Mesekutatók, pszichológusok, pedagógusok mondják, hogy az életben könnyebben igazodik el az az ember, akinek gyerekkorában sokat meséltek. Jó, ha kisgyerekként megismerkedünk az archetípusokkal, a mesehős útjával, mert a mesebeli helyzetek hasonlóságot mutatnak a mindennapi élet berendezésével, és a hőssel való azonosulás segítheti a lelki fejlődést. A hagyományos népmesekincset generációk óta szinte szó szerint ugyanúgy adjuk tovább, – a gyerekek szólnak is, ha nem azt a szót mondjuk, vagy nem jó a szórend. A mesélés másik lehetősége a kitalált történet, panelek, minták felhasználásával improvizált, aktualizált mese, amelyikben akár csemeténk is lehet a hős. Kortárs íróinkat nem egyszer az otthoni mesélés vezeti a gyermekirodalom felé, egyben megszólalhat saját gyermeki énjük is. A mesének vannak típusai, a kortárs mese is ezekből merít, de lehet szabálytalan, vicces; szóhasználata, alakjai korunkhoz igazíthatók.

Remek dolog, ha egyetlen szép kötetben mindkét fajta mese megtalálható! A Csimota Kiadó már nem először lepi meg az olvasókat ilyen antológiával, amelyben 12 régi és 12 új mesét közöl. 2006-ban is megjelent már egyszer egy Egyszervolt. Jelen kötetben a legismertebb és legközkedveltebb történetek kaptak helyet, ezek benne voltak már az előző antológiában is: Jancsi és Juliska, Holle anyó, A három kismalac, A kis hableány, Hófehérke és a hét törpe, A brémai muzsikusok, A csillagszemű juhász, Csipkerózsika, Hamupipőke, A rút kiskacsa, A kis kakas gyémánt félkrajcárja, és a Piroska és a farkas – közülük két magyar népmese, két Andersentől, a többi a Grimm-fivérek gyűjteményéből való. A könyv második fele a kortársaké. Néhány történet már az előző antológiában is szerepelt, mint például Dragomán György Divatborza, Lázár Ervin A kalapba zárt lánya, vagy Baraczka Gergőtől A józsefvárosi királylány. Az újban, ezeken kívül, Máté Angi egy fotelről mesél, Márton László levélforma mesét írt, Víg Balázs a csendkirály birodalmába kalauzol, Csepregi János már a címben ajánlja Jó, ha van egy cica a háznál. Both Gabi A szemüveges királylányról, Elekes Dóra Dettikéről, Kollár Árpád A Pocséktündérről, Dávid Ádám A szőrnyetegről mesél.

Ha már (még) megvan a régi kötet is, egy kicsit összehasonlítottam a kettőt. A régiben Esze Dóra meséli újra a klasszikusokat, az új kötetben nem tüntették fel, hogy honnan származik a szöveg, mindenesetre egy decens, középfinom változatot választottak. Nem tudom, érdemes-e azon töprengeni, melyik szövegváltozatot, melyik fordítást olvassuk fel a gyerekeknek, aki akar, tájékozódjon. A szövegváltozatokat lehet elemezni. Egy példát hozok. A Hófehérke és a hét törpében egy régi verzióban így beszél a királynő a tükörhöz: „Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, / ki a legszebb a vidéken.” Jelen antológiában így szól: „Tükröm-tükröm, mutasd meg, / Én vagyok-e a legszebb!” Esze Dóra így mondja: „Tükröm, mutasd, hol a kép / Arról, aki világszép?” Adamik Lajos és Márton László újrafordított mesegyűjteményében, a Grimm családi mesék című kötetben ez a mondat így hangzik: „Tükröm, tükröm, kérdezlek: Országomban ki a legszebb?” (Adamik Lajos fordítása).

A kötet képi megjelenésében is van különbség; ezúttal az egész kötethez Paulovkin Boglárka készítette a rajzokat, a könyvet is ő tervezte. Míg az előző, gondolom, a feltörekvő illusztrátorgeneráció sokszínűségét is be akarta mutatni, mára letisztult a kép, egy illusztrátorral, egységes stílusban készült a könyv: minden meséhez van egész oldalas kép és szövegközti rajzok is, így az elmélyülésre alkalmas teljes oldalas, többnyire színes illusztráció mellett játékosabb formában is kapnak a kicsik erősítést a mese képi világához.

A mai mesék közül A józsefvárosi királylány bájával ragadott meg, a felnőtt olvasóknak egy kicsit a reneszánszát élő Mándy Ivánt idézheti meg, és mindjárt kedvet is csinál a szülőnek, hogy altatás után lekapjon egy Mándyt a polcról magának… Ezzel eléggé ellentétes világot tár elénk Borbáth Péter Fényvadászat, zajgyűjtése: az új évezred rajzfilmjeit idézi. Alakjai, Niru és Sündör apró erdőszéli házakban élnek, ott, ahol a drótkerítés nyílásain át spirál alakba merevedő fémforgácsok törnek elő, és összefonódnak az élénkzöld erdei fűszálakkal. A gyerekekkel cinkos viszonyban lévő kis lények többször megjelennek, mint például Elekes Dóránál egy Balambér nevű, kulcslyukban lakó lényecske, aki a Dettike fiú lesz című műben a kislány bensőséges barátja. Egyébként lények, állatok, gyerekek, királyok és királylányok bőven jelentkeznek ma is mesehősnek. Kedvencem Szőrnyeteg, Dávid Ádám groteszk humorú meséjéből. A királylányférjhezadós-típusú mese egy mulatságos változata: az eladó lány, Tűzrőlpattant Panni, Szőrösszívű Szilárd egy szem lánya. Hiába cserépkályha, szőrme, prém, didergő királyunk fázik. Ki is fogja megoldani a helyzetet? Persze hogy egy kérő, Szőrszálhasogató Ottó, akinek kard helyett olló lóg oldalán. Szőrösszívű prémuralmának – nemcsak szófacsarással kifejezett – részletein a szülő is jót derülhet, de a négyévesforma kicsiket (ez az alsó korosztály, akinek ajánlják a könyvet) biztosan elkápráztatja a végkifejlet, ahogyan Ottó elnyeri Panni kezét, miközben Szőrösszívű ádámkosztümben robban ki a szőrgömböc közepéből, s azóta is repül, repül, olyan messzire, ahol a madár se jár, mert prémuralmának – nyissz-nyassz-nyussz – befellegzett! A rajzon csak két csupasz lábat látunk, amint a test többi része már valahol a papírlapon kívül jár, és mögötte úszik a levegőben a sok ruhadarab… Paulovkin Boglárkának sok ilyen jó látványötlete van a történetekhez.

Szóval, meséljünk! Mert a mese a mindenkori gyermek lelki tápláléka, segít eligazodni a dolgok menetében, és ha nem is mindig fordul jóra végül a szereplők sorsa, valahogy mégis elrendeződik, új működési rend alakul, amiben folytatódhat tovább a történet. A mesefolyamok tanúsága szerint, ami „egyszer volt”, az most is van, és remélhetőleg a jövőben is lesz. Mert szerencsére: nincs mese – mese van!

Amit még érdemes megjegyeznünk, ez a könyv mecénások támogatásával jött létre, az utolsó lapon olvasható a névsoruk. A medénáskodásról további részletek találhatók a könyvmecénás oldalon.

Egyszervolt... meseantológia

szerkesztette: Both Gabi, Csányi Dóra, Tsík Sándor
illusztrálta: Paulovkin Boglárka
Csimota Könyvkiadó, 2014
144 oldal, 3990 Ft