Keresztury először Sándor Ivánt szólította a színpadra, akinek néhány hete jelent meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában A kő visszahull. Napló 1989–2014 című esszékötete. Keresztury ennek kapcsán említette, hogy Sándor Iván a Magyarországon kihalóban lévő műfaj, az esszé megmentője és olyan "nagyok" sorába kell őt sorolnunk, mint Halász Gábor, Poszler György, Balassa Péter vagy Földényi F. László. Sándor Iván elmondta, hogy ez a mostani beszélgetés is egy évtizedek óta tartó dialógus részeként értelmezendő és a naplóírók közül még a lengyel Gombrowiczot és a magyar Füst Milánt tenné hozzá az iménti illusztris névsorhoz. Számára az esszé műfaja azért fontos, mert felmenti őt az alól, hogy a regényeit terhelje politikai, kultúrtörténeti elmélkedésekkel. Próbálja a múltat és a jelent egymásra rétegeztetni; figurái, miközben a jelenben lépkednek, a múltban járnak. Széleskörű műveltségének okán nem szereti a földhözragadt, tájékozatlan írók világát, akik nem tudnak újat mondani, csak ugyanazokat az ismert frázisokat ismételgetni. A kő visszahull című mű a rendszerváltástól napjainkig meséli el az országban azóta történő változásokat. A regény alaptémáját egy rokonának a naplója adta, aki a 30-as években a föld egyik leggazdagabb emberének yachtján mint magánorvos utazta körbe a földet.

Sándor Iván

Sajó László A futball ábécéje és más történetek című tárcakötete az Osiris Kiadónál jelent meg Burger Barna fotóival. Keresztury Tibor kérdésére válaszolva Sajó szerint a magyar focit ugyanúgy nem lehet megunni, ahogy a nőket sem. Alaphangulata – ahogy korábbi műveié is – sötét, melankolikus. Keresztury Tibor a "leletmentés" pozíciót adja Sajó Lászlónak, aki a hajléktalanok guberáló tevékenységének szellemi változatát műveli, hiszen restikben, futballpályákon, pályaudvarokon (tudomása szerint Budapest összes pályaudvarán járt) játszódnak történetei, melyeket a Magyar Narancs szokott leközölni tárcanovellákként.

Sajó László

Reményi József Tamás, a Sziveri Társaság tagja Sziveri János Pasztorál című verseskötetéről és a vajdasági költő életéről, életművéről beszélt. Reményi elmondta, hogy Sziveri jelentőségével még mindig nincs tisztában a magyar kultúra, bár már sokat javult a helyzet. Sziveri sokáig partvonalon volt, a rendszerváltás nem tett jót neki, a vajdasági kultúra kilökte magából, a magyar meg még nem fogadta be. Az új nemzedék (pl. Nemes Z. Márió) fedezték fel őt ismét. Egyfajta művészetellenes művészetet művelt, nonkonformista lázadó volt. Az utókor azonban valamelyest kompenzálta a korán elhunyt művész negligálását: megalakult a Sziveri-díj és a Sziveri Társaság, színházi előadásokat építenek műveire. A Pasztorál című kötet mellé most CD-melléklet is jár, melyen a költő maga is szaval saját verseket. Ezek közül az egyik legmeghatóbb, melyet már a halálos ágyán, hangjában még élettel, testével már félig a másvilágban mond el.

Reményi József Tamás

Péterfy Gergely Kitömött barbár című regénye egy PhD-értekezés alapján született. A regény alapja Kazinczy Ferenc és a színes bőrű Angelo Soliman barátságáról és kitaszítottságukról szól, ahogy mindketten barbárnak, idegennek számítanak hazájukban: Angelo Bécsben, Kazinczy Magyarországon. Többrétegű perspektívával kerülünk itt szembe: sokszor Török Sophie szemével látjuk azt, amit ő Kazinczy elmondása alapján tudott meg. A szabadkőművesség is igen intenzíven jelen van a műben, melyet Péterfy részéről hosszas kutatómunka előzött meg. Érdekessége még az is, hogy az olvasó itt a "mindentudó" szerepében tetszeleghet, mert sokszor többet tud, mint a narrátor. A regényt nem lehet korrajznak vagy hiteles történelmi dokumentumnak, életrajznak tekinteni, inkább olyannak, amely a tényszerűség és a fikció nagyszerű elegyét adja. A regényben három fő alak szerepel: a nő, az idegen és a barbár, de egyéb, a kor társadalmából kivetett, megalázott rétegek is megjelennek.

Péterfy Gergely

Kovács András Ferenc új kettős verseskönyve a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg Shakespeare születésének 450. évfordulója alkalmából. A York napsütése zengő tombolás cím első fele a III. Richárd, második a Macbethből származik. A York napsütése sekszpirályi, a Zengő tombolás a hétköznapi versek terméseit gyűjti egybe. Kovács András Ferenc számos művészeti ágban otthonosan mozog, legyen szó képzőművészetről vagy filmről, hiszen szülei is ilyen pályákról származnak. Egyébként ő anno nem költőnek készült, a zoológia foglalkoztatta. Elmondása szerint – ahogy általában az emberek teszik – ő is minden kötetében, versében egy szerepet vesz magára, melyet kitartóan végigvisz.

Kovács András Ferenc

A beszélgetés során Gyabronka József színművész értő tolmácsolásában hallhattunk részleteket a művekből.

Fotó: Bach Máté