irodalom

Messziről indítom ezt a kritikát, de azt hiszem, így lesz értelme: „Mindig is ezt becsültem az irodalomban: / a kérlelhetetlen, céltudatos önelvűségét” – írja Keresztesi József Szabadság mozi című kötetében, az Elengedni az irodalmat című versben. A kontextusból kiemelt részlet tartalmával nem értek egyet. Sem magában, és főképp nem a vers, a kötet egészét tekintve. Nem mintha az lenne a dolgom, hogy a szövegek morális vetületét vizsgáljam, és talán furcsa ezzel indítani, de a kötet egyik vakfoltja mindvégig az volt számomra, hogy mi nincs renden – a formán, a struktúrán, a stilisztikán túl. Merthogy ezekben is vannak kivetnivalóim, amelyeket rendre taglalok később.

Új korszak vette kezdetét a szombathelyi székhelyű Életünk irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat időszámításában. A rendhagyó lapszámbemutató a pályakezdést, a személyes találkozásokat és a szakmai párbeszédet helyezte középpontba.

Nem szűnő lelkesedés, komplex női karakterek, fény és árnyék, transzgenerációs traumák, a fordítások zseniális világa – így telt a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál utolsó napja.

Neandervölgyiek című művével Darvasi László nyerte el az első alkalommal átadott Esterházy Irodalmi Díjat, amelyet a szakmai zsűri a hét döntőbe jutott alkotás közül talált a legjobbnak – közölték a szervezők vasárnap az MTI-vel.

Életének 82. évében, október 3-án elhunyt Dobai Péter József Attila- és Kossuth-díjas író, költő, forgatókönyvíró, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta a köztestület az MTI-vel pénteken.