bezár
 

zene

2017. 04. 27.
Három levél, egy üzenet
Goran Bregovic: Three Letters From Sarajevo, MÜPA, 2017. április 2.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretén belül Goran Bregovic és zenekara, a Wedding and Funeral Orchestra tagjai, három meghívott hegedűművész valamint a Budafoki Dohnányi Zenekar előadásában hallhattuk Goran Bregovic Three Letters From Sarajevo című művét.

A koncert előtt, a szinte teltházas Bartók Béla Hangversenyterem első sorában ülve szemtanúja lehettem annak, ahogyan Hollerung Gábor a karmesteri pódiumról felkapja a valami okból odakészített gurulós széket és kicipeli a színpadról; annak, hogy a zenekar rézfúvós tagjai milyen szép, balkáni viseletű lábbelit, a két énekes hölgy pedig tradicionális öltözéket viselnek; vagy annak, hogy Goran Bregovic kissé enerváltan (persze lehet rá azt is mondani, hogy transzba esve) ülte végig a koncertet. A szarajevói születésű szerbhorvát zeneszerzőtől a 2006-os művét, a Három levél Szarajevóból címűt, emellett a Prológust, a Háborút illetve a Melankóliát hallhattuk. (A programismertetőben a hallgató már előzetes információt kapott arról, hogy az egyes levelek egy-egy monoteista világvalláshaz kötődnek.)

Zied Zouari

Tudvalevő, hogy számos nép kultúrája és vallása hagyott nyomot Bosznia-Hercegovinán és annak fővárosán, Szarajevón. Ez alapján már előre sejteni véltem, hogy nem egy önfeledt balkáni fesztiválhangulatra számíthatunk (végül is a Müpában úgyse nagyon tolerálnák, ha valaki táncra perdülne, márpedig ha valamire, akkor balkáni zenére lehet mulatni), hanem egy kicsit komolyabb hangvételű, befelé forduló koncertet hallhatunk.

Előbbit a szimfonikus zenekar alkalmazása is nagyban elősegítette, utóbbit pedig a levél műfajának személyes volta miatt érezhettük. A levelek megmutatják, hogy Szarajevóra milyen vallási sokszínűség jellemző (a várost a Balkán Jeruzsálemeként is emlegetik), ami egyfelől áldás, ugyanakkor átok is, gondoljunk csak a boszniai háborúra. Mindenesetre az estén kizárólag áldásos oldalát láthattuk, hiszen a zene mint határokon, kultúrákon és vallásokon átívelő nyelv meghatóan szép igazolását láthattuk és hallhattuk.

Ludmila RADKOVATRAIKOVA

Szarajevóban a kőkorszakból származnak az első leletek, később több illír település volt a környéken. Tartozott a Római, a Bizánci és az Ottomán Birodalomhoz, volt az Osztrák-Magyar Monarchia része. Már Róma alatt jöttek a katolikusok, az egyházszakadás után az ortodoxok majd a muszlimok, illetve otthonra találtak itt a Spanyolországból elüldözött szefárd zsidók is. A három levelet (kultúrát, vallást) egy szerb, egy tunéziai és egy izraeli művész szólójátékán és persze az egész zeneművön keresztül ismerhettük meg közelebbről.

Az egyes leveleket hallgatva persze nagy vonalakban valóban a megjelölt kultúra népzenéje volt kihallható, ám számos alkalommal véltem felfedezni a magyar, a cigány vagy az említett kultúrák zenéjének keveredését. A háború, az öröm és bánat hangja azonban – bármennyire is közhelyesen hangzik – közös és határokon átívelő volt.

Bregovic művében a hegedű az a szólóhangszer, ami szimbolikusan egyesíti a három vallást. Az első levélben, mely a nyugati keresztény hagyományról szól, a szerb hegedűs Mirjana Neskovic, a másodikban a tunéziai Zied Zouari, a harmadikban pedig az izraeli Gershon Leizerson hegedült. Szólórészeknél mindhárman tudtak olyan bensőséges hangulatot teremteni a nagy hangversenyteremben, ami egyszerre volt megindító és éteri. A játékukat hallva pedig percekre el tudtam feledni, hogy hol vagyok és mennyi ember vesz körül.

Hollerung Gábor

Hollerung Gábornak nemcsak a keze mozgott, hanem gyakorlatilag végig járt a lába: táncolva vezényelt, ami nagyon is természetesnek tűnt. A Budafoki Dohnányi Zenekar pedig amúgy is hajlamos a szigorúan vett komolyzenén kívül más irányokba is kacsintani, amiről azt gondolom, jól áll neki. Viszont talán mindent nekik sem kéne bevállalniuk (ld. pl. nyáron a Papp László Sportarénában látható Abba Symphony című előadás).

Goran Bregovic-ot összehasonlítva a hazánkat igen kedvelő szerb zenésszel, Boban Markoviccsal (akinek koncertjéről itt írtam) azt tudom mondani, hogy amíg Markovic nemcsak fizikálisan tartózkodik a színpad közepén, hanem a pódiumon látható előadók tekintetében is belőle kap az ember a legnagyobb dózisban, addig Bregovic szereti magát minél több emberrel körülvenni, ő maga pedig mellékszereplőként végigülni a koncertet. Ez szimpatikusnak tűnhet, de ezen az estén kicsit többet mutathatott volna magából - ha máskor nem, akkor a ráadásnál.

Zeneszerzőként mindenesetre elsőrangú volt - a darabok zeneiségét és mondanivalóját tekintve mindenképpen. 

 

2017. április 2. 19.30

Müpa ­– Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Goran Bregovic: Three Letters From Sarajevo

 

I. Prológus • Prologue

II. Háború • War

III. Első levél • First Letter

IV. Második levél • Second Letter

V. Harmadik levél • Third Letter

VI. Melankólia • Melancholy

 

Közreműködi: Goran BREGOVIC – ének, gitár, billentyűs hangszerek, Mirjana NESKOVIC [III.], Zied ZOUARI [IV.], Gershon LEIZERSON [V.]– hegedű, Goran Bregovic Wedding and Funeral Orchestra, Budafoki Dohnányi Zenekar

 

A Goran Bregovic Wedding and Funeral Orchestra: Muharem Redzepi – ének, goc (tradicionális dob), Bokan Stankovic – fuvola, trombita, Dragic Velickovic – trombita, Stojan DimovV – klarinét, szaxofon, Aleksandar Rajkovic, Milos Mihajlovic – harsona

 

Közreműködő énekesek: Ludmila Radkovatraikova, Daniela Radkova-Aleksandrova, Dejan Pesic, Milan Panic, Ranko Jovic, Aleksandar Novakovic, Dusan Ljubinkovic, Sinisa Dutina

 

Hang: Nemanja Trajkovic

Vezényel: Hollerung Gábor

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Szlávik Dóra --


További írások a rovatból

Bartók Béla halálának 75. évfordulójára
Interjú Nánási Henrikkel a főzeneigazgatói székig vezető útról, a karmester szerepéről, pályája kettősségeiről
Háttérinterjú Böröcz Balázzsal, a Pilvax Studio alapító-vezetőjével arculattervezésről, művészetmenedzsmentről, vizuális kommunikációról

Más művészeti ágakról

Interjú Vámosi Katalin operaénekessel, aki számára fontos az énektechnika, a magyar-, német- és franciaországi szakmai tapasztalatok és a családja
Balássy Fanni: Hol is kezdjem. Tilos az Á Könyvek, 2020
irodalom

Hol van az út Esterházy Péterhez? Hol van az út Esterházy Péterhez?
Péczely Dórával és L. Varga Péterrel beszélgettünk
színház

Csak ültek és meséltek Csak ültek és meséltek
Büfészínész/Színészbüfé 1. – Az Örkény Színház szilveszteri műsoráról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés