bezár
 

irodalom

2013. 04. 20.
A képzeletbeli múzeumtól a hálózati múzeumig
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A képzeletbeli múzeumtól a hálózati múzeumig Sokan előszeretettel tagadják a múzeumi diskuzus magyarországi létezését, pedig a múzeumról, társadalmi szerepéről, működéséről, múltjáról sokan írnak és írtak. Ezért is meglepő, hogy korábban még nem született olyan mű, ami e diskurzus főbb irányait, beszédmódjait és érveit részletezné. Azonban a most megjelent Múzeumelmélet című kötet e hiány kitöltésének első lépése lehet.
A Ludwig Múzeum gondozásában korábban megjelent Helyszíni szemle - fejezetek egy múzeum életéből című kötet már több tanulmány keretében vizsgálja a múzeumok történeti, társadalmi, esztétikai és antropológiai vonatkozásait, de Frazon Zsófia Múzeum és kiállítás - Az újrarajzolás terei is a magyarországi múzeumi diskurzus vonatkozásában íródott. E mostani kötet jól illeszkedik abba az irányba, amit a korábban megjelent könyvek kijelöltek, azonban bizonyos szinten mégis túlmutat rajtuk. A könyvbemutatón Palkó Gábor, a könyv szerkesztője elmondta, hogy a tanulmányok meglehetősen széles sprektumot ölelnek fel, a hermeneutikától a szervezetelméletig, a posztstrukturalizmustól a kortárs médiaelméletekig terjednek ezek az írások, mégis egységesek, hiszen egytől-egyig jelen van bennük az elméleti igény érvényesítése a megközelítésmódban és a konkrét érvelésmódban egyaránt.

A könyvbemutatón Ébli Gábor a szerkesztőt elsőként a szerkesztési elvekről és tapasztalatokról faggatta. Palkó elmondta, hogy olyan tanulmányokat kellett e könyvhez kiválasztania, melyeket jogdíj nélkül megkaphatott. Sajnos Magyarországon nem voltak elérhetőek azok az írások, amiket keresett, ezért külföldi könyvtárakban kutakodott a szövegek kiválasztása során. Természetesen a kezdeti kiválasztott szövegek közül egyike sem került be végül a kötetbe, hiszen újabb és hasznosabb írásokra bukkantak rá. Végül három szöveget válogatott be a Ross Parry Museums in a Digital Age kötetből, a német szövegek forrásául a konferenciákon elhangzott, majd lejegyzett anyagok szolgáltak, de nagy segítséget jelentett számára a Museums and The Web című online anyag is.

A könyv tanulmányai több szemponból közelítenek a múzeumi diskurzushoz. A könyvbemutatón a legnagyobb hangsúlyt ezek közül a digitalizálódás problémájának megvitatása jelentette. Ébli szerint a digital age lényegét tekintve nem változtatja meg a múzeumot, az csupán alkalmazkodik a változáshoz. Palkó azonban ezt máshogyan látja, hiszen szerinte a digitalizálódás során a múzeum egy átstrukturálódáson megy keresztül. A kiállítóterekben és a múzeumi munka esetében is egyre nagyobb hangsúllyal kerülnek előtérbe a képernyők. Ez az interfészváltás pedig alapvetően a befogadói oldalról változtatja meg a múzeumot. Palkó a virtuális múzeumi gyűjteményeket hozza fel példaként: ebben az esetben már nem egy ideológiailag irányított, narratív befogadási módról van szó, hiszen a digitális múzeum szubjektívebb hozzáférést biztosít a néző számára, aki rendezővé válik - ezáltal persze megszűnik a befogadó körül mindenféle kontextus is. A digitális múzeumok tehát tulajdonképpen olyan adatterek, amiből a néző véletlenszerűen vagy bizonyos szempontok szerint halmazokat generál.

A könyvben nagy hangsúllyal szerepel egy speciális mmuzeológiai szakterület, az irodalmi kiállítás is. A könyvbemutatón elhangzik, hogy az ilyen kiállításokból meglehetősen kevés van, hiszen ezek helyett inkább emlékházakkal találkozunk. Általában az irodalmi múzeumok főként e lengyeleknél és az oroszoknál jelennek meg, mert ezek az országok a leginkább irodalom centrikusak.

A könyvhöz kiválasztott szövegek jórészt a nyugat-európai nyelvterületről származnak, mondja el Palkó Gábor, a későbbiekben érdemes lenne egy olyan tanulmánykötetet is összeállítani, ami kifejezetten a kelet-európai múzeumi problémákra reflektál, e terület diskurzusát specifikusan tárgyalja. A könyvbemutatón Palkótól még azt is megtudtuk, hogy a jövőben szívesen szerkesztene egy olyan könyvet is, ami részletesebben járná körül a nyelvi vagy 3D-s teret.

Fotó: Bach Máté

Kapcsolódó cikkek


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

irodalom

A sellők fájdalma A sellők fájdalma
Krimírás és a nők elleni erőszak
irodalom

Egy ember, egy színész és a nyolcadik kerület Egy ember, egy színész és a nyolcadik kerület
Pál Dániel Levente: Egy ember nyolcadik kerülete, Athenaeum Kiadó, 2019
irodalom

Súlytalanul nehezedik Súlytalanul nehezedik
Moesko Péter, Megyünk haza, Műút, 2019.
irodalom

Lehet igazad úgy is, hogy oda se nézel Lehet igazad úgy is, hogy oda se nézel
Kiss László–Bérczesi Róbert: Én meg az Ének. Behúzott szárnyú felfelé zuhanás, Budapest, Athenaeum, 2019.

Más művészeti ágakról

art&design

Egy festmény keretére, avagy a varázsló kertje Egy festmény keretére, avagy a varázsló kertje
Slavko Matković: Kerék, a Bosch+Bosch csoport festője*
Jennifer Lee- Chris Buck: Jégvarázs 2.
art&design

Hogyan halunk meg váratlanul Hogyan halunk meg váratlanul
Mesterem, Slavko Matković*, a Bosch+Bosch csoport alapítójának emlékére
színház

8in1 élmény 8in1 élmény
Textúra a Szépművészeti Múzeumban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés