Miután a félisten Percy visszaszerezte Zeusz ellopott villámát, beköltözik a Félvér táborba. Percy már egyáltalán nem biztos a képességeiben, nem akar egy kalandos hérosz lenni. Apja, Poszeidón továbbra sem beszél vele, edzésben is állandóan legyőzi Clarisse, Árész lánya, és ha ez nem lenne elég, még küklopsz-féltestvére, Tyson is felbukkan. Azonban Percy-nek nincs sok ideje töprengeni, ugyanis Luke Castellan (az előző rész villámtolvaja) megtámadja a tábort. A Hermione-Harry-Ron csapatra kísértetiesen hasonlító félistenekből álló trió (Annabeth, Percy és Grover) kiegészül Tysonnal, és Luke után indulnak, aki a legendás aranygyapjút keresi. Közben még egy ősi prófécia is megkavarja a dolgokat, meg persze a világ is veszélybe kerül, és a héroszok feladata, hogy megmentsék.



Egy lassú, visszaemlékezős narráció után elég komolyan beindul az akció, és nagyjából ennyi, komolyabb drámára vagy érzelmekre nem kell számítani. Szerencsére az első filmre jellemző mítoszmagyarázós részeket kihagyták (pl. hogy kicsoda Hádész vagy Medúza), így még pörgősebbé vált a cselekmény. A dinamikus történetvezetés mellett jót tett a sztorinak, hogy kissé sötétebb hangulatúra vették, de csak annyira, hogy egy 8-9 éves ne álmodjon rosszakat. Behoztak jó pár korábban kimaradt, de a könyvben központi szereplőt, és a sorozat fő antagonistáját, Kronoszt is. Míg a Villámtolvaj a mindenki által unásig ismert, kötelező görög mítoszos kliséket vonultatta fel, itt már bátrabban mertek kísérletezni az alkotók (a Kárhozat Kocsija), és emeltek be olyan átalakított, saját képükre formált történeteket, mint például a fává változtatott Thália tragédiája. Emellett más filmekből is loptak, és ezt már nem is titkolják. A Kárhozat Kocsija tiszta Kóbor Grimbusz, a taxis moirák ugyanúgy veszekszenek az egy szemükön, mint a Disney-féle Herkules párkái (a képek is hasonlóan vannak összevágva, mint a Herkulesben), és még a szereplők is úgy vannak öltöztetve, mint Harry-ék az Azkabani fogolyban.



Sajnos a fiatal szereplőgárdának még mindig nem megy túl jól a színészkedés. Logan Lerman és Jake Abel az egyetlenek, akikre lehetne építeni most, hogy az istenek és az őket játszó A-ligás hollywoodi sztárok kikerültek a képből, ám Percy és Luke kétdimenziós karakterei nem kínálnak nekik túl sok lehetőséget, az esetleges jellemfejlődés teljesen háttérbe szorul az akciók mellett. A mellékszerepekben ezúttal kevésbé híres, ám annál jobb, idősebb karakterszínészek kerültek, akik ellensúlyozzák a természetellenesen kékszemű fiatalokat. Nathan Fillion Hermészként a film legjobb 10 percét hozza, és egyben ki is figurázza a világmegmentős gyerekfilmeket, és Stanley Tucci is inkább viccként fogja fel Dionüszosz szerepét. Nekik sikerül egy kis humorral feloldani az egyébként túl patetikusra vett párbeszédeket.

A Szörnyek tengere vizuálisan is jobban teljesít, a CGI már nem darabos, számítógépes játékokat idéző, a szörnyek sem olyan kínosak, mint korábban a Villámtolvajban. Megjelenítésben jobban el tudtak szakadni a klasszikus görög ábrázolásmódtól, a lények kinézetükben is újszerűek (Kharübdisz, csikóhal), a steampunk szerkezeteket idéző fém bikától kezdve a – szintén Harry Potter utánérzéseket keltő – Kronosz bukását üvegfigurákkal elmesélő animációs betétig. Ami viszont teljesen felesleges, az a 3D, még akkor sem használták ki a benne rejlő potenciált, amikor lett volna rá lehetőség. Emellett amit még hiányoltam, az a jó filmzene, ugyanis a legutóbbi tinifilmeknek kivétel nélkül nagyon erős soundtrackjük volt (A burok, A Végzet Ereklyéi), de Andrew Lockington zenéjében nincs egy emlékezetes dallam sem.



Amit szerintem nem szabad elfelejteni, hogy ez a film a 8-12 éves korosztálynak készült, azoknak, akik esetleg még nem nőttek bele a szuperhősös vagy a darkos Harry Potter világba, viszont rajonganak a mítoszokért, és szívesen képzelik magukat hősnek. Felnőttek számára talán még kevésbé élvezetes, mint egy animációs film, mert itt minden olyan, mintha egy tízéves írta volna, a bugyuta általános iskolás poénoktól kezdve a megoldandó problémákig teljesen súlytalan az egész. Viszont van valami ebben a gyerekes ártatlan bájban, ami miatt szerethető lesz a film, és még azt sem lehet rá mondani, hogy rossz. Inkább olyan kis aranyos, ami nem hagy maradandó nyomot az emberben, de abban a 106 percben egész szórakoztató.

Percy Jackson - Szörnyek tengere (Percy Jackson: Sea of Monsters)
Színes, magyarul beszélő, amerikai fantasy, 106 perc, 2013

Rendező: Thor Freudenthal
Forgatókönyvíró: Scott Alexander, Larry Karaszewski
Zeneszerző: Andrew Lockington
Operatőr: Shelly Johnson
Producer: Michael Barnathan, Chris Columbus, Karen Rosenfelt
Vágó: Mark Goldblatt

Szereplők magyarhangjai: Percy Jackson (Előd Botond), Hermész (Kárpáti Levente), Annabeth Chase (Csifó Dorina), Luke (Előd Álmos), Clarisse (Gáspár Kata)

Korhatár: 12 éven aluliak számára nem ajánlott

Bemutató dátuma: 2013. augusztus 15.
Forgalmazó: InterCom