bezár
 

art&design / kiállítás

Árammal írók köre
Árammal írók köre
A Magyar Elektrográfiai Társaság jubileumi tárlatán minden, a MET (áram)köréhez tartozó alkotó bemutatkozik. A kiállított munkák a ritmus, a zene és a képversek mintázatait rajzolják ki, és feltárják egyszersmind a magyarországi elektrográfia útjait, lehetőségeit is.
Dermesztően gyermeteg kiállítás a bécsi Kunsthistorisches Museumban
Dermesztően gyermeteg kiállítás a bécsi Kunsthistorisches Museumban
A speciálisan adventre időzített tárlat a tél tematizálására épül. Wintermärchen – von Bruegel bis Beuys – tiszta sor, hangzatos kis alliteráció, gondolhatták a Kunsthistorisches Museum (KHM) marketingesei, és hogy ha már a bejárat előtt nagyban zajlik a karácsonyi vásár (a Christkindlmarkt néven futó vizuális-olfaktorikus-gasztronómiai giccsparádé), akkor ők is meglepik a közönséget egy szezonális esztétikai attrakcióval.
Vénusz: a másik nem
Vénusz: a másik nem
Férfi néz nőt. A férfi szemmel nézett nő a másik nem. Nő néz nőt. A női szemmel nézett nő másik nő. Drozdik Orshi művész és nő – szemlélő és megfigyelt. A nő nézőpontját tartja legfontosabbnak, mivel a nőiség ábrázolásának kérdése nőként foglalkoztatja és ez olykor paradox helyzetbe sodorja.
Vert hadak vagy vakmerő remények?
Vert hadak vagy vakmerő remények?
Hagyományos háborút már nem vívhatunk, emberjogilag problémás, környezetvédelmileg szintén. Nincs jó visszhangja sem, bár a médiában mindig jól jön, állást foglalni mégis nehéz, mindkét félnek lehetnek igazai, a valódi nyertes azonban kétséges. Ezek a dolgok zajlanak „valahol”.
Képzőművészeti koncepciók = építészeti utópiák
Képzőművészeti koncepciók = építészeti utópiák
Van olyan kiállítás, ahol adott szemszögből nézve minden munka csak terv, más szemszögből viszont képként kezelt dokumentum. A budapesti születésű Yona Friedman (1923) olyan párizsi építész, akinek tervei egy kiállítótérben látszólag csak képzőművészeti alkotások.
A szerelmi bánat múzeuma
A szerelmi bánat múzeuma
Több mint egy éve, 2010. októberében nyílt Zágrábban egy különös, új típusú muzeális intézmény, a Museum of Broken Relationships, avagy a "végeszakadtkapcsolatok" múzeuma, amelynek gyűjteményes anyaga nem másra épül, mint a régi szerelmekből hátramaradt relikviákra – azokra a különleges tárgyi emlékekre, amelyek képesek magukba sűríteni egy románc lényegét, az együtt töltött idő meghatározó pillanatait.
Vattacukor a sósivatagban
Vattacukor a sósivatagban
Az amszterdami Keizersgrachton található Huis Marseille Fotómúzeumot nemcsak a kortárs fotóművészeti kiállítások miatt érdemes felkeresni. A klasszikus építésű holland ház a csatorna partján, gyönyörű kertjével és belső tereivel már önmagában is érdekes lehet, ráadásul idén decemberig itt látható Scarlett Hooft Graafland, holland fotóművész első önálló kiállítása, Soft Horizons (Lágy horizontok) címmel.
Kudarcon innen és túl
Kudarcon innen és túl
Anthony Bannwart svájci művész Zátonyra futunk című kiállítása látható november közepéig a budapesti 2B Galériában. A fiatal művész érdeklődése elsősorban interdiszciplináris projektekre irányul, és noha film és videó szakon végzett a londoni St. Martin College-ban, mára már szinte minden médium lehetőségeit felhasználja munkáihoz. Jelen kiállítás, ahogy arra a címből is következtetni lehet, a kudarc problematikáját és annak következményeit, az emberekre való hatását járja körül, kiemelt hangsúlyt helyezve a rezilienciára, azaz a regenerálódóképesség lehetőségére.
A spektákulum pop-artként, nagyon trendi művészetként tálalva
David Lachapelle fényképei (óriási C-printjei, montázsai) azonnal hatnak. Amerre a szem ellát, agyonfotosopolt, gumiszerű felületek, rengeteg színkontraszt, minden szegletben sok-sok apró részlet. A képi kellékek közül jónéhány többszöri ránézés után is szinte vektorgrafikának tűnik. A legtöbb emberi mozdulatból, a testtartásokból rögtön kiérződik, hogy a létrehozójuk, nem is túlságosan rejtve, valami szellemes reneszánsz-barokk parafrázisnak szánta őket.
Akin a konvoj áthajtott
Akin a konvoj áthajtott
Tud-e egy kiállítás egyszerre szólni pezsgőhabban pácolt tekintetű műgyűjtőkhöz és tarisznyás kép-gourmandokhoz? Fontos-e még mindig, hogy szemtől szembe álljunk egy műalkotással, és zavaró-e az, ha egy akt bokája szinte a fölé akasztott hangszeres figura gitárját pengeti? Ha a recenzens rövid időre álruhát ölt is ugyan, saját bőréből azért nem bújik ki!
32   33   34   35   36   37   38   39   40 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés