art&design / kiállítás
2011. 02. 18.
Az 1700-as évek Párizsában járunk. XV. Lajos javában hancúrozik Madame Pompadourral, és nagyon sok más, gyönyörű, fiatal nővel. A festők mitológiai vagy történelmi jeleneteket festenek, illetve – jó pénzért – udvari személyeket, a lehető legmesterkéltebb pózokban. Itáliába mennek kötelező tanulmányútra, mert Hollandia nem dívik a franciák körében. Ekkor tűnik fel a színen meghökkentő csendéleteivel és zsánerképeivel Chardin, aki sutba vágja a francia tradíciókat: napokig rágódik a tárgyak megfelelő elrendezésén, fény és árnyék játékán. Esze ágában sincs elutazni Olaszországba, és úgy fest le egy épp a vadászatból hozott, fellógatott nyulat, hogy Diderotnak is torkán akad a szó.
2011. 02. 13.
Mese köz, Varázs utca, Napos út. Mintha a környék is a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre látogató Karim Rashid napfényes, varázslatos mesevilágához keresztelkedett volna. A köldöknéző minimalizmusra adott egyszemélyes, szivárványszínű és buborékszerű válasz serény fogalmazóját tucatnyi tárgya kísérte el Budapestre.
2011. 02. 07.
Az egyház és a politika összefonódása, vagyis a Krisztus nevében történő politizálás már régóta nem tűr határokat. Ezt sokan tudomásul vették, megszokták, elnézték. Művészi szabadsággal viszont lehet-e, kell-e határt sérteni? Milyen mértékben szólhat bele, szóljon bele egy művész a politikába? A döntést – ahogy azt egy három hónapos magzat élethez való jogának esetében – általában a társadalom hozza.
2011. 02. 05.
Mi alapján ismerünk rá a Hortobágyra? A „Pusztaperspetívák” tárlatcím azonnal figyelmeztet minket, hogy ennek meghatározása nem magától értetődő, hanem nagyon is helyzetfüggő dolog. Így inkább arra érdemes rákérdeznünk: Milyen képzeteink lehetnek róla?
2011. 02. 02.
Érdeklődéssel töltött el, mi minden férhet bele ebbe a közel két emberöltőnyi időbe. Mennyire változhat meg ez idő alatt egy ember szemléletmódja, művészi kifejezése? A sajátos képi kódok átíródhatnak-e a kor múlásával, avagy a lényegi momentumok azonosak maradnak?
2011. 01. 14.
Szkenner üveglapjára simuló szőrös állatkák. Vagyis plüssállattá varrt változataik. Azoknak is csak nyomtatott másolatai. Pontosabban a fotók hiperrealisztikus megfestései. Ahogy a gyermekkori játékok felszámolásának, úgy a műalkotás objektivitástól való elszakításának is megvan a maga rendje. Ezzel szembesülhetünk az Artkatakomba Kortárs Művészeti Galériában január 16-tól Erdős Mária Éva Plüss Projekt című kiállításán.
2011. 01. 13.
Két fiatal művésznő. Őszinte tekintetek, játékba rejtőzések, meglesett helyzetek, kortársak és sorstársak: Szunyoghy Viktória és Nagy Sára egyedi hangon építkeznek a portréfestés évezredes hagyományához játékosan kapcsolódva. A Kogart Galéria Retina – kortárs portrék című kiállításának megnyitóján jártunk.
2010. 12. 21.
A Műcsarnok felé tartva befagyott pocsolyákat, megdermedt vízátfolyásokat kerülgetek. Az épület homlokzatára óriási plakát, jéggé fagyott és vérvörös virágornamentika feszül. Alatta logogramokkal és betűkkel kiírva: Taiwan Calling – A szabadság fantomja. Európai referenciát ígér. De vajon mit nyújthat még a kortárs távol-keleti tárlat?
2010. 12. 03.
Január elsejétől az Unió soros elnökségét betöltő Magyarország Londonba, a Királyi Művészeti Akadémiára küldte kulturális előőrsként a Szépművészeti Múzeum, és a Magyar Nemzeti Galéria alkotásainak legjavát, melyből egy nagy ívű, és az angol kritikusoknak tetsző tárlat nyílt. A közönség így ismerkedhet meg kevéssé ismert országunk kevéssé ismert, de értékes alkotásaival.
2010. 11. 14.
p { margin-bottom: 0.21cm; }Barcelona építészete és képzőművészete kivételes összhangban képes működni. Ennek egyik nagyszerű példája az a Javier Mariscal alkotásaiból szemezgető kiállítás, amely egy köztudottan különleges helyen vezet végig egy talán kevésbé köztudottan izgalmas képzőművész életművének mérföldkövein.
