bezár
 

irodalom / gondolat

Melyik világ vége?
Melyik világ vége?
A nyugati kultúrkörben kialakult mai világkép részben tévedéseken alapszik, és ez sok-sok gondolkodó bűne (nyilván férfiak voltak ők mind). Az írónők (sic!) feladata ezeknek a félresiklásoknak a leleplezése, bár, ha mindezt a férfi kollégák is megtennék, még nagyobb hatása lenne. Ilyen leleplezés történik Olga Tokarczuk Empuszion című regényében. 
Vége, hazamegyek
Vége, hazamegyek
A fogságban megfelelő előmenetelt felmutató elítélteket a foglárok színházi vagy opera előadásokra, hangversenyekre vitték; vasárnaponként misére, egyházi ünnepeken a városi körmenetekre – természetesen magukhoz bilincselve. Az I. Habsburg Wohltäter Gönner Benefaktor intézkedéseit követő évtizedekben drasztikusan lecsökkent a bűnesetek száma a birodalom területén.
A demokrácia is pokoli találmány
A demokrácia is pokoli találmány
A Janáček színháztól nem messze áll egy emlékmű: már messziről láttam, hogy a Jótündér emlékműve. Illetve a Jóboszorkányé az Óz meséből. A varázspálcából találtam ki: hosszú rúd van a kezében, a végén ötágú csillaggal, ahogy azt a mesefilmekben láttuk. Volt csalódás, amikor kiderült, hogy egyenruha és rohamsisak van rajta, a nyakában dobtáras Kalasnyikov géppisztoly, a kezében zászló – a jóhiszemű embereket a csillagban végződő zászlórúd téveszti meg.
Tandori Dezső sírverséről
Tandori Dezső sírverséről
1995-ben jelent meg Tandori Dezső Vagy majdnem az című kötete, melyben először fordult kardinálisan a dal műfaja felé. S ekkor kezdődött számára a nagy otthonmaradások után a nagy utazások korszaka. Elpusztult Szpéró, a főverebe, és kezdtek fogyni a madarai. Nagyon szép versekre bukkanhat az ember ebben a kis könyvben. Számomra különösen fontos ez a korszak: 19 éves korom környékén „rácsatlakoztam” Tandori lírájára.
Szent Péter benézett a délelőtti főpróbára
Szent Péter benézett a délelőtti főpróbára
A Moravia Múzeumban a 20 századi részleg. A szocializmus műszaki oldala az érdekes: radiotelevizor, azaz rádió és tévé egyben, az 50-es években, Čezeta robogó, Čmelák mezőgazdasági repülőgép és a legendás, a Magyarországon is csodált, az utolérhetetlen Velorex.
Az időutazás narkotikuma
Az időutazás narkotikuma
A feleségem azt mesélte, hogy egyszer, még kamasz korában a szülővárosának a színházában az előadás végén felugrott és állva tapsolt, de visszanyomták a székébe, hogy tessék rendesen viselkedni. Nos, itt a csehek felállva tapsolnak, és nekünk is jól esett felállva tapsolni.
Először mindig a külvárosba menjetek
Először mindig a külvárosba menjetek
Ma este megérkeztem Brnóba. A város német neve Brünn, ezt a magyar hagyomány is átvette; nálam a továbbiakban cseh városként Brno – magyar toldalékkal ellátva természetesen Brnót írunk.  A regényeim cseh kiadója itt működik; szóval most egy hónap Brno – írórezidens program.
Áprily Lajosék kanáris karácsonya
Áprily Lajosék kanáris karácsonya
Ma reggel Áprily Lajos Fecskék, őzek, farkasok című kisprózagyűjteményéről gondolkozom, meg a karácsonyról. Kevés dolog képes számomra akkora örömet okozni, mint az állatos történetek; kiskoromban az állattörténetek felől jutottam el az irodalomhoz. Az abonyi könyvesboltba édesanyámmal betérve madaras könyvet kerestünk, és Tandori Dezső Madárnak születni kell című könyvét nyomták a kezünkbe. - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának karácsonyi írása.  
A kiotói kócsag hazatér
A kiotói kócsag hazatér
Krasznahorkai László hozzáállása, az, ahogyan a tárgyához közelít, maga a tárgy, valamint a módszere, vagyis miképpen közvetít a befogadó felé, véleményem szerint nem változott az életmű során, csak elmélyült, méghozzá valószínűleg annak a személyes tapasztalatnak a hatására, hogy közel került a keleti gondolkodásmódhoz, ez pedig úgy is megmutatkozik a szövegeiben, hogy a keleti világ tematizálódik nála (pl. Az urgai fogoly vagy a Seiobo járt odalent). Tehát a korábbi megközelítés, a tárgy, illetve a módszer megerősítést nyer a tapasztalat és a tematizálás során.
Egy mókusról, akit mindenki ismer
Egy mókusról, akit mindenki ismer
Tersánszky Józsi Jenőnek (1888-1969), a Nyugat folyóirat hosszú életű prózaírójának legismertebb műve alighanem az 1953-as Misi Mókus kalandjai. Nagyon érdekes, hogy ennek a mókusnak megvolt a Tersánszky-életműben az előzménye, vagyis észrevételem szerint ez a mókus egy másik regényből ugrott át ide. Nem is akármelyikből, hanem a III. Bandika a vészben című, kanáriról szóló regényből. - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának újabb darabja. Részlet egy készülő Tersánszky-monográfiából.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés