bezár
 

art&design / alkotás

Képregények testközelben
Képregények testközelben
Vasárnap az egy négyzetméterre jutó képregényalkotók és -rajongók száma ismét csúcsokat döntögetett, amikor a Dürer Kertben megvalósult a 11. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál. A gyermekeket riogató orkok és busók, illetve a szinte megszokott Pókember–Batman duó mellett idén a svájci Pierre Wazem, a francia Ptiluc, a holland Typex, az olasz Fabio Celoni és a cseh Lucie Lomová is tiszteletét tette nálunk.
Egy (performansz)kiállítás képei
Egy (performansz)kiállítás képei
Elvándorlás témában kiállítást szervezni ma Budapesten első hallásra nem tűnik eredeti ötletnek. A migráció, a menjek-maradjak kérdései már annyira aktuálisak, hogy szinte elcsépeltnek hatnak. Ennek ellenére a Ziggurat Project összművészeti megmozdulása során több érvényes és újszerű kérdésfelvetéssel találkozhattak az érdeklődők. 
Játékosság, ötletesség és dekorativitás
Játékosság, ötletesség és dekorativitás
Már a 2014-es Art Market Budapest is komoly színvonalat képviselt hazánkban, de amikor az ember egy olyan művészeti vásárt látogat meg, amelyen a világ kortárs művészeti krémje tolong a szabad standokért Szingapúrtól Kaszablankáig, akkor nehezen talál kivetnivalót a látottakban. A helyszín, a gyönyörű Grand Palais üvegkupoláján át besütő március végi nap, a fényviszonyok játéka még élvezetesebbé teszi a kortárs művészetfogyasztást.
Mert a kortárs művészet nem lila köd
Mert a kortárs művészet nem lila köd
Itthon a kortárs művészet finanszírozása már régóta jelentős mértékben függ az államtól és az aktuális politikai rendszerektől, ez pedig mostanra egy centralizált és egysíkú színteret hozott létre, ahol szinte minden projekt rá van utalva a közpénzekre és ki van szolgáltatva a hivatalos állami szervek kénye-kedvének. Azonban a magyar kortárs művészet csak úgy őrizheti meg érvényességét a jelenlegi helyzetben is, s csak úgy kerülhet fel egy nemzetközi palettára, ha annak szereplői egy szabadabb, sokszínűbb, oldottabb környezetet teremtenek, amiben az állam szerepét a minimálisra csökkentik. Ennek első lépése lehet az OFF-Biennále nevezetű kezdeményezés, ami egyelőre példa nélküli ötlet a magyar kulturális életben.
Akit sokáig csak Mrs. Pollockként ismertek
Akit sokáig csak Mrs. Pollockként ismertek
A New York-i Jewish Museum-ban nemrégiben egy igen izgalmas kiállításra bukkantam: a From the Margins (A peremvidékről) két olyan alkotót mutat be, Norman Lewis-t és Lee Krasnert, akik kulcsfontosságú szereplői voltak az absztrakt expresszionizmusnak, a kritikusok mégis gyakran figyelmen kívül hagyták őket a saját idejükben és még sokáig azután is. A kiállítás képeit nézegetve bennem egyre erősebbé vált a kérdés: hogyan lehetséges, hogy Krasner művészete marginalizálódhatott, miközben férje, Jackson Pollock karrierje folyamatosan felfelé ívelt, holott nyilvánvalóan ugyanabban a kulturális közegben, művészeti világban mozogtak?
Könyvet szenteltek a Mestitz-gyűjteménynek
Könyvet szenteltek a Mestitz-gyűjteménynek
Kieselbach Tamás szerint minden műgyűjteménynek jár egy könyv, nem csupán a Nemes Marcell vagy Kohner Adolf szintű óriások kollekciójának, hanem a kisebb gyűjteményeknek is, hiszen „nem a megismételhetetlen egyéni teljesítményekből, nem a rendkívüli kivételekből, hanem a sok kicsi kollekcióból lehet megismerni egy ország műgyűjtésének igazi arcát”, egy adott kor gyűjtési kultúráját és szokásait. Martos Gábor új könyve éppen egy ilyen kis gyűjteménynek és birtokosának, Mestitz Lajosnak állít emléket.
Épülő történelem
Épülő történelem
Mindig is nagyon foglalkoztatott, mi zajlik a színfalak mögött: hogyan állítanak színpadra egy színdarabot, miként készül egy film, milyen módon áll össze egy kiállítás egységgé. A Hadtörténeti Múzeum egy programja betekintést engedett nekünk ez utóbbiba. A Múzeumok Őszi Fesztiváljának egyik záró rendezvényeként a Kiállítás építés folyamatban című különleges tárlatvezetésen ismerkedhettünk meg egy, a jövőben nyíló kiállítás előkészületi munkálataival.  Válaszokat kaptunk rá, hogyan lehet közelebb hozni az emberekhez a történelmet, milyen eszközök segítik a beleérzést, milyen munkafolyamatokkal építik meg a kiállítást és mely szempontok szerint alakítják ki a koncepciót a tárlat kurátorai.
Pókember újra feketében
Pókember újra feketében
Pókember felfedte kilétét a világ előtt, és a bajok nem váratnak sokat magukra, máris bejelentkezik a hálószövő egyik legősibb ellensége, hogy fenyegesse őt és a szeretteit. A Polgárháborús ciklusnak a 3. számban szakadt vége, aztán a magyar kiadás visszaugrott kicsit az időben, de most beérte magát, hogy a 12. számmal kezdetét vegye a merénylő utáni hajsza, és megismerjünk egy sötétebb, fekete ruhás Pókembert.
A szó és a kép üzenete
A szó és a kép üzenete
Vitéz Ferenc összesen 22 tanulmányt/esszét tartalmazó Angyalkapuk és szövegjáratok című kötete a szakrális és a profán, a népművészet és az irodalom közötti rejtett összekötő utakra talál rá, kevésbé ismert ösvényeket jár be, s a saját kutatásainak esszenciáját osztja meg az olvasóval. A rokontudományok közös nyelvének grammatikáját írja, legyen az kép és szöveg egymást szinergizáló lényege vagy például a zene és az építészet szerepe Paul Valéry énkereső módszerében.
Az ördög a részletekben
Az ördög a részletekben
Idén október 9. és 12. között harmadik alkalommal telt meg a Millenáris B, C, D épületegyüttese modern művészettel. A rendezvény tagadhatatlanul felfelé ívelő pályán mozog, kiállítási anyaga hatalmasra duzzadt. Leírhatatlan a felhozatal, ez a beszámoló is csak részletekről lebbenti fel a fátylat.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés