bezár
 

irodalom

A nőiesség nyomában
A nőiesség nyomában
Február 19-én mutatták be Kerecsen Andrea legelső könyvét, a Napkút Kiadónál megjelent Hiányzó képet az Írók Boltjában. A szerzővel Kabdebó-Ladik Lívia, a Ceglédi Városi Könyvtár igazgatója beszélgetett a könyvesbolt galériáján.
Kántor Péter és Szép Ernő fogócskázása
Kántor Péter és Szép Ernő fogócskázása
A 2021-ben elhunyt Kántor Péter verseit olvasgatom mostanában, és az életművel kapcsolatosan az a visszatérő gondolatom, hogy bár Kántor azok közé a szerencsés alkotók közé tartozott, akiket életében elismertek, de voltaképpen még annál is jelentősebb költő, amilyennek akkor gondolták. Mi teszi számomra különösen rokonszenvessé ezeket a verseket? Több dolog is. - Acsai Roland "Reggeli jegyzetek" című sorozatának újabb részét olvashatják.
A hiány formaproblémája
A hiány formaproblémája
A legutóbbi Élet és Irodalom írásai azt kutatják, miként fér meg egymás mellett idill és brutalitás, hit és cinizmus, személyes hiány és történelmi trauma, miközben a nyelv határait feszegetik.
Évszakló
Évszakló
Február 17-én mutatták be Oravecz Imre Alkonynapló II. című kötetét a Magvető Caféban. A szerzővel Szegő János szerkesztő beszélgetett: szó esett többek között a naplóírás paradonxonairól, az öregségről, valamint olvasmányairól. A kérdések sorát ideiglenesen megszakítva Pataki Ferenc olvasott fel válogatott részleteket a könyvből.
Polgári végállomás
Polgári végállomás
Január 22-én rendezték meg Péczely Dóra Megosztó művek sorozatának első alkalmát a Másik Műhelyben. Az olvasószeminárium témájául Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye szolgált.
Nosztalgia, test, lét
Nosztalgia, test, lét
A lét elviselhetetlensége, test és nosztalgia, kettős honvágy, disztópiába forduló utópia, önmagunkban kibontakozó elégedetlenség – ezek a motívumok teremtenek hangulatot az Élet és Irodalom e heti számában. A lapszám irodalmi anyaga egyénközpontú témákat tárgyal, melyek a szám sokszínűségé ellenére is egységet teremtenek.
Melyik világ vége?
Melyik világ vége?
A nyugati kultúrkörben kialakult mai világkép részben tévedéseken alapszik, és ez sok-sok gondolkodó bűne (nyilván férfiak voltak ők mind). Az írónők (sic!) feladata ezeknek a félresiklásoknak a leleplezése, bár, ha mindezt a férfi kollégák is megtennék, még nagyobb hatása lenne. Ilyen leleplezés történik Olga Tokarczuk Empuszion című regényében. 
Amit megmutatunk, és ami rejtve marad
Amit megmutatunk, és ami rejtve marad
Metafikció, istenkeresés, szétáradó gyász, önmagunk felfedezése mások tükrében – csak pár téma azok közül, amelyeket az Alföld és a Jelenkor februári lapszámai kínálnak, legyen szó szépirodalomról, útinaplókról, megemlékezésekről, tanulmányokról, esszékről vagy kritikákról. Írók, költők és álarcaik váltakoznak; játszanak az irodalomról kialakított fogalomrendszerünkkel, provokálnak, néha még ki is nevetnek, néha pedig hagyják, hogy mi nevessünk rajtuk, de egy percig sem unatkozunk, sőt.
Történetek oldalnézetből
Történetek oldalnézetből
Költői játékosság, tengerparti idillek, és a mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetések – a lapszám a mindennapi és az egzisztenciális határhelyzeteket járja körül. Az eheti Élet és Irodalom írásai azt vizsgálják, miként ábrázolhatók a veszteségek, a történelem és hétköznapiság kapcsolatai.
Felszabadulás, fraktálok, ősi otthonézet
Felszabadulás, fraktálok, ősi otthonézet
Január 30-án rendezték meg az Életünk folyóirat 2025-ös téli lapszámának bemutatóját a Khora Budapest Pszichológiai és Művészeti Stúdióban. Kollár-Klemencz László akusztikus lakáskoncertjét követően egy-egy kerekasztal-beszélgetésen lehetett megismerkedni három, a téli lapszámban publikáló költővel.
28   29   30   31   32   33   34   35   36 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés