bezár
 

art&design

2014. 05. 20.
Képei mindegyike egy mese
Bálint Endre művészetéről az 57. élő MúzeumCafén
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Képei mindegyike egy mese Igazán termékeny dolog, ha egy kiállítás részeként sor kerül egy kerekasztalra is, ahol a művészeti világ különféle képviselői diskurzusba kerülhetnek egymással, miközben reflexiókat fogalmaznak meg az adott tárlatról. Leginkább talán ezek a párbeszédek képesek árnyalni azt a képet, amit maga a kiállítás vagy a hozzá készített katalógus megfogalmaz. Így történt ez a Bálint Endre-finisszázson is, ahol Martos Gábor moderálásával a kiállítás kurátora, Kolozsvári Marianna, valamint Alföldi Róbert és Bródy Vera, báb- és díszlettervező is megoszthatta a gondolatait Bálint Endre művészetéről.

Három teljesen más alkatú személy foglal helyet az asztalnál: a kurátor, aki szakmai szemmel gondolkodik a festő művészetéről, a gyűjtő, aki leginkább egyéni ízlése alapján kapcsolódik Bálint Endre képeihez, illetve a díszletes, aki személyesen is jól ismerte Bálint Endrét. Mindhármuk számára más jelentés hordozói maguk a képek is, persze nyilvánvalóan vannak olyan közös pontok, amelyekre fel lehet fűzni egy beszélgetést.

Martos Gábort elsőként például az érdekli, hogy beszélgetőpartnerei hogyan találkoztak Bálint Endre művészetével. Kolozsváry Marianna elmeséli, hogy habár ők is találkoztak személyesen, erről nincs emléke, de az bizonyos, hogy nagyon sokat segített neki a tárlat megálmodásában, hogy ezek között a művek között nőtt fel, mivel édesapja Bálint egyik legnagyobb gyűjtője volt. Hozzátette még, hogy a kiállítás során azt a Bálint Endrét szerette volna megmutatni, akit csak ő ismer, művészetét, ahogyan csak ő látja. Bródy Vera szintén erősen kötődik a művészhez: a városligeti Bábszínházban egy helyen volt a műhelyük, ezért volt olyan időszak, amikor nap, mint nap találkoztak. A bábtervezőnek nehéz is emiatt állításokat megfogalmaznia a művészről, hiszen a személye számára rendkívül közeli, de arra biztosan emlékszik, hogy Bálint képei már nagyon hamar hatást gyakoroltak rá, szerette, ahogyan a tragikum és a komikum vegyült bennük, és azt, hogy festményei mindegyike olyan, mint egy mese. Alföldi a Horváth Mihály Gimnáziumban, Dózsa Erzsébet rajzóráin találkozott elsőként Bálint művészetével, majd a festő szép fokozatosan beúszott az életébe és volt egy pont, amikor el kezdte gyűjteni a festményeit.

A rendező azt is megosztja velünk, hogy Bálint művészetének középső korszaka az, ami hatást gyakorol rá. Ezekben ott van az a végtelen, mély és megrázó szomorúság, a vállalt fájdalom, amely a befogadóra lebilincselően hat. Bródy Vera hozzáteszi, hogy Bálint életében folyamatosan jelen volt a halálfélelem gyenge fizikuma miatt, amit viszont folyamatosan képes volt elhessegetni, amikor festett. Viszont, amikor befejezett egy nagy vásznat, akkor a festőt újra elfogta a kétségbeesés, hogy már nem fog tudni vagy nem lesz ideje nagy műveket alkotni.

A művész utolsó korszaka is nagy hangsúllyal kerül elő a beszélgetésen, Alföldi kimondja, hogy ezeket az alkotásokat már nem érzi olyan erősnek, mivel látja bennük, hogy "agyalással" készültek, kisebb bennük az ösztönösség. Kolozsváry ezt azzal magyarázza, hogy a párizsi kiköltözés után megváltozott Bálint szemlélete, olyannyira eltávolodott az otthontól, hogy azt már nem tudta festeni. A kései képeken inkább művészetének összegzése és az élettel való számvetés témái jelennek meg.

Martos a beszélgetést a személyes élményektől a Bálint-recepció irányába tereli, Kolozsváry pedig kihangsúlyozza, hogy Bálint neve már saját korában is fogalom volt, már életében is elismerték itthon a művészetét. Ezzel Bródy Vera is egyetért, ezért nem is értette, hogy halála után miért nem csináltak a képekből nagy és átfogó életmű-kiállítást. A Galéria e mostani retrospektív kiállításán kívül talán senki sem foglalkozott a művészetével ilyen mélységig, aminek talán az az oka, hogy a művésznek különleges, senkivel sem összehasonlítható hangja volt. Alföldi szerint az emberek szeretnek mindent jól behatárolható kategóriákba szorítani, és ha ez nem megy nekik, akkor nem törődnek az adott dologgal. Bálint pedig épp ilyen volt.

Kolozsváry Mariann ehhez még hozzáteszi, hogy egy ilyen kiállítást korábban azért is lett volna nehéz megszervezni, mert a képek nagy része szét van szóródva külföldön vagy magánkézben található, így nagy munka volt összegyűjteni őket. E mostani kiállítás és a hozzá készült katalógus azonban valóban egybegyűjtötte Bálint legfontosabb műveit, melyek segítettek/segítenek abban, hogy a közönség is jobban megismerje a festő művészetét. Martos kihangsúlyozta a katalógus jelentőségét is, ami egy igazi nagymonográfia, mely jelentősen túlmutat a szocializmusban készült, rossz minőségű fotókkal ellátott kisebb Bálint-kiadványokon. Ez a kötet írásaival és gazdag képanyagával megadja a kapaszkodókat a festő motívumrendszerének összegzéséhez és művészete megértéséhez is.

Beszélgetés Bálint Endre művészetéről az 57. élő MúzeumCafén, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2014. május 11.
 
Fotó: Darabos György
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

art&design

Sziszifuszi munka, avagy a vonal a biztos pont Sziszifuszi munka, avagy a vonal a biztos pont
Pólya Zsombor Vonalkázás című munkájáról
art&design

Harsány mélymerülés Harsány mélymerülés
Tót Endre: Layout festmények 1988-1991
art&design

Dolgozni kell, művelni, amiben alkotunk Dolgozni kell, művelni, amiben alkotunk
Interjú Ladik Katalinnal irodalomról, színházról, női jelenlétről, földrajzi és történelmi helyzetekről
art&design

Ami általános, ami emberi Ami általános, ami emberi
Interjú Ember Sárival lehetséges megközelítésekről, utazásokról, önazonosságról, piaccal való megbékélésről

Más művészeti ágakról

Bogdán Árpád Gettó Balboa című filmje a 16. Verzió filmfesztiválon
színház

Az ember, a polgár és a diák Az ember, a polgár és a diák
Petőfi és Az apostol mint tantermi dráma a k2 Színház előadásában
Kortárs ifjúsági és YA irodalom a középiskolában
Bodzsár Márk: Drakulics elvtárs


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés