irodalom / gondolat
2026. 11. 11.
Ha szeretnénk tisztán látni az irodalompolitikai hatalmi viszonyokat, a pénz útját kell nézni. Megvizsgálni, módosult-e az elosztás stratégiája, és ha igen, kik alkották meg a változásokat eredményező szabályokat, kik döntöttek az irodalomra szánt közpénzek odaítéléséről, díjakról és ösztöndíjakról, kik lettek az új elosztási szabályok kedvezményezettjei. Most, hogy a 2027-es NKA-átalakítás miatt újra változások előtt állunk, még fontosabb a történéseket áttekinteni.
2026. 11. 03.
A minap hosszú idő után újra elővettem Somlyó Zoltán verseskötetét, és két dolog hökkent belém. Az első, hogy milyen szabatos népi ritmusokat is ki tudott csűrdöngölőzni magából a hozzá tartozó zsánerképekkel együtt, a másik pedig az, hogy Szabó Lőrinc Szénásszekér ment át a városon című művének elődversét is ő írta meg. - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának újabb „epizódja".
2026. 10. 21.
Nádas Péter 84 éves a napokban. Nehéz azt mondani, hogy lenne. Nehéz ebben a helyzetben elkerülni a giccset, ráadásul most önkényesen emelek ki néhány számomra fontos pillanatot, kérdést, amin a halála óta sokat gondolkodtam.
2026. 10. 01.
Misi Nénitől, született Misley Judittól kaptam a Nemtudást (Milan Kundera: Ignorance, 2000) az AKG könyvtárában. Ő volt az iskola könyvtármestere, sokunk mentora, számomra pedig a legfőbb pedagógus. Számos hasznos dolog mellett ő tanította meg azt is, hogyan kell belógni a Szigetre. Nemrég, hosszan tartó betegség után elhunyt. Az ő emlékének ajánlom az alábbi írást, amelyben a nosztalgia fogalmával és Mary Halvorson - Ambrose Akinmusire duójával foglalkozom.
2026. 09. 27.
Németh László a magyar szellemi élet egyik legnagyobb szisztoléjú kitörése volt. Rugalmas elméje szivacsként húzott magába mindent, ezért egyszerre tartották polgárinak és népinek. Néha nem tudta elkerülni korának zsákutca-ideológiáit, de később ő is belátta járhatatlanságukat. A ma olvasója azt tanulhatja meg e hibákból, hogy merre ne induljon el. Bár Németh elismert regény-, novella- és drámaírónak számít, jómagam mégis inkább esszéistaként és kritikusként teszem a legmagasabb polcra. ‒ Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának legújabb darabját olvashatják.
2026. 09. 16.
A Prae 20 – Művészeti platformok, irodalompolitika, társadalmi traumafeldolgozás konferencia szervezőmunkája során bukkantunk Németh Zoltánnal, a Bázis társelnökével arra a furcsa jelenségre, hogy a helyorseg.ma oldalon francia nyelvű halandzsa és „lorem ipsum” fogadja a látogatót. Először azt gondoltam, hogy ez a vagabund közpénzköltő újabb fricskája lehet, aztán kiderült, hogy ez a történet nagyobb tanulságokkal szolgál.
2026. 09. 09.
Újabban az irodalom azon energiapontjai érdekelnek, ahol a harmadik utas népiesség az urbánussággal, vagy más néven polgári radikalizmussal találkozik. Az ember nem is gondolná, hogy ebből milyen sok van, hogy a kettő között mennyi egérút cincogott, és milyen könnyű volt rajtuk az átjárás. Meggyőződésem, hogy legmesszebb azok az alkotók jutottak, akik mindkettőt felé nyitottak voltak, és ebbe a csapatba tartozik Móricz Zsigmond is, aki felváltva csiki-csukizott a két oldal között, és rendszerint meg is nyerte a játékokat, bár élete végén a Kelet Népe című folyóiratával és Rózsa Sándorával a népi szárnyhoz nyargalt közelebb a nagy magyar pusztán, és a Kelet Népe főmunkatársai közé a népiek egész derékhada odatartozott: Sinka Istvántól Veres Péterig. – Acsai Roland „Reggeli jegyzetek” című sorozatának újabb írását olvashatják.
2026. 09. 02.
Óriási hatalmat, vagyont kapott az MMA többek közt abból a célból, hogy „a művészeti alkotás szabadságát, sokszínűségét, irányzatait, áramlatait” védelemben részesítse, és „a művészeti élet pluralitását, sokszínűségét” elősegítse, erre külön kötelezte is egy 2014-es alkotmánybírósági határozat. Cikkünkből kiderül, hogy az AB-határozatban foglaltaknak nem tett maradéktalanul eleget, épp az ellenkezőjét tette az Irodalmi Tagozat, amikor tagjait felvette, illetve akkor, amikor lehetősége lett volna az NKA-ban a sokszínűséget segítő döntéseket meghozni. Ezeket maga az MMA tudná – érdemi bocsánatkérés kíséretében – elismerni, kiküszöbölni és megváltoztatni, a nyilvánosság és a parlament felügyeletével, különös tekintettel arra, hogy ez törvényben is rögzített feladata: „figyelemmel kíséri a művészeti élet kérdéseit és meghatározó szellemi folyamatait, majd álláspontját, javaslatait a nyilvánosság elé tárja”.
2026. 08. 10.
Rengeteg fájdalmat okozott az elmúlt időszakban az NKA kiszámíthatatlan döntési mechanizmusa, ami sokszor minden szakmaiságot nélkülözve – például Orbán János Dénes és Takaró Mihály kurátori jelenlétében – ideológiai vagy személyes bosszú miatt volt elutasító. A közpénzekből történő szakmai kultúrafinanszírozás hiányát tetézte az általam ebben az időszakban megírt, kereken 100 pályázat esetében az NKA kasszájába befizetett, és soha viszont nem látott 4.478.211 forintnyi „nevezési díj” – amit nyugodtan nevezhetünk a bevezetőjéről L. Simon László adónak, amivel a kulturális szférát sújtotta.
2026. 07. 06.
Nem tudom, meglepő-e, de Weöres Sándor a témái szintjén néha másodlagos tehetség volt, és be is érte ezzel, mert formailag viszont mindig az elsőrangúságot választotta, és tévedés ne essék: nálam jobban kevesen tudják, hogy a költészetben a formai elsődlegesség felér a tartalmival. Mire akarom mindezt kifuttatni? Csak arra, hogy Weörest az itt futó cikksorozatomban megint diákos csenésen kaptam…
