bezár
 

irodalom

Fráter Zoltánt köszönti 2026-os első lapszámával az Apokrif
Fráter Zoltánt köszönti 2026-os első lapszámával az Apokrif
A 2026-ban tizenkilencedik évfolyamába lépő Apokrif irodalmi folyóirat idei első, tavaszi lapszámában (a különleges alkalom okán megnövelt terjedelemben) speciális összeállítást közöl. A tematikus lapszámban a folyóirat egyik alapítóját, korábbi spiritus rectorát és felelős szerkesztőjét, Fráter Zoltán író, irodalomtörténészt köszönti, közelgő hetvenedik születésnapja alkalmából.
Elhunyt Ritoók Zsigmond
Elhunyt Ritoók Zsigmond
Pénteken, életének 97. évében elhunyt Ritoók Zsigmond Széchenyi- és Bolyai-díjas ókortudós és klasszika-filológus, a Corvin-lánc kitüntetettje, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja – közölte az Akadémia.
Nyomás alatt is
Nyomás alatt is
Amikor meghallottam, hogy a következő belügyön a folyóiratokról, az ideális folyóiratkultúráról lesz szó, tudtam, hogy nem hagyhatom ki. Pályakezdőként a folyóiratok elsőre félelmetesnek tűnő rendszere az, amely beavat minket a kulturális életbe. Ezért is tartottam fontosnak, hogy meghallgassam az intézményt belülről ismerő, hibáit jobban átlátó meghívottakat, hátha okulok belőle. A szegedi Grand Caféban február 18-án lezajlott beszélgetésben végül nem kellett csalódnom. Fancsali Kingával és Tóth Ramóna Mirtillel Veszprémi Szilveszter keresett válaszokat arra a kérdésre, hogy milyen (lenne) egy jó folyóirat és egy jó folyóiratkultúra?
A múlt és jövő összefonódása
A múlt és jövő összefonódása
Múlik az idő és a szerelem is, szüleink nem maradnak velünk örökké, mi pedig mély levegőt veszünk, igyekszünk mindezt feldolgozni. A márciusi Alföld és Jelenkor írásai a veszteséggel, önmagunk keresésével foglalkoznak, olvasható Kornis Mihálytól meditatív próza, megemlékeznek a februárban elhunyt Maurer Dóráról, az e hónapban nyolcvanadik életévét betöltő Radnóti Sándorról, és szó esik az Irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról is. 
Nem lehet kimetszeni
Nem lehet kimetszeni
Élvezhetjük az olvasást, ha nem szimpatizálunk a főszereplővel? Mikor van tétje annak, amit elkövetünk? Vágyhatunk erőltetetten harmóniára, hogy majd csalódjunk? Szolgálattal tartozunk testünknek és sebeinknek? – többek között ezeket a kérdéseket veti fel az e heti Élet és Irodalom. 
Bennem a mult hull, mint a kő
Bennem a mult hull, mint a kő
Február 25-én rendezték meg a Köréje gyűlnek szelíden című programsorozat második alkalmát a József Attila Emlékhelyen. A rendhagyó tárlatvezetést Fehér Renátó tartotta. Ahelyett, hogy az érkezők „műveltségfetisizmusát” elégítette volna ki, rövid bevezető után diskurzust kezdeményezett a jelenlévőkkel. Szó esett többek között a múzeum terének kialakításáról, a Szabad ötletek jegyzékét illető etikai dilemmáról, illetve a József Attila-életmű olvasatát alakító narratívákról.
Csárdáskirálynő és egy popikon testközelből
Csárdáskirálynő és egy popikon testközelből
Közös színházelemzés és a Taylor Swift-tematikájú lapszám bemutatója várta az érdeklődőket február 18-án a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetén. A Prae Kiadó és a prae.hu szerkesztősége interaktív workshop keretében engedett betekintést a kritikaírás kulisszái mögé, miközben a résztvevők a kortárs popkultúra és a színházi elemzés kérdéseiről is élénk párbeszédet folytattak.
A költészet halhatatlan szárnyremegése
A költészet halhatatlan szárnyremegése
Február 20-án mutatták be Méhes Károly Kezdő vak című kötetét Pécsett a Művészetek és Irodalom Házában. A szerzővel és Péczely Dórával, a könyv szerkesztőjével Balogh Endre, a Prae Kiadó vezetője beszélgetett. Verseket Bacskó Tünde színésznő szavalt. Az eseményen szó esett többek között a kötetet átölelő halál motívumáról, meghatározó olvasmányélményekről, valamint a címadás nehézségeiről.
Legyünk nyitottak az ég felé
Legyünk nyitottak az ég felé
Az e heti Élet és Irodalom olyan témákat tárgyal, mint a gyermekkori traumák és azok felnőttkori visszatükröződése, az emberi lét hanyatlása, valamint az emlékezés keserédes nehézségei.
Élet a saját temetés után
Élet a saját temetés után
Dunajcsik Mátyással ÉG című, októberben megjelent kötetének különleges bemutatója kapcsán beszélgettünk. Szó esett arról is, miért válik egy kiadói döntés politikai gesztussá, vagy, hogy mit jelent számára – és az általa megnyitott világba továbbra is belépni kívánó érdeklődők számára – a már német nyelven írt PUNK című esszékötete. Az interjúban Dunajcsik beszélt a jelenlegi kultúrpolitikai klímáról, az emigráció tapasztalatáról és az alkotás értelméről a komoly kihívást jelentő időszakokban is.
28   29   30   31   32   33   34   35   36 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés