bezár
 

gyerek

2015. 02. 14.
Jónás, küzdj, és bízva bízzál!
Papp G.-Benkő Á.: Jónás a lélekgyárban. Mu Színház
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Vajon honnan jöttünk, s hol a helyünk a világban? Ki irányítja a sorsunkat? – a Jónás a lélekgyárban című, gyerekeknek szóló zenés előadás elsősorban ezeket a kérdéseket boncolgatja. Továbbá arra tesz kísérletet, hogy realitás és virtuális valóság kapcsolódásának/különbözőségének dilemmáit - a mese nyelvére lefordítva - a legkisebbek számára közvetítse. Mindezt azonban kevés sikerrel valósítja meg.

Sorsalakításról és boldogságkeresésről szól a Soltis Lajos Színház nemrégiben bemutatott előadása, ahol, dacára annak, hogy az ismertető azt három éves kortól ajánlja, mégsem az óvodás, hanem inkább az iskolás, illetve a felnőtt korosztály van többségében jelen. Ez esetben mindenképpen azok jártak jól, akik hallgattak a megérzéseikre, aki ugyanis klasszikus gyerekdarabra számított, az valószínűleg csalódott, még ha nem is csak a szűken vett célközönséget érintő következetlenség volt az egyetlen olyan probléma, amely többek számára is zavaró lehetett. Mindenesetre nem lehet eltekinteni a ténytől, hogy a gyerekek a dramaturgiai szempontból meglehetősen eklektikusra sikerült előadásból vélhetően igen keveset értenek meg.

A történet magvát Hamvas Béla A babérligetkönyv című műve szolgáltatja, melynek Olbrin Joachim csodálatos utazása című fejezetében egy fiatalember, aki nem találja helyét a világban, vándorútra kel, mert azt reméli, kérdéseire a világ urától (főkormányzójától) megkapja azokat a válaszokat, melyek majd segítik boldogulását. Kérdéseire azonban nem léteznek kész válaszok, sorsát saját magának kell a kezébe vennie, ez pedig távolról sem olyan könnyű feladat, merthogy felelősséggel jár, ez alól viszont Jónás a legszívesebben kibújna. Nem véletlenül viseli tehát az eredeti Joachim helyett éppen ezt a nevet: a Bruckner Roland játszotta figura éppúgy szenved saját kétségeitől, mint a bibliai/babitsi alak a rá rótt feladat súlyától.

Jónás a lélekgyárban

Ez a Jónás azonban mégiscsak mai figura, s ennek megfelelően, mielőtt még rövid időre prófétának állna, néhány rövid, társadalomkritikát sem nélkülöző humoros jelenetben kipróbál mindent, amit a Benkő Ágnes alakította munkaközvetítő, életrajza alapján javasol neki. Ám a prófétaság mellett (hallgatósága egyszerűen elmenekül előle) szobafestőként és uralkodóként (!) sem jár sikerrel. Hasonló eredménnyel végződik az Északi-sarkra tett utazása is, ahol eljut a falanszterhez hasonlatos „lélekgyárba”, de mivel nem rendelkezik azonosító számmal („nincs recepted, nem vagy bejegyezve”), az ott dolgozó hivatalnokok nem létezővé nyilvánítják, s nyomban likvidálni akarják. A főkormányzó, aki a sorsokról rendesen dobókockája segítségével dönt, végül választás elé állítja, ő pedig visszatér János kertészhez, ahonnan, mint az kiderül, eredetileg is származik.

A darab az alkotói koncepciónak megfelelően azt próbálja bemutatni, hogy a gépek, az internet, vagyis a virtualitás világában felcseperedő/szocializálódó ember számára léteznek más utak, más lehetőségek is, s hogy a legégetőbb kérdésekre a választ elsősorban önmagunkban kell keresnünk. De még ennél is lényegesebb lenne megértetni az egyéni döntések, s úgy általában véve az egyéniség vs. „nagyüzemi” között meglévő különbségeket, amely valahol, a felszínen ott húzódik B. Péter Pál kissé lelassult, tai-chizó János kertészének, s a vele szembenálló látványos, trendi, mégis teljességgel lélektelen falansztert építő Pesti Arnold játszotta főkormányzó alakjában. Vagyis ott van, de valamiért mégis kevéssé átélhető, kevéssé valóságos.

Jónás a lélekgyárban

Probléma az is, hogy a Jónás színpadi megvalósításában, látványvilágában összességében véve leginkább a korai kilencvenes évek alternatív színházi vonala köszön vissza, amely, bár nyomokban ugyan tartalmaz  mesei elemeket, mégis inkább a felnőttekhez szól, és sajnos nem is túlságosan eredeti módon. A minden tekintetben különc figurák néha verset szavalnak, néha pedig (a néző úgy érzi, indokolatlan helyen és időben) dalra fakadnak, aminek eredményeképp a zenéből, vizuális-és mozgásszínházi elemekből, valamint Hamvas Béla és Weöres Sándor műveiből építkező darab, bár érezhetően nem ez lenne a cél, mégis számos elidegenítő effektet használ. Ez pedig - a gyerekek szemszögéből - finoman szólva sem a megértést szolgálja, még akkor sem, ha tudjuk, hogy az előadás elsősorban arra törekszik, hogy valóság és virtuális valóság, azaz „lélekgyár” és „lélekkert”, továbbá jó és rossz választások útvesztőiben kalauzolja az ifjú nézőt.

 

Jónás a lélekgyárban

Hamvas Béla: A babérligetkönyv című műve és Weöres Sándor versei nyomán

 

Szereplők:

Jónás: Bruckner Roland

János kertész: B. Péter Pál

Magdaléna: Marton Mercédesz

tanítvány, főkormányzó: Pesti Arnold

tanító, kamarás, idegorvos: Stangl Franciska

kilövő tiszt: Nagy Zsuzsi

titkárnő: Benkő Ágnes

titkár: Sipos László

 

Zene: Papp Gábor

Koreográfus: Benkő Ágnes

Rendezte: Papp Gábor, Benkő Ágnes

Ajánlott: 3 éves kortól

 

Bemutató: 2015. január 24.

Budapest, Mu Színház

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Gáspár-Singer Anna --


További írások a rovatból

Papolczy Péter (William Shakespeare, Szabó Lőrinc): Hogyne szeretnélek? Szonettek három hangra, Tilos az Á, 2019.
Kamaszlélektan szépirodalmi köntösben

Más művészeti ágakról

Mire ez a nap véget ér – könyvbemutató
Interjú Hód Adrienn koreográfussal táncosok lehetőségeiről, egyéni utakról és koprodukciókról
art&design

Vallás, mint társadalmi tudat Vallás, mint társadalmi tudat
Vendég+látás kiállítás Pannonhalmán


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés