bezár
 

irodalom

2015. 04. 29.
A menőség nyomában
Tilos az Á-könyvbemutató
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A menőség nyomában A Tilos az Á jó hangulatú, trendi vagy nem-trendi kérdéskörére felfűzött beszélgetése közelebb hozta a kortárs gyerekirodalom világát a közönséghez, és a sziporkázó és vagány megjegyzések sem maradhattak el. 

A Tilos az Á Könyvek könyvfesztiváli újdonságai kapcsán Horváth Gergely újságíró, a Petőfi Rádió Kultúrfitnesz című magazinjának alapító műsorvezetője fiatalokról, olvasásról, szerepekről, szuperségről, menőségről, másságról beszélgetett a meghívott szerzőkkel és Vinczellér Katalin magyartanárral. Gévai Csilla Lídia,17, Mán-Várhegyi Réka A szupermenők című kötete és Jeli Viktória–Tasnádi István–Vészits Andrea Időfutárjának ötödik része került bemutatásra ezen a vasárnapi délelőttön.

prae.hu

tilos

Az első percekben a beszélgetők a mi a menőség kérdésre válaszolgattak. Mán-Várhegyi Réka szerint a menőt nehéz meghatározni, tapasztalatai és emlékei szerint a menőt általában a természetességgel szokták azonosítani. Vészits Andrea számára a menőséget az jelentette régen, hogy valaki farmert hordott, ivott már kólát, levette az úttörőnyakkendőjét, volt benne tehát egyfajta rendszerellenesség. Elhangzott a menőségről az is, ma a nyelvtanulás, a fogszabályozó, a szemüveg, a világra figyelés is tud menő lenni, s elsősorban az, ha valaki megvalósítja az álmait. Tasnádi István azt mondta, hogy az a menő, amiről a szülők korosztálya nem tudja elképzelni, hogy menő. Fiatalon például ő a frottírzokniba tűrte be a nadrágszárát, közben szólt a magnóból az R-Go, s azt gondolta magáról, hogy ez a menőség. Tasnádi megjegyezte, hogy a menőből nagyon gyorsan lesz ciki, s ennek fordítottja is elképzelhető. Hozzátette még, hogy mindig a bukás és a kirúgás szélén állt, ez pedig általában mindig menő tud lenni. Horváth Gergely – aki egy iskolába járt Tasnádival, -- úgy emlékszik rá vissza, hogy nagyon menő volt, verseket írt, övé volt a legjobb csaj, és akkor is nagyon jól nézett ki. A jelenlévők kiegészítették még a menőség fogalmát azzal, hogy például a humor, a szellemesség mindig menő. Jeli Viktória azt is hozzátette, hogy legutóbb például nagy meglepetésére azt olvasta valahol, hogy most a favágó divat a menő. Vészits Andrea felidézte még, hogy az ő osztályfőnöke volt Gyenes Judit, a Zabhegyező fordítója, aki, miután ezt az osztályban megtudták róla, nagy tiszteletnek örvendett. A Veres Pálné Gimnázium tanára, Vinczellér Katalin a neki feltett hogyan igyekszik menőnek látszani a diákok előtt kérdésre azt válaszolta, hogy partnerségi viszonyra törekszik, nem célja a tanár-diák közti távolság megtartása, bár bizonyosan van olyan diák, aki ezt várná el egy pedagógustól.

tilos

Vinczellér Katalin azt is kifejtette, hogy a tanulók körében egyre nagyobb az igény arra, hogy személyesen is találkozhassanak az ifjúsági könyvek szerzőivel, ezért a közeljövőben várhatóan a jelenlévő alkotók közül is többeket meghívnak majd az iskolába.

Rövid időn belül a bemutatott könyvekre terelődött a szó. Mán-Várhegyi Réka könyvéről megtudtuk, hogy egy lakótelepi kislány, Marcellina életébe nyújt bepillantást, aki zeneileg rendkívül képzett, s ezen felül az apja egy dark-metál zenekarban zenél. Arra a kérdésre, hogy szerinte az olvasót nem hátráltatja-e a könyvben fellelhető sok-sok zenei és irodalmi utalás, határozott nemmel felelt, mert nyugodtan mindenki behelyettesítheti a választott zenéket tetszőlegesen a saját kedvencével, de azért törekedett arra, hogy időtálló zenéket válasszon, amik már régóta maradandónak bizonyultak.

Vészits szerint az Időfutárba szereplőként becsempészett Mozart egyre népszerűbb a fiatal olvasók között, például egyik ismerőse mesélte, hogy egyik nap a könyv hatására otthon a gyermeke a Requiemet hallgatta. Wolfi iránt feltámadt az érdeklődés, mivel próbálták közel hozni a figurát a gyerekekhez. Gévai Csilla is próbál természettudományos elemeket, szereplőket átmenteni az írásaiba, s szerinte még egy fizikai képlet tanulásánál is fontos, hogy megismerjük a fizikus magánéletét, amiről a tanórákon általában soha nem esik szó, pedig könnyebb és jobb, ha a szigorú és hideg képletek mögötti embert is megismertetik a diákokkal. Új könyve kapcsán kiderült, hogy bár a mozaikcsalád megjelenik a regényben, nem ez a fő mozgatója a történetnek.

A beszélgetés végén mindenki egyetértett, hogy a boldog vég nem ciki. Úgy legyen, ámen!

 

Fotó: Bach Máté

nyomtat

Szerzők

-- Ayhan Gökhan --


További írások a rovatból

Kritika Nagy Gabriella Elviszlek Amerikába című regényéről
Horváth Iván (1948-2024)
Kemény Lili Nem című kötetéről a miskolci bemutatón Moklovsky Rékával beszélgetett

Más művészeti ágakról

Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Platon Karataev: Napkötöző
art&design

Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés