bezár
 

irodalom

2015. 04. 26.
Húsba vágó történetek kamaszoknak
A Kolibri Magasfeszültség-sorozata
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Kolibri Kiadó Magasfeszültség emblémával ellátott regényei olyan 16 éven felüli, nyitott és befogadó olvasókra számítanak, akik nem riadnak meg attól, hogy húsukba vágjon az irodalom, akik hagyják, hogy a történet hatása alá kerüljenek. A könyvfesztiválon a sorozat eddig megjelent öt kötetéről Barabás Éva Pék Zoltán műfordítót, Balázs Eszter Annát, a kiadó főszerkesztőjét és Varga Bálint írót kérdezte.  

Barabás Éva megosztja velünk, hogy őt meglehetősen mélyen érintette mindegyik regény, fel is merült benne, hogy vajon valóban a gyerekeknek szólnak-e ezek a történetek, illetve, hogy a kamaszok kaphatnak-e feloldozást problémáik alól vagy megoldást azokra e regények olvasása során. Ám mielőtt ezt a kérdéskört körbejárnák, a moderátor Balázs Eszter Annát kérdezi, hogy mi köti össze ezeket a köteteket.

konyvfeszt

Balázs elmondja, hogy valójában egy lazán kezelt sorozatról van szó, amibe általában olyan regények kerülnek, melyeknek története vagy nyelvezete valamilyen szempontból rendkívüli vagy erős, vagy olyan témákat dolgoznak fel, amelyekről a 16 évesek körében kevés szó esik, amelyek az ő köreikben általában tabuk. A főszerkesztő hozzáteszi, hogy ezek az írások kifejezetten ajánlottak e korosztály tagjainak, hiszen arra törekszenek, hogy a sorozatba mindig olyan darabok kerüljenek be, amelyek szövegei képesek támaszt nyújtani a fiataloknak, rámutatni arra, hogy problémáikkal nincsenek egyedül, illetve megpróbálják a számukra lehetséges megoldásokat is felvázolni, ezzel is segítve őket. Balázs Eszter azonban hangsúlyozza, hogy e sorozat nem szigorúan definiálható, tehát az egyes regényeket lényegében csak az köti össze, hogy a megszokottól eltérő módon beszélnek a valóságunkról.

Elsőként A Hold legsötétebb oldala című könyvről esik szó. A főszerkesztő elmondja, hogy a kötet fordítására mindenképpen Pék Zoltánt szerette volna felkérni, mert tudta, hogy ő képes visszaadni e történet nyelvi sajátosságait, hogy képes újrateremteni a világát. Pék elárulja, hogy az illusztrációk, a rajzok meggyőzték arról, hogy ezzel a regénnyel érdemes foglalkoznia. Miután elolvasta, arra is rájött, hogy ez nem tipikus ifjúsági regény, hanem inkább egyfajta átmenet a felnőtt könyvek felé, emiatt benne is felmerült, hogy vajon jó lesz-e a kamaszoknak, de utána úgy látta, hogy a könnyen befogadható nyelvezete és karakteres világa miatt a fiatalabb korosztály is szívesen fogyasztja majd, mivel a sötét világ ezekkel az elemekkel némiképpen ellensúlyozva van, emiatt úgy gondolja, hogy tizenévesen egy ilyen történet az ő figyelmét is felkeltette volna.

kolibri

A Magasfeszültség sorozatba már egy magyar szerző műve is bekerült: Varga Bálint Váltságdíj nélkül című kötete izgalmas, lebilincselő krimi, melynek Barabás sodró, lendületes nyelvezetét méltatja. Varga elmondja, hogy nagy segítséget jelentettek a történet tökéletesre csiszolásában azok a gyerekek is akik a kéziratot elolvasták, majd szigorúan véleményezték is. A szerző szerint jó volt az alapszituáció, amibe már túl sok mindent nem kellett beletennie: a sztori, mely szerint négy gyerek fogságba esik, akár a valóságban is megtörténhet, emiatt hiteles, ráadásul földszagú, néhol mocskos nyelvvel van megfűszerezve, amit Varga magánnyomozói praxisából hozott magával.

Barabás kiemeli a kötet filmszerűségét is, Varga pedig elmondja, hogy ő mindig jelenetekben gondolkodik, és nem csinál mást, mint hogy a fejében pörgő filmet papírra veti. “Meg amúgy is: a kamaszoknak így is rengeteg dolguk van, ezért nem untathatjuk őket szájszagú leírásokkal”, teszi hozzá a szerző. A beszélgetésen gyerekek is felszólalnak, akik elmondják, hogy tulajdonképpen már ők is “felnőtt ésszel gondolkodnak”, ezért az ilyen történeteket nem szabad lebutítani a számukra, mert a könyvet azonnal félbehagyják, ha úgy érzik, hogy az író “hülyének nézi őket”. Vargának a gyerekek abban is segítettek, hogy a szövevényes és burjánzó referenciális utalásokon csiszoljon, finomítson, mivel azok igen hamar elavulhatnak, ami a regény időtállóságát is gyengíti.

kolibri

Végül Sarah Cohen-Scali Max című regényére terelődik a szó, amelyről Balázs Eszter elmondja, hogy elsősorban a provokatív borító fogta meg. Kiemeli, hogy ez a történet folyamatosan fenntartja az emberben a feszültséget, annak ellenére, hogy főhősével, aki a Heinrich Himmler által kigondolt Lebensborn program tökéletes prototípusa, képtelenség azonosulni. A főszerkesztő szerint a regény leginkább azért fontos, mert képes a fiatal felnőttek számára is érthetővé és átélhetővé tenni azt a nehéz témát, amit ők csak a tankönyvekből ismernek.

A beszélgetés végén szó esik még a sorozatba kerülő kötetek kiválasztásának folymatáról. Balázs Eszter azt mondja, hogy általában beleszeretnek azokba a könyvekbe, melyeket később kiadnak, de természetesen nem egyetlen személyként dönt ezek publikálásáról, hiszen esetenként kikérik a fordítók, illetve a különféle szakemberek véleményét, majd a kiadón belül is alaposan körüljárják a témát, mielőtt egy szöveg publikálása mellett döntenének. Mindenesetre úgy tűnik, hogy jól válogatnak, hiszen ezek a könyvek már most igen nagy népszerűségnek örvendenek a fiatalok körében.

Fotó: Botár Gergely

nyomtat

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

irodalom

Fehér Enikő Az analóg ember című könyvének bemutatója
Kiszely Márk volt a Kötetlenül sorozat vendége
irodalom

Vaktérkép
Recenzió a Természetellenes vadság című líraantológiáról

Más művészeti ágakról

Paweł Pawlak: Ancsa, avagy vázlatok tüsszögő svájcisapkával, Pagony, 2024
Jeanne Herry: Az arcuk mindig előttem lesz
Händel: Alcina. Marc Minkowski felvétele


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés