art&design
2025. 07. 08.
A velencei M9 – Museo del ’900 nem pusztán kulturális intézmény, hanem városi kísérleti tér is, amely azt a kérdést veti fel: képes lehet-e egy múzeum újraformálni a közösségi és kulturális jelenlétet egy globális turizmus által uralt térség peremvidékén?
2025. 06. 22.
Június 10-én meglátogattam a Pikszis kultúrpontot, ami jelenleg is otthont ad a harmincadik Budapest Pride keretében megrendezett 7layers kiállításnak. A tárlat hét különféle művész egyedi perspektíváinak gyűjteménye, ami emberközeli fellépésével élesíti ki a queer élettapasztalatot, és a társadalom normatív dobozaiból kilépő másság kihívásait.
2025. 06. 19.
Május 29-én este rendezték meg a Kontextus Program záróeseményét, a Függőleges Tiltakozást. Nyolc párhuzamos programot valósítottak meg a kontextus diákjai, amelynek egyik fő fókuszpontja az OFF-Biennále Traces of Life című kiállítása volt a CEU Nyitott Galériájában.
2025. 06. 04.
Május 22-én, a Nyitott Műhely falai között mutatták be Győrffy László új könyvét, a Poszthumán stratégiákat. A szerzővel Nemes Z. Márió író és esztéta ült össze beszélgetni a könyv oszlopos témáiról: álságos humanizmusról, határsértésről, csokitojásról, végső pusztulásról.
2025. 05. 24.
Idén is kétnapos programsorozattal várják a családokat a Gyermeknapon a Vasúttörténeti Parkban. Május 24-én és 25-én a szórakozás mellett kiemelt szerepet kap az egészség, a fenntarthatóság és a közlekedésbiztonság témája.
2025. 05. 21.
„Talán legszembetűnőbb, legállandóbb jele a költői alkatnak az örök figyelem, a lankadatlan, ugrásra kész éberség” – írja Pilinszky János 1947-es A mű születése című előadásában, amelyben azt is kifejti, hogy az ihlet fogalma helyett miért a figyelemé segíthet bennünket az alkotás folyamatának lélektani megértésében. Izgalmas, hogy a magyar irodalom egyik meghatározó költője, aki többször is meg akarta írni a saját figyelme történetét, a ’60-as években e célkitűzés jegyében a vizualitással is kísérletezett. Például filmet tervezett és streetfotókat készített, amelyek arról tanúskodnak, hogy előszeretettel nézett a fényképezőgépe keresőablakán keresztül az épített környezetre, érdeklődéssel fordult a magányos alakokhoz, valamint a köztereken zajló élet szakrális jelenetei felé. Bár az említett szöveg majdnem két évtizeddel azelőtt keletkezett, hogy Pilinszky fényképezni kezdett volna, nem indokolatlan felidézni a streetfotózás gyakorlatának és Vigh Levente Léptek nyomán című tárlatának kontextusában.
2025. 05. 16.
Közel 15 évnyi művészettörténeti tanulmány után is úgy gondolom, a szobrászat ideája minden művészetkedvelőnek elsőként a klasszikus kánon felől sejlik fel: az, ahogyan a fenséges, bármiféle kézjegy maradványa nélkül megmunkált márványszobrok, vagy a puhára csiszolt mészkövek megőrzik az irreális testideálokat, és ahogy szabad szemmel nem látható izomkötegeket hullámzanak sosem látott testmozdulatokban, de éppúgy eszembe jutnak a kísértetiesen szimmetrikus és lelketlen uralkodói büsztök is. Miközben azon ámulunk, hogy hogyan lehet ezekből a rideg anyagokból ilyen precizitást és líraiságot kikényszeríteni, romantizáljuk a megmunkálást és a mesterségbeli tudást, a megszelídítését és betörését ezeknek az anyagoknak, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy e matériák önmaguk organikus formájában is hordozói valami ősi és megzabolázhatatlan erőnek. A szobrászat nem csupán az anyag feletti uralom narratívája, hanem a természet energiáinak közvetítése is – legyen szó kőről, vasról vagy akár az emberiség hajnalán felfedezett első nagy találmányról: a tűzről.
2025. 05. 04.
Az absztrakt expresszionizmus és a tasizmus kimagasló alkotója volt az amerikai Jackson Pollock, az action painting, avagy a gesztusfestészet nagy mágusa. „Én nem festőállványon dolgozom. A vásznat a padlóra szegezem... a padlón könnyedebben mozgok. Közelebb lehetek a festményhez, így sokkal inkább a részének érzem magam, hiszen körbejárhatom, négy oldalról dolgozhatok rajta, szó szerint benne vagyok a képben" - vallotta művészetéről.
2025. 04. 29.
Társadalmunk nóvuma és közös nevezője a fogyasztás. Az eldobható élmények pillanatnyi megélése az élet minden területére belopózik, és ez alól a kreatív szféra sem kivétel. Gyakran olyan mennyiségben vesszük magunkhoz a kultúrát hogy nincs is nagyon más opciónk mint egy műalkotást gyorsan nyugtázni, lőni róla néhány fotót és átmozdulni a következőre; önmagában egy ártalmatlan praxis, de nem mentes az ideológiától. Valóban célszerű forgóajtóként felfogni a művészetet, melyben a trendek (algo)ritmikus hullámokban váltják egymást? Van-e egyáltalán választásunk?
2025. 04. 10.
A Makláry Galéria Kortárs festők kalandjai című sorozatának első kötete a világhírű művész, Reigl Judit életével és munkásságával ismerteti meg a gyerekeket.
