bezár
 

irodalom

Isten sok neve
Isten sok neve
Élő Csenge Enikő versei ugyanannyira személyesek, mint amennyire „istenesek”. Kissé paradox módon fogalmazva: az Apám országa úgy idéz meg egy költészeti hagyományt, hogy nem folytatja inherens módon, inkább kijátssza azt - Élő Csenge Enikő Apám országa című verseskötetéről Maros Márk írt kritikát.
Vitalista halálfelfogás Juhász Ferenc Az aranyba-öltözött halál című versében
Vitalista halálfelfogás Juhász Ferenc Az aranyba-öltözött halál című versében
Valójában az egész költemény és a juhászi inorganikus vitalizmus lényege is tetten érhető ebben a Halál-sorozatban: titokzatos, enigmatikus, visszahúzódó, mégis materiális értelemben formálódó, sokszorozódó. Horváth Márk Juhász Ferencről készülő monográfiájából négy részt közlünk, ennek negyedik, egyben utolsó részét olvashatják. 
A kőteknős lassan ment
A kőteknős lassan ment
Miközben ezt írtam, a demilitarizált koreai határsáv hetvenéves múlt: sebhely egy valaha-volt ország testén. Sebhely a főhős combján, pedig előtte még egy egész élet áll. „Nem nevezném szolidaritásnak, ha az ember a távcső mögött sírdogál.” (29.) – Fehér Renátó kisesszéje.
Állékonysági követelmény
Állékonysági követelmény
Egy könyv már akkor bizonyos ígéreteket tesz, amikor először kézbe vesszük. A borító hátulján a kiemelt szöveg egy hanghordozó (diktafon?) visszahallgatását sejteti. Műfaja a belső címlapon egyértelműen jelölt: regény. A tagolása szokatlan, fejezetek helyett szólamokra oszlik, a tartalomjegyzék helyett partitúra olvasható. Mindezek jogosan határozzák meg olvasói elvárásaimat. - Vági János regényéről Borsai Szandra írt kritikát. 
Újraolvasni önmagunkat
Újraolvasni önmagunkat
Mennyiben vagyunk áldozatai a saját sorsunknak, és mikor jön el az a pont, amikor végre számot vetünk az életünket alakító döntéseinkkel? Létezik-e olyan, hogy vegytiszta fikció, vagy méginkább: írhat-e valaki pusztán tényeken alapuló visszaemlékezést? Bevándorlás, kívülállóság, családi mítoszok leépítése, az önéletírás tétje, visszatalálás a nyelv közvetlenségéhez és gazdagságához – az Ismerős idegenek margós kötetbemutatóján Ott Anna a könyv szerzőjével, Claudia Durastantival beszélgetett.
A Goncourt Akadémia kulisszái mögött
A Goncourt Akadémia kulisszái mögött
A 29. Könyvfesztivál szombati napján, délelőtt tíz órakor a Szabó Magda teremben rendezték a díszvendégség kerekasztal beszélgetését, ahol Pierre Assouline francia íróval, a Goncourt Akadémia tagjával beszélgettek. Az esemény másik két meghívottja a Park Könyvkiadó vezetője, Tönkő Vera, valamint a Typotex Kiadó szerkesztője, Brunner Ákos volt. A Parknál Hervé Le Tellier könyve jelent meg nem sokkal a Goncourt-díj elnyerése előtt, a Typotexnél pedig Nicolas Mathieu döntőbe jutott regénye.
Zöld lovag a Próféta galériában
Zöld lovag a Próféta galériában
Szeptember 25-én, este hét órakor mutatták be a Sir Gawain és a zöld lovag legújabb fordítását a Próféta galériában. A mű fordítójával, Vaskó Péter költővel és filmkritikussal beszélgetett a kötet szerkesztője, Nagy Andrea irodalmár, angol középkor kutató. 
Hogyan kell a szomszédokkal ismerkedni?
Hogyan kell a szomszédokkal ismerkedni?
Négy V4-országbeli költő fejtette ki gondolatait a költészeti antológiák lehetséges útjairól és szerepéről a Nemzetközi Könyvfesztivál szombati napján. Jelenthet-e veszélyt a kollektív szerzőség a hagyományos, egyszerzős verseskötet műfajára? És az MI? Mánya Kristóf tudósítása a csehországi Prostor folyóirat beszélgetéséről.
Kit érdekel, honnan lopkodták össze az Akropolisz köveit
Kit érdekel, honnan lopkodták össze az Akropolisz köveit
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál negyedik napján, szeptember 29-én mutatták be az Irodalmi Bázis standján a BÁZIS irodalmi és művészeti egyesület legújabb, Hálózati organizmusok (2024) című líraantológiáját. A kötetbemutatón az antológia szerkesztője Németh Zoltán és az antológiában szereplő szerzők közül Nagy Hajnal Csilla, Peer Krisztián és Simon Márton vett részt. A költőkkel és a szerkesztővel Bakó Sára beszélgetett.
A Lehetetlen lehetősége
A Lehetetlen lehetősége
Csütörtökön sokáig beszélgettünk még a könyvtárszobában, ennek ellenére újult erővel és nagy izgalommal vágtunk neki a tábor utolsó teljes napjának. Imreh András szemináriumán egy Pilinszky-verssel foglalkoztak a jelenlévők, délután pedig Szirák Péter tanár úr, a Debreceni Egyetem professzora, illetve az Alföld folyóirat főszerkesztője érkezett hozzánk, és tartott előadást a kortárs próza főbb tendenciáiról. A magam részéről a péntek estét vártam az egyik legjobban, hiszen ezúttal Kúnos László József Attila-díjas műfordító volt a vendégünk, akinek köszönhetően nemcsak Henrik Ibsen vagy Ingmar Bergman műveit olvashatjuk magyarul, hanem a hét során több ízben is emlegetett norvég világsztár, Karl Ove Knausgård új sorozatának első két részét is.
24   25   26   27   28   29   30   31   32 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés