bezár
 

irodalom / gondolat

Támaszkodva, támasz nélkül
Támaszkodva, támasz nélkül
Elengedett kézzel biciklizni, a test döntésével kanyarodva. Járdaszegély vékony élén lépegetve, madárszárnyakkal egyensúlyozni. A fák tetejére fölérve, elengedett kézzel körbenézni. Ki ne emlékezne az ilyen vagy ezekhez hasonló, szívdobogtató gyerektapasztalataink első ízére. Mintha a járni tanulásunkat folytatnánk és hosszabbítanánk meg vele, szabad kezünkkel birtokba véve a testünket és a világot.
Escamillo belépője
Escamillo belépője
Fújtató Ájtatos a templomból jövet megjegyezte, hogy már korábban is keresett, mert ő is hozott nekem mindenféle étket. Melyeket nem hagyott a padon, mindenféle gezemüzék között, hanem lecipelte, majd felcipelte a templomból. Azonnal lássak hozzá bizalommal, mert az az étel megszenteltetett, a szatyor vásznán át hullt belé az áldás. – Helyzetjel rovatunkban Márton Evelin tárcáját olvashatják.
České Budějovice
České Budějovice
České Budějovicében a prágai lakótársamnak, a lokálpatrióta dél-bohémiai Šimonnnak köszönhetően aludtam a három hónap alatt többször is, azaz ahogyan ezt a várost láttatom, az Prágához képest egy plusz szűrőn keresztül történik. Mert amikor itt vagyok, valójában nem itt vagyok, hanem Šimonnál vagyok, a nagyjából velem egyidős cseh költőnél, aki a város irodalmi életének szíve, lelke és motorja, azaz egyszemélyben biológiai, metafizikai és mechanikai értelemben is középpontja. - Vaktérkép rovatunkban Vajna Ádám utolsó tárcáját olvashatják.
Staré Město és Nové Město
Staré Město és Nové Město
Balra, az Edison mozi kávézójába most nem ülünk be, holott a kaszárnya mellett a másik kedvencünk a városban, de nemsokára még visszajövünk, mert legutóbb limonádét szürcsölve, írás helyett tizenháromszor végignéztük az R.M.N. című román film pult fölötti tévén futó trailerét. Azét a filmét, amit a gyergyóditrói pékség Srí Lanka-i vendémunkásai nyomán kirobbant botrány ihletett. Az a pékség, ami az édesanyánk szülőfaluja melletti településen van. – Vaktérkép rovatunkban Vajna Ádám tárcáját olvashatják.
Karlín
Karlín
Már csak egy sarok és ott áll előttünk az alagút. A másik végét már láttuk múltkor, de most végre át is kelünk rajta, át a vítkovi domb belső szervein, valahol a máj alatt, kinyújtott karunkkal a vastagbél falát tapintva, keresztül gyomron és hasnyálmirigyen, ki a levegőre, Žižkovba, haza. De előbb még megállunk. A bejárat fölött felirat: neboj. „Ki itt belépsz, hagyj fel minden aggodalommal." - Vaktérkép rovatunkban Vajna Ádám tárcáját olvashatják.
Gyenge vízjelek egy év végi lapról
Gyenge vízjelek egy év végi lapról
Találkoztam-e  az Úrral mostanában? – kérdezte tőlem egy harcias misszionárius hölgy, aki a Köztársaság mozi és az utazási iroda közt volt bátor megállítani egy gyengén pislákoló, rideg napon. Kérdésére nem tudtam válaszolni. Hideg volt. Fázott a kezem. Pár méterrel tőlünk, a sarkon már izzította parazsát a gesztenyesütő. A hölgy, aki egy színes banner előtt állt, mely banneren oroszlán s őzgida, méz, tej, ránctalanság – megbocsátást mímelve, egész testében ringatta magát, abban reménykedve talán, hogy dajkatánca majd a Jó Útra térít, és bevallom végre, nem hiszek az Úrban, mert a tagadás a megigazulás első lépése. – Helyzetjel rovatunkban Márton Evelin írását olvashatják. 
Aragóniából jöttem 4.
Aragóniából jöttem 4.
És álltunk a kapuban, néztük, ahogy nagy bégetve, tisztes távolságot tartva vonulnak előttünk a félős jószágok, végül jön a juhász is, mellette két kistestű kutya, kezében pedig az újszülött kisbárány. Az anyja nem szakad el mellőle. Fél lábánál fogva lóg a juhász kezében, még csupa vér, az anyja is, lóg ki belőle a méhlepény darabja, de ott megy szorosan a juhász mellett, és amikor megállnak előttünk, kihasználva az alkalmat, rögtön nyalogatja is a kisbárányt. - Vaktérkép rovatunkban Patak Márta tárcáját olvashatják.
Aragóniából jöttem 3.
Aragóniából jöttem 3.
És hogy a vacsora miért bonyolultabb? Mert nyolc óra előtt Spanyolországban nem lehet rendes étteremben vacsorázni. Itt nem úgy van, mint otthon, hogy ha öt órakor jut eszembe, hogy beüljek egy halászcsárdába harcsapaprikást enni, akkor kapok, ha van, a teljes nyitvatartási időben. Itt nyolctól lehet vacsorázni, de biztosabb, ha kilencre rendeled oda a barátaidat, mert nekik a nyolc meg korán van. - Vaktérkép rovatunkban Patak Márta tárcáját olvashatják.
Žižkov
Žižkov
Csodálatos a nyelv, úgy lesz a közértből, a kommunista Magyarország köznevesült mozaikszavából a prágai vietnámi bevándorlók boltját jelölő főnév, mintha mi sem volna természetesebb. És végül is, mi sem természetesebb. Közben a kaszinó. De nem is a kaszinó, hanem a kaszinóval srégen szemben ülő három férfi. Ketten a padon, egy a kerekesszékben. Mindig ott ülnek. A Street View képén is. És valószínűleg most is. - Vaktérkép rovatunkban Vajna Ádám tárcáját olvashatják.
Az alantas kíváncsiság és Claire-Louise Bennett
Az alantas kíváncsiság és Claire-Louise Bennett
Bennett első magyarra fordított könyvében nem történik semmi. Csak kiderül, hogy a magányt elég nehéz elérni, ahogy a gyomláló jelenetben a tiszta földet is, idegesítő fölötte a sok növény. Nem történik semmi, de megjelenik a magány erotikája.  - Helyzetjel rovatunkban Borsik Miklós írását olvashatják.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés