bezár
 

irodalom

2013. 04. 20.
A képzeletbeli múzeumtól a hálózati múzeumig
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A képzeletbeli múzeumtól a hálózati múzeumig Sokan előszeretettel tagadják a múzeumi diskuzus magyarországi létezését, pedig a múzeumról, társadalmi szerepéről, működéséről, múltjáról sokan írnak és írtak. Ezért is meglepő, hogy korábban még nem született olyan mű, ami e diskurzus főbb irányait, beszédmódjait és érveit részletezné. Azonban a most megjelent Múzeumelmélet című kötet e hiány kitöltésének első lépése lehet.
A Ludwig Múzeum gondozásában korábban megjelent Helyszíni szemle - fejezetek egy múzeum életéből című kötet már több tanulmány keretében vizsgálja a múzeumok történeti, társadalmi, esztétikai és antropológiai vonatkozásait, de Frazon Zsófia Múzeum és kiállítás - Az újrarajzolás terei is a magyarországi múzeumi diskurzus vonatkozásában íródott. E mostani kötet jól illeszkedik abba az irányba, amit a korábban megjelent könyvek kijelöltek, azonban bizonyos szinten mégis túlmutat rajtuk. A könyvbemutatón Palkó Gábor, a könyv szerkesztője elmondta, hogy a tanulmányok meglehetősen széles sprektumot ölelnek fel, a hermeneutikától a szervezetelméletig, a posztstrukturalizmustól a kortárs médiaelméletekig terjednek ezek az írások, mégis egységesek, hiszen egytől-egyig jelen van bennük az elméleti igény érvényesítése a megközelítésmódban és a konkrét érvelésmódban egyaránt.

A könyvbemutatón Ébli Gábor a szerkesztőt elsőként a szerkesztési elvekről és tapasztalatokról faggatta. Palkó elmondta, hogy olyan tanulmányokat kellett e könyvhez kiválasztania, melyeket jogdíj nélkül megkaphatott. Sajnos Magyarországon nem voltak elérhetőek azok az írások, amiket keresett, ezért külföldi könyvtárakban kutakodott a szövegek kiválasztása során. Természetesen a kezdeti kiválasztott szövegek közül egyike sem került be végül a kötetbe, hiszen újabb és hasznosabb írásokra bukkantak rá. Végül három szöveget válogatott be a Ross Parry Museums in a Digital Age kötetből, a német szövegek forrásául a konferenciákon elhangzott, majd lejegyzett anyagok szolgáltak, de nagy segítséget jelentett számára a Museums and The Web című online anyag is.

A könyv tanulmányai több szemponból közelítenek a múzeumi diskurzushoz. A könyvbemutatón a legnagyobb hangsúlyt ezek közül a digitalizálódás problémájának megvitatása jelentette. Ébli szerint a digital age lényegét tekintve nem változtatja meg a múzeumot, az csupán alkalmazkodik a változáshoz. Palkó azonban ezt máshogyan látja, hiszen szerinte a digitalizálódás során a múzeum egy átstrukturálódáson megy keresztül. A kiállítóterekben és a múzeumi munka esetében is egyre nagyobb hangsúllyal kerülnek előtérbe a képernyők. Ez az interfészváltás pedig alapvetően a befogadói oldalról változtatja meg a múzeumot. Palkó a virtuális múzeumi gyűjteményeket hozza fel példaként: ebben az esetben már nem egy ideológiailag irányított, narratív befogadási módról van szó, hiszen a digitális múzeum szubjektívebb hozzáférést biztosít a néző számára, aki rendezővé válik - ezáltal persze megszűnik a befogadó körül mindenféle kontextus is. A digitális múzeumok tehát tulajdonképpen olyan adatterek, amiből a néző véletlenszerűen vagy bizonyos szempontok szerint halmazokat generál.

A könyvben nagy hangsúllyal szerepel egy speciális mmuzeológiai szakterület, az irodalmi kiállítás is. A könyvbemutatón elhangzik, hogy az ilyen kiállításokból meglehetősen kevés van, hiszen ezek helyett inkább emlékházakkal találkozunk. Általában az irodalmi múzeumok főként e lengyeleknél és az oroszoknál jelennek meg, mert ezek az országok a leginkább irodalom centrikusak.

A könyvhöz kiválasztott szövegek jórészt a nyugat-európai nyelvterületről származnak, mondja el Palkó Gábor, a későbbiekben érdemes lenne egy olyan tanulmánykötetet is összeállítani, ami kifejezetten a kelet-európai múzeumi problémákra reflektál, e terület diskurzusát specifikusan tárgyalja. A könyvbemutatón Palkótól még azt is megtudtuk, hogy a jövőben szívesen szerkesztene egy olyan könyvet is, ami részletesebben járná körül a nyelvi vagy 3D-s teret.

Fotó: Bach Máté

Kapcsolódó cikkek


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

irodalom

Kiút a közönyből Kiút a közönyből
Anne Cathrine Bomann: Agathe, fordította Petrikovics Edit, Jelenkor Kiadó, 2019

Más művészeti ágakról

színház

Hommage à Róna Viktor Hommage à Róna Viktor
„Herceg a vasfüggöny mögött”
Rodrigo Sorogoyen – Leticia Dolera – Carlos Marques-Marcet – Elena Martín – Paula Ortiz: Otthon
Spike Lee: Az 5 bajtárs
gyerek

Bogyó és Babóca 4. – Tündérkártyák
Július 9-én érkezik a mozikba a népszerű sorozat legújabb része


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés