bezár
 

irodalom

2015. 01. 09.
Egy békétlenkedő babráló
Nyerges András köszöntése 75. születésnapja alkalmából. 2015. január 6.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Nem szeretett volna soha történész lenni, nem is tekinti saját esszéit, publicisztikáit ilyen jellegű munkáknak. Saját bevallása szerint túlságosan szerteágazó az érdeklődése és csapongók a gondolatmenetei ahhoz, hogy írásai a tudományos kutatások kritériumainak is megfeleljenek. Ennek ellenére életműve méltatásakor elkerülhetetlen a közösségi emlékezet olykor igencsak sötét bugyraiban végzett múltfeltáró munkájának említése. A 75 éves Nyerges Andrást a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték barátai és tisztelői.

Olyannnyira elkerülhetetlennek tűnik a múltfeltárás emlegetése, hogy a kedd este köszöntőt mondó kilenc résztvevő közül - akiket a  program házigazdájának szerepét magára öltő Fráter Zoltán a közönség alkotta torta kilenc gyertyájának nevezett - gyakorlatilag mindenki érintette ezt a gondolatkört. Még akkor is, ha a beszédek alapvetően a személyességre helyezték a hangsúlyt. Závada Pál azzal indított, hogy ő gyakorlatilag Nyerges-kötetekkel fekszik és kel, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy az ágy melletti könyvespolcon épp a születésnapos kötetei vannak párnamagasságban. Aztán persze elmondta, hogy neki milyen fontos a történelmi regényei írása során mindaz, amit Nyergestől tanulhatott. 

Závada Pál

Tarján Tamás számára egy fontos magánéleti évforduló épp az ünnepelt születésének napjára esik, ám megtudhattuk tőle többek között azt is, hogy szerinte Nyerges András mind a sajtószemlézés, mind a paródia műfajának nagy megújítója.  

Tarján Tamás

Murányi Gábor kezdő újságírói tapasztalatairól, vagyis inkább tapasztalatlanságáról beszélt, ahogyan 1988-ban egy interjúban az egykori Tűztánc antológiában való szerepléséről  akarta kihúzni Nyergesből, amit erről hallani szeretett volna, miközben az interjúalany a sok-sok órányira duzzadó felvételen gyakorlatilag elmondta A negyvenesek pavilonja és a Barátságszédelgő első, szóbeli változatát. Dérczy Péter A kapu című kisregény megidézésén keresztül a kisemberi kiszolgáltatottság krónikását méltatta Nyergesben, Sándor Iván szerint pedig Nyerges András 120 év történelmét, 120 év családregényét írja rendületlenül, s azokról az évtizedekről tanúskodik, amelyeket a realitás fantasztikuma és a fantasztikum realitás szókapcsolatokkal lehet jellemezni.  

Parti Nagy Lajos

A köszöntők egy részében nagyon is komoly ízelítőt kaphattunk azokról a bizonyos sötét bugyrokról, melyekben Nyerges is kutakodik. Parti Nagy Lajos elmondta, hogy nagy hatással voltak a Hősöm terére az ünnepelt írásainak egyes nyelvi leleményei, ennek demonstrálására egy kiáltványparódiát olvasott fel. Esterházy  Péter azon túl, hogy örült, hogy Nyerges éveinek száma épp öttel osztható, s személyes családtörténeti emlékeket is felidézett (amelyek a Nyerges-család történetével is összekapcsolódnak egy ponton), beszélt arról is, hogy Nyerges András munkásságának milyen fontos szerepe van a nem létező magyar emlékezetkultúrában. Nyerges számára a haza egy babrálnivaló szöveg, és hogy babrálja, az tulajdonképpen egy nagyon is hazafias tett. Radnóti Sándor a magyar kultúra jeles békétlenkedőjeként méltatta az ünnepeltet, aki a huszadik századi önkényes emlékezetpolitikák ellenében és annak megöröklött problémái közepette teszi a dolgát. Tamás Gáspár MIklós pedig egy kompett kis előadással szolgált ezekről a péroblémákról, s arról, hogy például azt is Nyerges Andrástól tudható, hogy a második világháború utáni korszak ideológiája  milyen nagy mértékben támaszkodik az azt megelőző korszak szélsőjobboldali retorikájára. 

Az est második felében Fráter Zoltán beszélgetett az ünnepelttel, s továbbra is  keveredtek a privát élet motívumai a közéletiség kérdéseivel. Többek között szó esett arról, hogy Nyerges nem igazán tartja magát precíz hivatalnoktípusnak, másrészről azonban úgy gondolja, épp az ügyes időkihasználás eredményezhet ilyen termékeny pályafutást, mint az ővé. Fráter Zoltán szerint tanítani kellene a történészek számára, ahogyan Nyerges esszéiben egy-egy témához nyúl, de az ünnepelt inkább hárította az ilyen és ehhez hasonló felvetéseket a beszélgetés során, s hangsúlyozta, hogy saját értelmezése szerint esszéket és nem tanulmányokat ír. Viszont szívensen beszélt arról, hgy jó néhány év reménytelennek tűnő kiadókeresés után végre megjelenhetett Makó szomszédja Jeruzsálem című kötete, amelyben ezekből a többször megidézett esszkből kaphatunk válogatást. 

Fráter Zoltán és Nyerges András

Fráter Zoltán szerint Nyerges András mindig a kisember oldaláról, az ő élethelyzeteiket felmutatva vezeti végig elbeszéléseit, másrészt döbbenten szembesülhetünk azzal, hogy tulajdonképpen mindig minden ismétlődik a történelem színpadán, néha kísértetiesen egyeznek különböző korok közéleti szövegei, retorikai fordulatai. Nyerges szerint e téren egyébként az a rosszabb, ha valaki mindezt tudatlanul, és nem szándékoltan, felkészülten teszi. A beszélgetés végén pedig kiderült, hogy a közel harminc kötet ellenére nem egy könyvet tart élete legjobban sikerült főművének, hanem fiát, Nyerges Gábor Ádámot. 

Felvétel: Klein László

Az est során Erős Zoltán és Horkai Tamás (a Küklopsz Műhely társulat színészei) tolmácsolásában hallhattunk Nyerges-szövegeket, A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépírói Tagozatának nevében az elnök, Petőcz András köszönte meg, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum helyet adott a rendezvénynek.

 

Fotó: Bach Máté

nyomtat

Szerzők

-- Pethő Anita --


További írások a rovatból

irodalom

Az Iskola a határon 60 éve Az Iskola a határon 60 éve
Kovács Ida válaszol
irodalom

Az Iskola a határon 60 éve Az Iskola a határon 60 éve
Fűzfa Balázs válaszol
irodalom

A halál egy piros telefon A halál egy piros telefon
Élet-halál maraton Lakásszeminárium

Más művészeti ágakról

art&design

Jelenetek a pokol tornácáról Jelenetek a pokol tornácáról
Fekete Lyuk. A pokol tornáca - Underground Budapest '88-'94 - Kiscelli Múzeum
art&design

Egy száz százalékosan magyar kiállítás Egy száz százalékosan magyar kiállítás
A Magyar Nemzeti Galéria Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében című kiállításáról
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Nemzetközi irodalmi díjak
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Nemzetközi építészeti díjak


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés