bezár
 

art&design

2014. 05. 08.
A Dózsa-kép megtisztítása
Enjoy Dózsa!
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Dózsa-kép megtisztítása A 2B Galéria Enjoy Dózsa! címet viselő kiállításával igen magasra tette a lécet: a MKE intermédia szakos hallgatók munkáival és a meghívott művészek alkotásaival ugyanis arra vállalkozik, hogy a hatalom által több szinten manipulált Dózsa-képet megtisztítsa (vagy még inkább összezavarja) és, hogy rávilágítson a különféle interpretációk hamis voltára.

A galéria fő terében egy hatalmas installációval találkozunk: a sarokban a fehér falakon szénnel rajzolt emberáradat  sokaság, ahol az alakok elnagyolt vonásai mögött felsejlik a düh, a felindultság –: kitörni készülnek a kétdimenzió fogságából. E felbőszült tömeg talán Dózsa serege maga  kortárs köntösben , de focidrukkerekként vagy tüntetőkként is megállnák a helyüket. Akárhogy is legyen, egy elem összefogja őket, ez pedig a lázadás szelleme. Forrongásuk egyenesen a befogadóra irányul, felszólítva őt arra, hogy előítéletektől mentesen igyekezzen újragondolni azt, amit eddig a történelemkönyvekben olvasott a parasztfelkelésről és annak vezetőjéről.

 

A figurákkal megütköző befogadó egy lépést hátrálva a padlón látható nonszensz erezetre lesz figyelmes: az egész kiállítótérben szertefutó, piros, sárga és kék szigetelőszalagokból áló háló megpróbálja felfejteni az események ok-okozati rendszerét Mátyás királytól egészen Dózsa György kivégzéséig. Az alkotók a kusza vonalakkal igyekeznek tényeken alapuló magyarázatot adni az eseményekre, Dózsa György történetének hiteles újraalkotása tehát a cél, azonban a múlt erős hatásaival való szembenézés, az azokból való kitörés szinte lehetetlen. A MKE-s hallgatóknak mégis sikerül purizálni a történelmet: tényeket tárnak fel, azok interpretációját azonban a lehető legminimálisabbra szorítják vissza  nincsenek értelmező szövegek a falon, sem más történetet “elmesélő" írások, történelem-értelmezések, csupán az összekötő vonalak azok, melyek egybefűzik a neveket, dátumokat, eseményeket. Egyetlen interpretatív céllal létrehozott eleme van az installációnak, egy dobogón az oroszlánokkal megetetett, Marius nevű zsiráf haláltusájáról készült kép látható.

Az értelmezést segítő anyagok hiánya következtében kisebb zavar keletkezik a befogadóban, amit a hátsó kiállítótérben elhelyezett kortárs Dózsa-reflexiók sem enyhítenek, azok csupán még árnyaltabbá teszik a közoktatásból fakadóan kissé egyoldalú képet  Dózsa alakja itt a hősiesség mintaképe és a gyarló erőszaktevő között ingázik. Mauer Dóra ez utóbbit erősíti az 1972-es Keressük Dózsát videójához készített tanulmányának egy részletével, amelyen különféle Dózsa-arcokkal kísérletezik. Ezek az arcok a filmen később sávszerűen szétvágva jelennek meg, így a csúsztatásoknak köszönhetően egyéni Dózsa-portrék kialakítása válik lehetségessé. Maurer ezzel rámutat arra, hogy sokféle Dózsa-kép létezik, azonban a skiccek mellé jegyzetelt gondolataiban világossá teszi, hogy számára a parasztfelkelő nem volt más, mint bosszúvágytól égő haramiavezér. (Éppen ezért nem meglepő, hogy az 1972-ben Dózsa György tiszteletére rendezett MNG-s kiállításról eltávolították ezt a művét.)

Maurer Dóra: Keressük Dózsát c. filmjének egy kockája

Reischl Szilvia egy fiktív, az Özv. Dózsa Györgyné nevet viselő utcanév táblával a népi hős Dózsát állítja elénk, ahogyan teszik azt a MKE-s hallgatók is a galéria ablakaira fújt színes fejekkel, melyeken Dózsa György és Che Guevara vonásait mossák össze az alkotók. Roskó Gábor sajátmagát ábrázoló fotójával  melyen székhez láncolva idézi vissza Dózsa kivégzését  szólít fel minket a történelem eseményeiről való differenciáltabb gondolkodásra. Böröcz András is emellett érvel, amikor Kiss István 1961-es Dózsa-emlékművét libikókára állítva jelzi, hogy Dózsa György személyének megítélése mennyire ingadozó az aktuális politikai hatalomtól és kortól függően.


A harmadik teremben egy végtelenített videófilm látható, Itt a piros, hol a piros-játék, ahol a befogadó a bűvész megtévesztésének áldozatává válik, és sohasem bukkan rá a piros kártyára  ahogyan egyébként a hiteles Dózsa-kép is örökre rejtve marad a számunkra. A kiállítás tehát nem fogja megválaszolni az évszázados kérdést, hogy Dózsa hősies forradalmár volt-e vagy pusztán becstelen és aljas lázadó, azonban az alkotások nagyszerűen rávilágítanak arra, hogy a történelem eseményei nem feketék vagy fehérek, ezért fontos, hogy reflektáltan és árnyaltan gondolkodjunk róluk.

Az Enjoy Dózsa! című kiállítás a budapesti 2B Galériában tekinthető meg 2014. május 23-ig.
nyomtat

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

art&design

Gondolatok Kondor Attila kiállításáról a Képezőben
Beszélgetés Kecső Endrével művészetről, varázslatról és a vidéki alkotói létről
art&design

Recenzió Neogrády-Kiss Barnabás Solitude című fotókönyvéről

Más művészeti ágakról

Beszélgetés Kazsimér Somával a Hosszú beszéd című performanszról
A CentriFuga utolsó koncertje a Fugában
színház

Mary Shelley - Nick Dear Frankensteinje a Budapest Bábszínházban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés