art&design
2014. 01. 18.
Iszlám és kalligráfia a kortárs művészek szemével
Interjú Dr. Rebecca Bridgman-nel, a Birmingham Múzeum kurátorával
Sokak életfilozófiájának meghatározó elemét képezi, mások a tolerancia jegyében a kapcsolatok ápolására törekednek megismerésével, megint mások a Közel-Kelet titokzatos világának részeként vonzódnak hozzá, de akadnak olyanok is, akik sztereotip gondolatokkal a fejükben esküdt ellenségként tekintenek ezen eszmére. Ám az iszlámra nem csak vallásként gondolhatunk; szerepe a művészetben éppolyan meghatározó, mint bármelyik másik stílusé.
Hogy ez Európa egyik legdiverzebb országában mennyire meghatározó, illetve mennyire van hatással a kortárs alkotók munkájára, arról Rebecca Bridgman, a Birmingham Múzeum iszlám és dél-ázsia művészeti részlegének kurátora mesélt a Qalam: az írás varázslatos művészete (Qalam: the art of beautiful writing) című kalligráfiai kiállítás kapcsán.
PRAE.HU: Hogyan jutottál el idáig, hogy az angliai Birmingham Múzeum iszlám & Dél-Ázsia művészeti gyűjteményének kurátora légy?
Régészként végeztem a Southamptoni Egyetemen. A PhD-hoz szükséges kutatást a Dél-Spanyolország térségében fellelt iszlám művészeti kerámiákon végeztem és emellett az egyetemen óraadó voltam. Sokat utaztam különböző kutatások miatt Európában, a Közel-Keleten, de Észak-Afrikát is sikerült bejárnom. Tanulmányaim után a cambridge-i Fitzwilliam Múzeumban az iszlám birodalomból fennmaradt kerámiák kutatásával foglalkoztam, majd 6 évig a középkori Földközi-tengeri régió egyesületének (Society for the Medieval Mediterranian) alelnökeként tevékenykedtem. A Birmingham Múzeumban 2012 óta dolgozom kurátorként.
PRAE.HU: Honnan jött érdeklődésed az iszlám művészetek iránt?
1995-ben jártam először Egyiptomban egy ásatási projekt asszisztenseként. A turisták által jól ismert várostól, Hurgadától nem messze, a Vörös-tenger partján, Quszeir városában végeztünk ásatásokat, ahol a feladatom a feltárt iszlám kerámiák listájának rögzítése volt. Az első utat követően egészen 2001-ig rendszerint minden telet Egyiptomban töltöttem a munkám révén. Azt hiszem ez a fő oka az iszlám művészetek iránti érdeklődésemnek, amihez a PhD-mhoz szükséges kutatás is nagyban hozzájárul, hiszen Spanyolország igazi kincs ilyen téren tele értékes, a középkori iszlám kalifátus korabeli leletekkel. Ez az érdeklődésem az azóta eltelt 18 év alatt csak növekedett a Jemenben és Észak-Afrikában folytatott ásatásaim során.
PRAE.HU: Mivel foglalkozik pontosan a Birminghami Múzeum kurátora?
Elsősorban a Birminghamben található művészeti anyag feltérképezésén dolgozom, ami a londoni után az egyik legnagyobb polgári gyűjtemény (civic collection), a múzeum pedig a fővároson kívül az egyik legnevesebb múzeum az országban. Mint szakember, a különböző tárgyakat számszerűsítem, eredetüket vizsgálom, és megállapítom, hogy milyen kutatásokat lehetne végezni rajtuk. Továbbá különböző kiállításokat szervezek a birminghamiek számára, amilyen a mostani Qalam kalligráfiai kiállítás is. Birmingham lakosságáról tudni kell, hogy az egyik legváltozatosabb Angliában, a legkülönfélébb emberekkel. Így például nagy számban élnek itt indiaiak, pakisztániak, illetve London után itt található az ország legnagyobb muszlim közössége. Épp a sokszínűség miatt szeretnénk, ha úgy éreznék a birminghamiek, hogy a múzeum mindenki számára nyitva áll, és igyekszünk olyan programokat szervezni, amik az itteniek érdeklődésével összhangban állnak, különös tekintettel a muszlim populációra.
PRAE.HU: A Birmingham Múzeum Qalam: az írás varázslatos művészete című kiállítása még január 26-ig várja látogatóit. Mitől különleges az esemény és hány látogatót fogadott eddig?
A kiállítás az utóbbi 6 év első iszlám művészettel foglalkozó kiállítása, és Londonon kívül a legnagyobb, amit az országban valaha a kalligráfiával kapcsolatban rendeztek. A 2008-as tárlaton Művészet az iszlámban címmel kizárólag kortárs művészek alkotásait láthattuk, a mostani viszont a kortárs mellett a történelem során fennmaradt kéziratokat, tollkészleteket, kőfaragásokat, fémtárgyakat és kerámiákat is bemutatja egészen a 7. századig visszamenőleg. A kiállított tárgyak közül vannak, amelyek a Birmingham Múzeum és Művészeti Galéria gyűjteményéből valók, de számos darabot kölcsönöztünk többek között a British Múzeumtól, vagy a Birminghami Egyetem Cadbury Kutatókönyvtárától (Cadbury Research Library), annak érdekében, hogy minél átfogóbban tudjuk megismertetni a kalligráfia rendkívüli művészetét az érdeklődőkkel. A kiállítás legértékesebb darabja a 7. század végéről fennmaradt Korán kéziratának egyik másolata, ami a legteljesebb példány egész Angliában.
De nem csak magával a tárlattal várjuk az érdeklődőket, hanem különböző programokkal is. Novemberben két előadást halhattunk az arab kalligráfia történelmi hátteréről, illetve a Birminghami Egyetem kéziratgyűjteményéről. Decemberben egy különleges táncelőadást láthattunk, január 18-án pedig a gyerekes családokat vártuk egy kalligráfia workshoppal, amit egy nemzetközileg elismert kortárs művész, Soraya Syed vezetett. November másodika óta 24.000 látogatót fogadtunk, de mivel a kiállítás hamarosan véget ér, a dömping most, az utolsó hetekben indul be igazán.
PRAE.HU: Mennyire érdeklődnek a britek az iszlám művészet iránt?
Véleményem szerint abszolút nagy érdeklődést mutatnak iránta. Ez annak is köszönhető, hogy Nagy-Britannia egy nagyon sokszínű, multikulturális környezet. A legtöbb ember nyitott a más, megszokottól eltérő dolgokra, és kíváncsi arra, hogy alapvetően milyen fontos szerepet töltött be évszázadokon át, egészen a mai napig, az iszlám művészet a világban. Ha megnézzük a nagy nemzeti múzeumokat az országban, szinte mindegyiknek van iszlám művészeti galériája. Az Egyesült Királyságban ilyen galériát például a londoni British Múzeumban, a Victoria & Albert Múzeumban, az Edinburghi vagy a Scotlandi Nemzeti Múzeumban találunk, de nálunk, Birminghamben is hatalmas a gyűjtemény.
A jelenség onnan ered, hogy a brit múzeumok többségét a 19. században alapították, mikor is virágzott az iszlám művészeti tárgyak gyűjtése. Akkoriban az iszlám művészet egyfajta ihletforrást jelentett a brit kézművesség és a formatervezés számára. Ez az a terület egyébként, ami engem a leginkább érdekel. Nem tudom, hallottál-e már a Művészetek és Kézművesség (Arts and Crafts Movement) nevű újító mozgalomról és egyik alapítójáról, William Morrisról. Annyit kell tudni, hogy a mozgalom művészei egy teljesen új stílust képviseltek, számos különböző forrásból merítve ihletet. Közülük az iszlám művészet volt az egyik legjelentősebb, alapvetően azért, mert nagyszerű példát állított mind formatervezés, mind szakértelem és technika tekintetében.
Ebből kifolyólag az iszlám művészeti tárgyak és ezzel együtt a Távol-keleti művészeti tárgyak gyűjtése a 19. század végén és a 20. század elején nagyon népszerű volt Európában. Például a Birmingham Múzeum kézműves gyűjteményének jelentős részét indiai fémmunkák és Indiából, az iszlám világból származó textilanyagok teszik ki. Hatalmas üzlet volt ez akkor Londonban, de Párizsban is. Külön dílerek utaztak azért a Közel-Keletre és vásároltak egzotikusnak számító tárgyakat, hogy azokat később eladják az európai múzeumok és a privát gyűjtők számára. (Damaszkusz volt például az egyik legnagyobb ilyen antik kereskedelmi pont.)
PRAE.HU: A múzeum sajtóközleményében úgy nyilatkoztál, hogy "a kalligráfia mint kortárs művészet a kiállítás magját képezi, bemutatva ezzel e művészeti stílus folytonosságát és meghatározó hatását." Milyen hatása van szerinted a kalligráfiának a kortárs angol művészekre?
Nos, az arab kalligráfia ma is igen népszerű a brit művészek körében. Vannak, akik a művészet tradicionális ágát képviselik, nagy mesterektől elsajátítva a kalligráfia több évszázados technikáit. Soraya Syed az egyik ilyen alkotó, aki Isztambul legnagyobb mestereitől tanult, és akinek művei a Qalam kiállításon is szerepelnek.
A másik trendet követő művészek nem feltétlenül kalligráfusok, de alkotásaikat – legyen az festmény, fénykép vagy kézműves tárgy – művészi formába burkolt arab szavakkal vagy betűkkel díszítik, precíz, ám sokkal szabadabb technikát alkalmazva, mint a tradicionális kalligráfusok. Az új kortárs stílus 50-60 évvel ezelőtt indult hódító útjára, főleg muszlim illetve közel-keleti gyökerekkel rendelkező művészek körében. A neve hurufíjja, ami az arab "harf" (magyarul: betű) szóból ered. A kiállításon a művészeti ág egyik képviselőjeként egy marokkói származású művész, Lalla Essaydi alkotásai vesznek részt, akinek a képein sokszor jelennek meg marokkói nők kalligráf írással díszített tradicionális ruhát és kendőt viselve. De van, amikor a modellek bőrén, vagy a háttérben fedezhetünk fel ilyesfajta hennával festett motívumokat, amelyek a marokkói életről, Lalla művészetéről mesélnek, vagy az arab nők köré fonódott sztereotípiákat próbálják eloszlatni.
PRAE.HU: Mik a tervek 2014-re?
Két kortárs kiállítást szervezünk a nyárra. Az egyik Május 24-én nyílik egy brit művész, Zara Husszein alkotásaiból, aki festészettel és 3D-s szobrászattal foglalkozik. A másik pedig egy fotókiállítás lesz Élethű? (True to Life) címmel a Közel-Keletről. A kiállított fotókat a British Múzeum és Victoria & Albert Múzeum gyűjteményéből fogjuk kölcsönözni.
PRAE.HU: Hogyan jutottál el idáig, hogy az angliai Birmingham Múzeum iszlám & Dél-Ázsia művészeti gyűjteményének kurátora légy?
Régészként végeztem a Southamptoni Egyetemen. A PhD-hoz szükséges kutatást a Dél-Spanyolország térségében fellelt iszlám művészeti kerámiákon végeztem és emellett az egyetemen óraadó voltam. Sokat utaztam különböző kutatások miatt Európában, a Közel-Keleten, de Észak-Afrikát is sikerült bejárnom. Tanulmányaim után a cambridge-i Fitzwilliam Múzeumban az iszlám birodalomból fennmaradt kerámiák kutatásával foglalkoztam, majd 6 évig a középkori Földközi-tengeri régió egyesületének (Society for the Medieval Mediterranian) alelnökeként tevékenykedtem. A Birmingham Múzeumban 2012 óta dolgozom kurátorként.
PRAE.HU: Honnan jött érdeklődésed az iszlám művészetek iránt?1995-ben jártam először Egyiptomban egy ásatási projekt asszisztenseként. A turisták által jól ismert várostól, Hurgadától nem messze, a Vörös-tenger partján, Quszeir városában végeztünk ásatásokat, ahol a feladatom a feltárt iszlám kerámiák listájának rögzítése volt. Az első utat követően egészen 2001-ig rendszerint minden telet Egyiptomban töltöttem a munkám révén. Azt hiszem ez a fő oka az iszlám művészetek iránti érdeklődésemnek, amihez a PhD-mhoz szükséges kutatás is nagyban hozzájárul, hiszen Spanyolország igazi kincs ilyen téren tele értékes, a középkori iszlám kalifátus korabeli leletekkel. Ez az érdeklődésem az azóta eltelt 18 év alatt csak növekedett a Jemenben és Észak-Afrikában folytatott ásatásaim során.
PRAE.HU: Mivel foglalkozik pontosan a Birminghami Múzeum kurátora?Elsősorban a Birminghamben található művészeti anyag feltérképezésén dolgozom, ami a londoni után az egyik legnagyobb polgári gyűjtemény (civic collection), a múzeum pedig a fővároson kívül az egyik legnevesebb múzeum az országban. Mint szakember, a különböző tárgyakat számszerűsítem, eredetüket vizsgálom, és megállapítom, hogy milyen kutatásokat lehetne végezni rajtuk. Továbbá különböző kiállításokat szervezek a birminghamiek számára, amilyen a mostani Qalam kalligráfiai kiállítás is. Birmingham lakosságáról tudni kell, hogy az egyik legváltozatosabb Angliában, a legkülönfélébb emberekkel. Így például nagy számban élnek itt indiaiak, pakisztániak, illetve London után itt található az ország legnagyobb muszlim közössége. Épp a sokszínűség miatt szeretnénk, ha úgy éreznék a birminghamiek, hogy a múzeum mindenki számára nyitva áll, és igyekszünk olyan programokat szervezni, amik az itteniek érdeklődésével összhangban állnak, különös tekintettel a muszlim populációra.
PRAE.HU: A Birmingham Múzeum Qalam: az írás varázslatos művészete című kiállítása még január 26-ig várja látogatóit. Mitől különleges az esemény és hány látogatót fogadott eddig? A kiállítás az utóbbi 6 év első iszlám művészettel foglalkozó kiállítása, és Londonon kívül a legnagyobb, amit az országban valaha a kalligráfiával kapcsolatban rendeztek. A 2008-as tárlaton Művészet az iszlámban címmel kizárólag kortárs művészek alkotásait láthattuk, a mostani viszont a kortárs mellett a történelem során fennmaradt kéziratokat, tollkészleteket, kőfaragásokat, fémtárgyakat és kerámiákat is bemutatja egészen a 7. századig visszamenőleg. A kiállított tárgyak közül vannak, amelyek a Birmingham Múzeum és Művészeti Galéria gyűjteményéből valók, de számos darabot kölcsönöztünk többek között a British Múzeumtól, vagy a Birminghami Egyetem Cadbury Kutatókönyvtárától (Cadbury Research Library), annak érdekében, hogy minél átfogóbban tudjuk megismertetni a kalligráfia rendkívüli művészetét az érdeklődőkkel. A kiállítás legértékesebb darabja a 7. század végéről fennmaradt Korán kéziratának egyik másolata, ami a legteljesebb példány egész Angliában.
De nem csak magával a tárlattal várjuk az érdeklődőket, hanem különböző programokkal is. Novemberben két előadást halhattunk az arab kalligráfia történelmi hátteréről, illetve a Birminghami Egyetem kéziratgyűjteményéről. Decemberben egy különleges táncelőadást láthattunk, január 18-án pedig a gyerekes családokat vártuk egy kalligráfia workshoppal, amit egy nemzetközileg elismert kortárs művész, Soraya Syed vezetett. November másodika óta 24.000 látogatót fogadtunk, de mivel a kiállítás hamarosan véget ér, a dömping most, az utolsó hetekben indul be igazán.
PRAE.HU: Mennyire érdeklődnek a britek az iszlám művészet iránt? Véleményem szerint abszolút nagy érdeklődést mutatnak iránta. Ez annak is köszönhető, hogy Nagy-Britannia egy nagyon sokszínű, multikulturális környezet. A legtöbb ember nyitott a más, megszokottól eltérő dolgokra, és kíváncsi arra, hogy alapvetően milyen fontos szerepet töltött be évszázadokon át, egészen a mai napig, az iszlám művészet a világban. Ha megnézzük a nagy nemzeti múzeumokat az országban, szinte mindegyiknek van iszlám művészeti galériája. Az Egyesült Királyságban ilyen galériát például a londoni British Múzeumban, a Victoria & Albert Múzeumban, az Edinburghi vagy a Scotlandi Nemzeti Múzeumban találunk, de nálunk, Birminghamben is hatalmas a gyűjtemény.
A jelenség onnan ered, hogy a brit múzeumok többségét a 19. században alapították, mikor is virágzott az iszlám művészeti tárgyak gyűjtése. Akkoriban az iszlám művészet egyfajta ihletforrást jelentett a brit kézművesség és a formatervezés számára. Ez az a terület egyébként, ami engem a leginkább érdekel. Nem tudom, hallottál-e már a Művészetek és Kézművesség (Arts and Crafts Movement) nevű újító mozgalomról és egyik alapítójáról, William Morrisról. Annyit kell tudni, hogy a mozgalom művészei egy teljesen új stílust képviseltek, számos különböző forrásból merítve ihletet. Közülük az iszlám művészet volt az egyik legjelentősebb, alapvetően azért, mert nagyszerű példát állított mind formatervezés, mind szakértelem és technika tekintetében.
Ebből kifolyólag az iszlám művészeti tárgyak és ezzel együtt a Távol-keleti művészeti tárgyak gyűjtése a 19. század végén és a 20. század elején nagyon népszerű volt Európában. Például a Birmingham Múzeum kézműves gyűjteményének jelentős részét indiai fémmunkák és Indiából, az iszlám világból származó textilanyagok teszik ki. Hatalmas üzlet volt ez akkor Londonban, de Párizsban is. Külön dílerek utaztak azért a Közel-Keletre és vásároltak egzotikusnak számító tárgyakat, hogy azokat később eladják az európai múzeumok és a privát gyűjtők számára. (Damaszkusz volt például az egyik legnagyobb ilyen antik kereskedelmi pont.)PRAE.HU: A múzeum sajtóközleményében úgy nyilatkoztál, hogy "a kalligráfia mint kortárs művészet a kiállítás magját képezi, bemutatva ezzel e művészeti stílus folytonosságát és meghatározó hatását." Milyen hatása van szerinted a kalligráfiának a kortárs angol művészekre?
Nos, az arab kalligráfia ma is igen népszerű a brit művészek körében. Vannak, akik a művészet tradicionális ágát képviselik, nagy mesterektől elsajátítva a kalligráfia több évszázados technikáit. Soraya Syed az egyik ilyen alkotó, aki Isztambul legnagyobb mestereitől tanult, és akinek művei a Qalam kiállításon is szerepelnek.
A másik trendet követő művészek nem feltétlenül kalligráfusok, de alkotásaikat – legyen az festmény, fénykép vagy kézműves tárgy – művészi formába burkolt arab szavakkal vagy betűkkel díszítik, precíz, ám sokkal szabadabb technikát alkalmazva, mint a tradicionális kalligráfusok. Az új kortárs stílus 50-60 évvel ezelőtt indult hódító útjára, főleg muszlim illetve közel-keleti gyökerekkel rendelkező művészek körében. A neve hurufíjja, ami az arab "harf" (magyarul: betű) szóból ered. A kiállításon a művészeti ág egyik képviselőjeként egy marokkói származású művész, Lalla Essaydi alkotásai vesznek részt, akinek a képein sokszor jelennek meg marokkói nők kalligráf írással díszített tradicionális ruhát és kendőt viselve. De van, amikor a modellek bőrén, vagy a háttérben fedezhetünk fel ilyesfajta hennával festett motívumokat, amelyek a marokkói életről, Lalla művészetéről mesélnek, vagy az arab nők köré fonódott sztereotípiákat próbálják eloszlatni.PRAE.HU: Mik a tervek 2014-re?Két kortárs kiállítást szervezünk a nyárra. Az egyik Május 24-én nyílik egy brit művész, Zara Husszein alkotásaiból, aki festészettel és 3D-s szobrászattal foglalkozik. A másik pedig egy fotókiállítás lesz Élethű? (True to Life) címmel a Közel-Keletről. A kiállított fotókat a British Múzeum és Victoria & Albert Múzeum gyűjteményéből fogjuk kölcsönözni.
Szerzők
-- Csányi Timea --
További írások a rovatból
art&design
Nagyívű nemzetközi kiállítás nyílik a Deák17 Galériában
art&design
Interjú Esterházy Marcellel a MODEM-ben tartott kiállítás kapcsán
art&design
Más művészeti ágakról
zene
Interjú Wéber Kristóffal a klasszikus művészetekről és a Keringőről