bezár
 

színház

2013. 06. 11.
Hűtlenek arzenálja
Plautus a Pesti Színházban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Hűtlenek arzenálja A hetvenkedő katona korunk önimádó "hőse", a konditermek királya. De vajon csak ő hibáztatható önző viselkedésért egy olyan világban, ahol mindenkit a pénz és a saját ösztönei kielégítése mozgat? A Pesti Színház előadásában csaknem mindenki hűtlen a másikhoz és önmagához.

Szkéné színház

Plautus, a római komédia legkiemelkedőbb mesterének művei a saját korában különlegesnek számítottak: a metsző humor mellett mindenki számára érthető volt a társadalomkritika, amely jelen volt a görög, azaz idegen helyszínen játszódó történetekben. Kérdés azonban, mit kezdjen a mai rendező egy több mint 2000 évvel ezelőtti darabbal, amely minden nagyszerűsége ellenére nehezen befogadható eredeti formájában a néző számára. A Pesti Színház előadásához új fordítást készített Karsai György és Térey János, így például a nehezen megjegyezhető/értelmezhető nevek helyett, mint Pyrgopolinices, Artotrogus vagy Palaestrio, beszélő nevek születtek (Ostromváry Győző, Gyürkőc Feri, Vendégbaráthi Márton, stb.). Más pontokon is leporolták a fordítók a szöveget, meghagyták ugyan az eredeti versformákat, de belekerültek olyan fordulatok, mint hogy "Most jövök rá, hogy megszívattak".
1Az antik és a modern ötvözése — amely befogadhatóbbá, a mai néző számára átélhetőbbé teszi a történetet — nem csupán a nyelven, hanem a darab színrevitelének sok más mozzanatán is látszik. Szőcs Artur és munkatársai komolyan vették a mű eredeti előadásmódját, vagyis azt, hogy a római komédiákat régen zenével együtt adták elő: rengeteg mai sláger szólal meg az este folyamán. A műfaj eredeti célját is közel akarták a nézőhöz hozni, nem az elmélyült emberábrázolás, hanem a vaskos humor, a szórakozás az elsődleges az előadásban (néha túlzottan is), így még olyan, pusztán rendezői ötletek szülte bohóctréfák is belekerülhettek a darabba, mint amikor egy fontos vallomást megszakítva átmegy egy szerelő a színpadon, majd belegabalyodva a saját létrájába hosszú percekig szórakoztatja ügyetlenkedésével a nézőket. Az eltávolítás, mint modern színházi eszköz, fontos szerepet kap a rendezésben, a szereplők kilépve eredeti helyzetükből reflektálnak önmagukra és a szituációkra, és ez a humor újabb forrásává válik. Többször halljuk például, ahogy Gyürkőc Feri (Mészáros Máté) elakad a szövegével, majd gépiesen újra és újra megismétli ugyanazt a részt, vagy ahogy — reflektálva a darab modernizálásra — kiszól hozzánk, "ezt az antikok bizony nem csinálták volna".
A színpad és a jelmezek is e kettősséget hordozzák. Boros Lőrinc mediterrán hangulatú, kék-zöld kopottas házakkal szegélyezett teret alkotott a játékhoz, Horányi Júlia jelmezeiben is mindenütt felbukkan a zöld szín, a ruhák is inkább a mai divatot követve készültek el némi antikos beütéssel (például Csúcsdombi Csilla – Bartsch Kata ruhája). Leginkább azonban Gyürkőc Feri tréningruhája, és a főszereplő Ostromváry Győző (Csöre Gábor) lila alsónadrágja hívja fel magára a figyelmet.
A hetvenkedő katona figurájában egyértelműen felismerhető, korunk önimádó "hőse", a konditermek királya. Ostromváry Győzőnek semmi más nem fontos az életben, csakhogy mások szépnek és erősnek lássák, mindehhez azonban nem társul túl sok teljesítmény: amikor például kinyom öt fekvőtámaszt, boldogan hallgatja szolgájától, Torzsarágótól, hogy megcsinált százat. A környezetében lévő emberek, így a felesége, Partícia (Bata Éva) is, csupán eszköz számára, hogy visszatükrözzék a tökéletességét. Érthető, hogy a körülötte élőknek egy idő múlva elegük lesz ebből, Partícia félrelépése, majd szökése a szeretőjével erkölcsileg elfogadhatóvá válik.

És mégis, a történet előrehaladtával, egy kicsit elkezdjük sajnálni ezt az embert, aki önmaga csapdájába esve hagyja kisemmizni magát (Patrícia minden mozdíthatót magával visz, amikor elköltözik Ostromvárytól), teljesen magára marad, és a végén már egy villamosszékben ülve könyörög az életéért. Ebben a világban senki sem hűséges a másikhoz, mindenki csak a saját érdekeit nézi. Gyürkőc Feri könnyen elárulja gazdáját egy jó kis tréfáért. Hajó-Vontágh Gábor, Partícia új szeretője, két kézzel szórja a pénzt, figurája nem tűnik Ostromvárynál kevésbé önimádónak. Partícia sem kelti a magánytól megtépázott, szenvedő feleség benyomását, ő is csak egy könnyen elcsábítható nőcske, aki valószínűleg új kedvesére is hamar ráun majd (vagy az őrá). Mindenkit a pénz és a saját ösztöneinek kielégítése hajt. Akkor viszont miért Ostromváry Győzőt kell egyedül megbüntetni? Bűnös vagy bűnbak Ostromváry ebben a világban?
A darab nem a szerelmesek boldog révbe érésével ér véget, és nem nyeri el senki a méltó büntetését, itt csupán aktuális győztesek és vesztesek vannak. Aztán ki tudja, mit hoz a jövő? Talán újabb csínyeket és újabb csalódásokat?


OSTROMVÁRY GYŐZŐ, katona: Csőre Gábor
MORZSARÁGÓ, a parazitája: Szatmári Liza
GYÜRKŐC FERI, most Ostromváry személyzetében: Mészáros Máté
VENDÉGBARÁTHI MÁRTON, ephesusi öregember: Dengyel Iván
CSELÉNYI, Ostromváry szolgája: Molnár Áron
PARTÍCIA, athéni lány, aki Hajó-Vontághot szereti: Bata Éva
HAJÓ-VONTÁGH GÁBOR, athéni fiú, aki Partíciát szereti: Géczi Zoltán
CSÚCSDOMBI CSILLA, prostituált: Bartsch Kata
MILF RAMÓNA, Csúcsdombi Csilla szolgálónője: Réti Adrienn
FIÚ, Vendégbaráthi szolgája: Gere Dénes
MURCI, Ostromváry szolgája: Telekes Péter

Díszlet: BOROS LŐRINC
Jelmez: HORÁNYI JÚLIA
Dramaturg: DERES PÉTER
Koreográfus: DUDA ÉVA
Szcenika: KRISZTIÁNI ISTVÁN
Világítás: MEMLAUR IMRE
Hang: HAJDU GÁBOR
Súgó: ÁDÁM DOROTTYA
Ügyelő: TÓTH PÉTER
A rendező munkatársa: VÁRNAI ILDIKÓ

Rendező: SZŐCS ARTUR

Bemutató: 2013. március  20.
Pesti Színház


nyomtat

Szerzők

-- Hidas Judit --


További írások a rovatból

Deres Kornélia Besúgó Rómeó, meglékelt Yorick című kötetéről
Horváth János Antal – Nyáry Krisztián: Száz év Major, avagy az eszméimet nem cserélem a Városmajori Szabadtéri Színpadon
színház

Égnehéz a Kelet-Nyugati Alkotóműhely előadásában
színház

Mary Shelley - Nick Dear Frankensteinje a Budapest Bábszínházban

Más művészeti ágakról

Többek között Orvos-Tóth Noémi, Nyáry Krisztián és Kadarkai Endre beszélgetnek az alkotókkal
art&design

Kis Présház, 2022. szeptember 18., 20 óra
Böszörményi Márton Infected Monstrum című regényének bemutatója az Írók Boltjában (Napkút kiadó, 2022)
George Miller: Háromezer év vágyakozás


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés