bezár
 

art&design / kiállítás

Az együttélés módozatai
Az együttélés módozatai
A Modern Evolúció – séta ember, állat és növény háromszögében négy állomást foglalt magában. Verebics Ágnes Hybrid/Totem című kiállításával indult az Ateliers Pro Artsban, majd a Molnár Ani Galériában folytatódott Mátyási Péter Greenbox című tárlatával, érintette Robitz Anikó munkáit a TOBE-ben és Kósa János festményeivel ért véget az Ari Kupsus Galériában.
Kell egy kis összhang
Kell egy kis összhang
Kissé öntörvényű döntésnek tűnhet, ha a kritikus egy egyszerre több kiállítást felölelő tárlatrendezésből csupán egy kiállítást kiragadva írja meg gondolatait. Most mégis ezt fogom tenni, és úgy gondolom, hogy bizonyos meghatározó szempontokat tekintetbe véve ez nem válik kirekesztő eljárássá.
Jelenetek a pokol tornácáról
Jelenetek a pokol tornácáról
Az 1988-ban nyitott klubot, a Fekete Lyukat sokan visszasírják. Beengedett mindenkit, aki az alternatív, punk, rock, vagy a metál műfajokat képviselte, vagy épp csak szeretett volna egy helyet, ahol önmaga lehet. Olyan meghatározó zenekarok indultak itt, mint a Kispál és a Borz vagy a Sex Action. A Kiscelli Múzeum frissen megnyitott sziklapincéjének első kiállítása ennek az egy egész generációt „felnevelő” kultikus helynek állít emléket. Ám a Lyukat nem lehet visszahozni, sem "megidézni". Egy korszak terméke volt, és a korszakkal együtt törvényszerűen el is múlt.
A kék bársony mögött, a vörös szobában
A kék bársony mögött, a vörös szobában
Bár David Lynch-et elsősorban szürreális kultfilmjeiről ismerheti a nagyközönség, azonban nem szabad elfelejteni, hogy más művészeti ágakban is tevékenykedik. A posztmodern polihisztor fotóművészeti munkásságából mutat be egy szeletet a Műcsarnok Small Stories / Kis történetek című időszaki kiállítása, melynek megnyitója egyúttal a Budapest FotóFesztivál nyitóeseménye is volt.
Testhatárok
Testhatárok
Vékony Dorottya Átlagos eltérés című kiállításával többszörösen zavarba hozza a látogatót. Különböző módokon és médiumokat használva állítja ki az embert, a testet és azt a viszonyrendszert, amely e kettő között változik a környezetükre adott reflexióik tükrében.  
Egy száz százalékosan magyar kiállítás
Egy száz százalékosan magyar kiállítás
Április 7-ig látható a Csak tiszta forrásból című, Korniss Dezső művészetének szentelt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. Megadták a módját, ám ez egy ilyen múzeumtól el is várható. Kritikám ezúttal nem a művészről szól, akit maradéktalanul tisztelek. Ahogy egy Gundel-beli fogást sem mindig az étel ront el – ha elront –, hanem a tálalás. Amire a profizmus nem mindig garancia.
Köztes létmódunk kiábrázolása
Köztes létmódunk kiábrázolása
Ha valamit nem akarunk látni, vagy túl nagy fény ér, lehunyjuk a szemünket, leeresztjük a szemhéjunkat. Sajnálatos módon fülhéjunk nem fejlődött ki. A fülünket nem tudjuk lehunyni, mert híján vagyunk az ehhez kellő ideg-, bőr- és izomberendezésnek... Jóllehet egyre nagyobb szükségünk lenne rá, hisz egyre több nemkívánatos hang hatásának vagyunk kitéve.
A nagy „csiga” útvesztőjében
A nagy „csiga” útvesztőjében
Február elején New Yorkban jártam, és nem hagyhattam ki a világ egyik leghíresebb modern művészeti múzeumát, a Solomon R. Guggenheim Múzeumot, amelyről korábban már rengeteg képet láttam. Azt hittem maga az épület nem is lesz meglepő, ennek ellenére lenyűgözött monumentális méreteivel, óriási körfolyosóival, kilátásával a Central Parkra, ráadásul a félórás sorban állás után a tömeg teljesen el tud oszlani a körfolyosókon, hogy az alkotásokat szinte zavartalanul élvezhesse mindenki.
Evilági ökotópiák
Evilági ökotópiák
A Trafó Galéria évzáró és egyben évnyitó csoportos kiállítása izgalmas perspektívákat nyitott meg a múlt-jövő, valóság-fikció, utópia-disztópia fogalompárok kérdéskörében. Soós Borbála, a kiállítás kurátora írja a kiállítás bevezetőjében: “[a] kiállítás egy fiktív tájba vezet minket; egy idegen, mégis ismerős, feltehetőleg jövőbeli helyre, ami nyilvánvalóan emberi interakció és hibrid történelmek által előre meghatározott komplex erők eredményeképp jött létre.” Már ez a szövegrészlet is jelzi, hogy az elsőre túlságosan minimalistának és nehezen megfejthetőnek tűnő tárlat mögött átgondolt kurátori koncepció áll.
Mozgástér és kívülállás
Mozgástér és kívülállás
Január 13-ig látható a Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat a Tate Britainnel együttműködésben valósult meg, ahol tavaly tavasszal – Nietzsche után szabadon – All Too Human (Nagyon is emberi) címmel mutatták be a XX. századi „brit” figurális festészet meghatározó alkotásait. Elena Crippa és Fehér Dávid társkurátor közös munkája közel 90 képet tárt a magyar közönség elé, de a londoni Tate Britain bemutatott anyagát csupán háromnegyed részben vette át. A budapesti tárlaton kiállítottak több darabját is egyes európai és tengerentúli magán-, illetve közgyűjteményektől kölcsönözték.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés