiszen a londoni Shakespeare’s Globe (innentől egyszerűen csak Globe) mindhárom előadása felvételről megy, igaz, szerencsére HD felbontásban és remek (talán kissé hangosra is kevert) hanggal. Példának okáért a nyitódarab, a Sok hűhó semmiért 2012-es és teljes egészében el is érhető a youtube-on. Még mielőtt azt gondolná a sorokat olvasó, hogy ezzel el is van intézve és le van beszélve, hozzáteszem, hogy a szezon ezt követő előadásaihoz már nem juthatnak hozzá ilyen könnyen, de a Globe-osok DVD-n rendelhetőek.

Az Uránia nagy dobása új sorozatában nemcsak a Globe külföldi turisták és diákcsoportok által fenntartott rendezései lesznek (a Sok hűhó semmiért után következik a Minden jó, ha vége jó, valamint Marlowe Dr. Faustusa), hanem a National Theatre, azaz az angol Nemzeti Színház nagyfelbontású, valóban élő közvetítései is. Ez remélhetőleg sokakat megmozgat majd, hiszen ezek az előadások Budapestre hozzák a külföldi (legalábbis a Csatornán túli) trendet ugyanúgy, mint a fentebb már említett Metropolitan közvetítések New Yorkból. A produkciók hozzáférhetőségét még jelentősebbé teszi, hogy angol nyelvterületen kívül eddig máshol nem lehetett élőben követni az NT előadásait. A The Audience ráadásul még premier is, a főszerepét pedig Helen Mirren játssza, aki A királynő után ismét II. Erzsébetet formálja meg.

Valahol érthető a szervezők döntése, hogy az eseményt a Globe műsorával próbálják meg "bejáratni". Legyen ugyanis bármilyen az itt látható előadások értéke, még a műveltebb színházlátogatók is, ha nekik szegezik a kérdést, mely londoni játszóhelyeket ismerik, biztosan állítóható, hogy a Globe neve meg fogja előzni még a Royal Albert Hallét és a Her Majesty’s Theatre-ét is. Köszönhető ez az oktatásnak is, hiszen az emberek már középiskolában megtanulják, hogy mik a shakespeare-i, helyesebben a reneszánsz színház ismérvei. Maga a színház léte is egy ebből kiinduló remek marketingfogásnak köszönhető, hiszen az eredeti Globe a nagy londoni tűzvészben hamuvá lett, a kilencvenes években építették újjá. Utólag visszanézve hihetetlen, hogy ez a hatalmas turistatömegeket vonzó épület mindössze 1997 óta létezik. Igaz, korabeli ábrázolásokból indultak ki, nem kell sokat gondolkodnunk, hogy belássuk, hiába épült meg egy tölgyfaerdő élete árán autentikus stílben a Globe, nem sok köze van ahhoz, ahol a 16. század közönsége a könnyed szórakozást kereste.

Az itt látható produkciók zöme arra jó, hogy időutazáson vegyünk részt egy irodalomkönyv oldalain. A Sok hűhó semmiért eme igényünket maximálisan kiszolgálja: a színészek valóban összekacsintanak a nézőkkel; az olcsóbb helyek valóban állóhelyek a fedetlenek udvaron – a felvételen is szinte kivétel nélkül minden néző esőkabátot visel; a jelmezek valóban a múltat imitálják, de díszlet nincs és az egész tényleg egy csúcsra járatott tömegtermék. Amit érdemes még megemlíteni, hogy ugyan az előadás nagyon gyors és dinamikus, tisztelik a szerzőt annyira, hogy ne húzzák meg nagyon a szöveget – a játékidő így elég hosszú, nem csoda, hogy főleg komédiákat tartanak a repertoáron. Jelen előadás élvezetéhez igen fontos lenne, hogy a néző ne a nagyon eltalált Kenneth Branagh filmhez hasonló élményt várva üljön be a vetítésre, annak az adaptációnak a színvonalát ez az előadás nem éri el.
A vetítés technikai része remekül működik, mind a kép, mind a hang kifogástalan. A felirat ötletes, viszont kétszer a magyar helyett az eredeti angol sorok maradtak bent. Nagyon kellemes élményt nyújt Stephen Warbeck (a Szerelmes Shakespeare-hez is ő írt zenét) dallamai és a dinamikus rendezés. Ez utóbbi tökéletesen bizonyítja, hogy nem szükséges hatalmas színpad, vagy tolakodó direktori megoldások: a szereplők jó instruálásával és megfelelő mozgatásával gyakorlatilag egy mindössze két oszloppal és kisebb pódiummal rendelkező játéktér is elég a teljes élményhez.

Ha a Globe a szerző műveinek fellegvára szeretne lenni, ahhoz a minőségi színjátszás elengedhetetlen; míg az adathordozóra kerülő estén a Beatricét alakító Eve Best és a Benedettót megformáló Charles Edwards a komikus színjátszás magasiskoláját adják, addig sajnos a Don Juant játszó Elliot Levey ripacskodása súlytalanná teszi a konfliktust. A Herót alakító Ony Uhiara teljesítménye is igen-igen harmatos. A vágói munka ellenben kiemelkedő, össze sem mérhető sok hazai színházi közvetítéssel. Némely pillanatban azt is gondolhatnánk, hogy egy remek tévéjátékot nézünk, és néhány szemet gyönyörködtető átkötő képet is kapunk a Globe belsőjéről.
Az Uránia Globe-előadásait tehát elsősorban azoknak ajánlom, akik gondolkodtak már azon, hogy egy londoni utazás keretében ezt a színházat látogatnák meg az angol főváros sok-sok teátruma közül, de valamilyen okból eddig nem volt lehetőségük megvalósítani tervüket. Azoknak, akik inkább a jelen idejű, aktuális mai angol színházra kíváncsiak, gyorsan váltsák meg jegyüket a National Theatre közvetítéseire. Mert ahogy a sokszor puffogtatott frázis mondja: aki lemarad, az kimarad.

William Shakespeare: Sok hűhó semmiért
(Much Ado About Nothing)

Rendező: Jeremy Herrin

Látványtervező: Mike Britton
Zeneszerző: Stephen Warbeck

Beatrice: Eve Best / Naomi Frederick
Benedick: Charles Edwards
Claudio: Philip Cumbus
Hero: Ony Uhiara
Borachio/Friar: Joe Caffrey
Conrad: Marcus Griffiths
Verges: Adrian Hood
Dogberry: Paul Hunter
Leonato: Joseph Marcell
Margaret: Lisa McGrillis
George Seacoal/Messenger: David Nellist
Don John/Sexton: Matthew Pidgeon
Antonio/Hugh Oatcake: John Stahl
Don Pedro: Ewan Stewart
Ursula: Rhiannon Meade

A Shakespeare’s Globe előadása felvételről

2013. március 26.
Uránia Nemzeti Filmszínház,
nyomtat

Szerzők

-- Baráth József --


További írások a rovatból

színház

Budaörsi Szentivánéji álom a Városmajorban
színház

Interjú Gáspár Ildikó rendezővel külföldi tapasztalatokról, az érvényesülés különböző lehetőségeiről dramaturgként és rendezőként
színház

Mary Shelley - Nick Dear Frankensteinje a Budapest Bábszínházban
színház

A padlás című musical bemutatója a Veres 1 Színházban

Más művészeti ágakról

art&design

Tóth Anna Eszter Minták halmokban című kiállításáról
Csoma Sándor: Magasságok és mélységek
Elmesélhető múltról és megélhető jelenről Gabriela Adameşteanuval és Esther Kinskyvel a Dunafeszten


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés