bezár
 

film

2015. 12. 29.
Büntetlenül nem lehet mindenkin átgázolni
Műsoron Szász Attila új történelmi thrillere, a Félvilág
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Jól felépített forgatókönyv, az első képkockától az utolsóig fenntartott feszültség és szemet gyönyörködtető kameramunka. A Félvilág igényes thrillerként végre betölti a gyakran emlegetett űrt a kortárs hazai zsánerfilmes palettán. Szász Attila és Köbli Norbert második közös munkája az ünnepelt orfeumi táncosnő, Mágnás Elza történetét dolgozza fel, aki a havi apanázsért a testével, gőgös viselkedéséért az életével fizetett.

Szász Attila már másodjára mutatja meg, hogy lehet kis költségvetésből magas technikai színvonalú filmet készíteni: ismét olyan nívós tévéfilmet rendezett, ami a nagyvásznon is megállná a helyét. Első rendezését, A berni követet (2014) mozifilm kategóriában díjazták a Montreali Filmfesztiválon, itt mutatkozott be a Félvilág is. A rendező abbéli törekvését, hogy szakítson azzal az „avítt képi világgal”, amit a nézők megszoktak a képernyőre szánt filmek esetében, mind a kétszer a Mundruczó- és Hajdu-filmeket is jegyző Nagy András ragyogó operatőri munkájának segítségével vitte tökélyre. Azzal, hogy a kamerát közel engedi a szereplőkhöz, fejtetőre állítja, körültáncolja vele a szereplőket, vagy végigsiklik az aprólékos gonddal berendezett tereken, impresszív vizuális élménnyel ajándékozza meg a nézőket.

Elza

A történet a száz évvel ezelőtti Budapesten játszódik, egy, a korabeli bulvármédia figyelmét hosszú időre megragadó esetet vesz alapul. A film alkotói a tényeket fikciós elemekkel dúsították fel, így jött létre a feszes, izgalmas dramaturgiai szövet. Az egykori bűnügyi hír rettenetes szenzáció, választása telitalálat, mivel megvan benne a rejtély és a borzongás, amire fel lehet építeni egy vaskos thrillert. Köbli Norbert pedig ennek láthatóan a mestere. Alaposan kidolgozott forgatókönyve kevés szereplőt mozgat, tipizált karakterei különböző, jól körülhatárolt értékeket képviselnek. A történet lassan csordogál előre, kevés a meglepetés, hiszen kezdettől fogva tudjuk: valaki brutálisan meg fogja ölni és egy ládában a Dunába dobja Mágnás Elzát. Csak az kérdés, hogy ki és miért. Persze, mint minden jó krimiben, itt is minden szereplőnek alapos oka lenne rá.

A történet kezdetén fiatal, nincstelen szolgáló érkezik a dúsgazdag Elza (Kovács Patrícia) házába. Az ajánlólevél nélkül betoppanó Kató (Döbrösi Laura) hűvös fogadtatásra talál, a komornaként dolgozó Rózsi (Gryllus Dorka) bizalmatlanul méregeti az ebédlőasztal túloldaláról. A vidékről érkező, egyszerű lánynak van mit tanulnia az avokádó és a bordói világáról, ügyetlenül szolgálja fel a lakomát első munkanapján a szalonban adott fényűző vacsorán. A ház kihívó és rátarti úrnőjének mégis megakad rajta a szeme, és Rózsi tiltakozása ellenére őt választja cselédjének. Kató kezdettől fogva érzi, hogy ebben az egyszerre rideg és káprázatos világban a felszín alatt veszélyes indulatok munkálnak, de szorult anyagi helyzete és kíváncsisága maradásra bírja. Még akkor is kitart új állása mellett, amikor Elza megalázó helyzetbe hozza.

Döbrösi Laura

Engedelmessége miatt Rózsi a bizalmába fogadja, a saját képére kezdi formálni. Minden nap elviszi magával templomba, jócskán ellátja erkölcsi útmutatással. Elza megirigyli a kis alattvalót, egy csapásra átveszi fölötte az irányítást és élvezi, hogy fitogtathatja a hatalmát. Megindul a harc a két nő között a lányért, a tét az, hogy apácát vagy prostituáltat neveljenek-e belőle. Ettől nemcsak a köztük feszülő ellentétek éleződnek ki, hanem az egymás iránti régi sérelmeik is kiújulnak.

A tudatlan cselédlány nem sokat ért ebből a viszályból, még ahhoz is Cili mama (Bordán Irén), az orfeumi mádám rögtönzött felvilágosító órája kell, hogy megértse, rettegett-csodált úrnője korábban maga is kurtizán volt. Ekkoriban ismerte meg Max Schmidtet, ma is annak köszönheti fényűző életét, hogy a módos építész kitartja. A szokás szerint remeklő Kulka János alakítja a féltékenykedő, felfuvalkodott arisztokratát, aki birtoklásvágytól vezérelve hajlandó imádottja minden hóbortját kielégíteni, legyen az ékszer, ruha vagy filmszerep. Elza pedig mindezért a testével fizet. Max alkalmi látogatásai kialakult rutin szerint zajlanak: beállít a megszokott időben, és egy óra múlva távozik. Reméli, hogy meg tudta vásárolni magának a város legkapósabb szeretőjét, de hogy tényleg csak magának-e, azt illetően komoly kétségei vannak.

Heves légyottjuk szokatlan, fejtetőre állított képeire nem is lenne szükség, mert enélkül is világos, miről szól kettőjük kapcsolata, de még inkább, hogy miről nem. A „pénz vagy szerelem” kérdését, – a prostituáltakról szóló bőséges filmes-irodalmi-zenei termés szokásos origóját – nem kerüli ki a Félvilág sem. (A filmben van is referencia az egyik előfutárra: feltűnik egy példány Dumas regényéből, A kaméliás hölgyből. Itt szerepelt először a „félvilági” kifejezés, gúnyos utalásként arra, hogy a nagyvilági életű nőnek a fél világgal volt viszonya.) De a vagyon vs. boldogság szembeállítás ezúttal nem kerül a középpontba, a szerepe inkább abban áll, hogy erkölcsi síkra terelje és felfokozza az Elza és Rózsi közti ellentétet, és elhelyezze köztük Katót mint mindkettőjük szabad prédáját.

A Félvilág előzetese

A hangsúly ezúttal a szereplők közti szövevényes viszonyrendszerre kerül. Hosszasan lehetne méltatni a köztük lévő ambivalens kapcsolatok, érzelmi és hatalmi függéshelyzetek és érdekütközések kialakítását, a szereplők frusztrációinak, félelmeinek finom eszközökkel való sejtetését. A jelenetek fojtogató atmoszférájában kezdettől fogva ott munkál a fenyegetettség. Az idegszálak pattanásig feszítése mellett a film másik nagy erénye a századelői közeg hiteles felrajzolása. És mint ilyen, a Félvilág eleget tesz a történelmi thrillerrel szemben támasztható elvárásoknak.

A kevés forgatási helyszínt ügyesen felhasználó kamarajellegű film atmoszférateremtésben is kiemelkedik: Szakács Györgyi jelmezeinek és Valcz Gábor hiteles díszleteinek köszönhetően alaposan bele tudunk feledkezni a ’10-es évek hangulatába. Érdekes hatást eredményez ennek a gondosan felépített korhű világnak a mai elektronikus zenei betétekkel való ütköztetése. A film egyik pazar momentuma az Uránia moziban játszódó orfeumjelenet, amikor az úri közönség tekintete a nagyvilági dámaként besuhanó Mágnás Elzára és újdonatúj komornájára szegeződik. A szokatlan szögből felvett emlékezetes képsort lehengerlő disszonanciával Parádi Gergely elektronikus zenéje kíséri. A film zenéjével kapcsolatban meg kell említeni a végefőcím alatt is hallható mellbevágó balladát is, amelyben Kovács Patrícia énekli egy tematikájában pontosan idepasszoló, monológszerű Szép Ernő-vers sorait, olyan érzékenységgel a hangjában, hogy az ember beleborzong a gondolatba: Elza síron túli vallomását hallja.

A mai-korabeli ellentét kevésbé működik a párbeszédek szintjén. A száz évvel ezelőtti kifejezések erőltetése mellett a szereplők szájából olyan napjainkból vett fordulatok is elhangzanak, mint „a csúcson kell abbahagyni”, vagy az „ez volt életem legdurvább menete”. Ugyanez a suta stilisztikai keveredés érződik Gryllus Dorka beszédmódján is. Kóbori Rózsi (ez egyébként jól eltalált beszélő név) alacsony származása időnként egy-egy véletlenszerűen választott kifejezés tájszólásos kiejtésében köszön vissza, ami zavaróan elüt a választékos mondataitól.

Gryllus Dorka és Kulka János

Érezhető a filmen a forgatókönyvírást megelőző alapos történészi kutatómunka, a kelleténél valamivel jobban is. Annak, hogy Köbli párbeszédei néha megbicsaklanak, a stilisztikai hullámzás mellett a másik oka az, hogy a Félvilág A berni követhez hasonlóan leltárszerűen pipálgatja a korszak ma is jól ismert neveit (Asta Nielsen, Blaha Lujza) egy képzeletbeli listáról. Ezek a kötelező adatok kissé erőltetetté teszik az úri társalgást. Egy-két mondat mesterkéltsége poénforrásként működik: megüti az ember fülét, ahogy Max megjegyzi, hogy hétfőig be kell fejeznie a Festetics-kastélyt. De mindkét filmben zavaró, amikor kilógnak a párbeszédekből a túlságosan nevükön nevezett aktualitások.

Ugyanakkor most is minden adat a helyén van, a kor fontos társasági eseményeiről, mint a Párizsi Nagy Áruház szenzáció értékű megnyitásáról épp úgy szó esik, mint az Amerikába való kivándorlási hullámról. Ezen a ponton persze a forgatókönyv nem hagyja ki a ziccert, hogy párhuzamot vonjon a dolgok mai állásával, tálcán kínálva az azonosulási alapot a mai nézőnek. A történetet övező politikai kontextus, a világháború érezhető fenyegetése csak egy megjegyzés erejéig kap említést, pedig ebből egy nagyobb merítés jótékonyan erősítette volna a film klausztrofób hangulatát.

ketten2

A kamarajellegből adódóan a színészi jelenlét különösen hangsúlyos. Mágnás Elza minden egyes megjelenésekor felizzik a vászon. Kovács Patrícia megbabonázó jelenlétéhez kifinomult színészi játék társul, ami leginkább abban érhető tetten, ahogy egy-egy pillantásával hagyja finoman átsejleni a frusztrációt és a pozícióvesztéstől való állandó félelmet a hedonista nemtörődömségből és magabiztosságból szőtt maszkja mögött. A jobb napokat látott félvilági nő teste a történetben kiemelt szerepet kap: nemcsak a megélhetését köszönheti neki, de ez lesz a forrása az öregedés és elfelejtődés miatti pániknak is. Ráadásul ennek a testnek a kihűlése hozza el számára újra a vágyott hírnevet, azt, hogy ismét beszédtémává és újsághírré válik. A film vizuálisan is állandóan megerősíti a teste középponti szerepét: életteliségét vagy éppen élettelenségét.

Kovács Patrícia

Ugyanakkor túlságosan sok reflektorfény jut neki, látvánnyá tett figurája mellett elsikkad a Kóbori Rózsira fordított figyelem. Pedig az ő ellentmondásos személyisége, a megbomlás jegyeit mutató elméje szolgáltatott volna csak igazán jó alapanyagot egy alapos pszichológiai mélyfúráshoz. Sajnos Gryllus Dorka sem tudja igazán kiaknázni a mesterien kidolgozott karakterében rejlő lehetőségeket. Nem arról van szó, hogy ne hozná hitelesen a figurát, de nem építi fel következetesen a szemforgató, ájtatos komorna alakját. A lélektani változások íveiből hiányzik a fokozatosság, motivációi világosak, de mozdulatai mégsem tűnnek összehangoltnak. Vele szemben Döbrösi Laura néhány színészi eszközzel is hitelesen alakítja az események közepébe csöppenő tudatlan cselédlányt. Az ő alakja az úrnőinél jóval egyszerűbben megrajzolt, mivel személyiségénél fontosabb a dramaturgiai szerepe. Ő az események katalizátora azáltal, hogy pusztán fiatalságával és romlatlanságával akaratlanul is kiújítja a lappangó ellentéteket a két nő között, amint beteszi a lábát az életükbe.

Döbrösi Laura

A Félvilágot december 30-án műsorra tűzi a Duna Televízió, aki pedig addig is szeretne elmélyedni a tragikus sorsra jutott kétes hírű dáma történetében, a Holttest az utazókosárban című időszaki kiállításon is megtudhat róla részleteket a Kiscelli Múzeumban.

 

További információk a Félvilág facebook oldalán vagy a TV premier facebook eseményének oldalán.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Puskás Lilla --


További írások a rovatból

May el-Toukhy: Szívek királynője
Interjú Halász Glória filmrendezővel nyitottságról, szerzőiség és hitelesség egyensúlyáról, valamint az önmagunkba vetett hitről
Francis Ford Coppola: Apokalipszis most

Más művészeti ágakról

irodalom

Történelem családregényben, krimiben, versben, asszamblázsban Történelem családregényben, krimiben, versben, asszamblázsban
A Margó Fesztiválon és a 90. Ünnepi Könyvhét pénteki napján a Prae Kiadó három új kötete mutatkozott be
A második HUBBY-est a B32-ben, június 4-én


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés