irodalom
2025. 12. 11.
Krasznahorkai László hozzáállása, az, ahogyan a tárgyához közelít, maga a tárgy, valamint a módszere, vagyis miképpen közvetít a befogadó felé, véleményem szerint nem változott az életmű során, csak elmélyült, méghozzá valószínűleg annak a személyes tapasztalatnak a hatására, hogy közel került a keleti gondolkodásmódhoz, ez pedig úgy is megmutatkozik a szövegeiben, hogy a keleti világ tematizálódik nála (pl. Az urgai fogoly vagy a Seiobo járt odalent). Tehát a korábbi megközelítés, a tárgy, illetve a módszer megerősítést nyer a tapasztalat és a tematizálás során.
2025. 12. 10.
Sűrű nap elé néztünk a tábor második napján, úgyhogy igyekeztem időben felkelni, és a reggeli után már bele is vágtunk a munkába. A délelőtt szokás szerint fordítással telt, később Horváth Florencia első verseskötetével ismerkedtünk meg, esti vendégünk pedig a Telex újságírója, Fábián Tamás volt, aki szintén debütáló könyvével érkezett hozzánk. A téli hideg és a korai sötétedés ellenére néhány órára élvezhettük a napsugarakat is: az arborétumban állítólag még néhány őzet is el lehetett csípni.
2025. 12. 10.
A szokásosnál kicsit később, de annál nagyobb lelkesedéssel érkeztünk meg idén a Szigligeti Alkotóházba, ahol most az egykori József Attila Kör táborait folytató műfordítói workshop hetedik alkalommal valósul meg a Prae Kiadó szervezésében. A kezdeményezés célja változatlan: a magyar irodalom külföldi fordítóinak támogatása a kortárs kultúrában történő tájékozódásban. Hétfőn Mécs Anna volt a vendégünk, akivel Rutin című friss könyvéről beszélgettünk.
2025. 12. 08.
Múzeumot állítani az elmúlásnak, hallgatni a bútorokat, magzatpózba kuporodni és áramszünetben megpróbálni szakítani ‒ Gál János, Lévai Aliz Mária, Tankó Andrea és Vajsenbek Péter kötettervébe nyerhettek betekintést az érdeklődők december 2-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A fiatal alkotókat ez alkalommal is Mirtse Zsuzsa kérdezte.
2025. 12. 08.
Az első prózakötetért járó Margó-díjat idén Tóth Marcsi, a Magvető Kiadó egyik friss hangja vehette át. Erdő van idebenn című bemutatkozó kötetének zárt atmoszférája ismerős, mégis távoli világot tár az olvasó elé. A végletekkel játszó kettősségekről, a pengeélen táncoló határvonalakról és a megjelenésig vezető útról kérdeztük a szerzőt.
2025. 12. 05.
Sosem gondoltam volna, hogy valaha egy Máté Péter dalt választok cikkem címéül. Ígérem, a lapszemle során értelmet fog nyerni. Az eheti Élet és Irodalom írásainak fókuszában ugyanis az elmúlás, a mulandósággal való szembenézés, az eltemetett múltbéli én felszínre törése és halott szeretteink öröksége állnak. Legtöbbször nem is azon van a hangsúlyt, aki elment, hanem azon, aki itt maradt az emlékével, szellemével.
2025. 12. 05.
A kortárs magyar irodalom fiatal alkotóinak támogatására létrehozott Horváth Péter irodalmi ösztöndíjat 2025-ben Kustos Júlia nyerte a Tehetetlen bálványok (Jelenkor Kiadó) című verseskötetéért. A díjkiosztót idén is az Írók Boltjában szervezték meg, ahol az ösztöndíj kuratóriumának tagjai (Keresztury Tibor, Parti Nagy Lajos és Szilasi László), valamint a pályázat rövidlistás szerzői (Keömley-Horváth Boglárka, Kustos Júlia és Ráday Zsófia) is megjelentek.
2025. 12. 02.
Idén tavasszal jelent meg az irodalomterápia bibliájaként is számontartott Nicholas Mazza-könyv, amely átfogó képet ad az elméleti háttérről, és rengeteg gyakorlati útmutatót is tartalmaz. Mazza személyközpontú módszere nemcsak felnőtteknél alkalmazható, hanem – a megfelelő szövegek és feladatok kiválasztásával – kisgyerekeknél és kamaszoknál is. Mi az a RES-modell? Milyen szövegekkel dolgozik Mazza? Hogyan függ össze a maratonfutás a költészettel? A kötet fordítójával, dr. Béres Judittal, a Pécsi Tudományegyetem docensével, a PTE irodalomterápiás képzésének vezetőjével beszélgettünk.
2025. 12. 02.
Mit tud egy átlag európai a koreai kultúráról? Lehet, hogy Samsung-tévét néz, Kiát vezet. Sőt, ha valaki európai otthonában bekapcsolja a PC-t, jó eséllyel egy koreai félvezető dolgozik benne.
2025. 11. 28.
Miért fontos a múlt? Miért nem hagy nyugodni az, ami több éve, évtizede történt? Miért kell szembenézni vele ahhoz, hogy megértsük a jelent és továbbléphessünk a jövőbe? Csak a saját vagy mások múltját is cipeljük? Az eheti Élet és Irodalom írásai közül több is leereszkedik a múlt „mélységes mély” kútjába, de hogy mit találnak ott, az már korántsem mindig magától értetődő.
