irodalom / könyv
2024. 05. 23.
Kemény Lili Nem című kötetének miskolci bemutatóját 2024. május 9-én tartották a Műút szerkesztőségében, a MissionArt Galériában. A szerzővel Moklovsky Réka beszélgetett. Ennek a beszélgetésnek a szerkesztett leiratát közöljük.
2024. 05. 09.
Kovács Dominik és Kovács Viktor Lesz majd minden című regénye egyszerre mesei-mágikus és realista: szellemet idéz, több értelemben. Míg igazi kísértetek is megjelennek, ahogy a halott ősök visszajárnak az élőkkel lakomázni és kvaterkázni, a könyv főhősének és családjának története a magyar konokság, az összeszorított foggal való túlélés szellemét idézi meg, hol megértő, Mikszáth Kálmánéhoz hasonló humorral, hol Rideg Sándor-i, az Indul a bakterházból ismerős keresetlen szókimondással. „Lesz majd minden”, tartja a paraszti bölcsesség. Jó is, rossz is. De élni kell. Pikli Natália kritikája.
2024. 05. 05.
Krasznahorkai László újabb hamis prófétával vezeti meg szereplőit és olvasóit. A Sátántangó Irimiása, Az ellenállás melankóliájának hercege és a Báró Wenckheim hazatér címszereplője után megismerhetjük Kada Józsi bácsit, aki IV. Béla és Dzsingisz kán leszármazottjának, a magyar trón örökösének tartja magát. Abszurd elképzelés? Végül is, ha újra vannak vármegyék és főispánok, miért ne lehetne egy kilencvenegy éves villanyszerelőnek tanult király is? A Zsömle odavan látlelet jelenünkről, a bizonytalanságok korszakáról, melyben minden információ igazság és hazugság határmezsgyéjén billeg.
2024. 04. 28.
A kötet témái annak ellenére szerteágazók, hogy látszólag szoros a koncepció; szembeállítják a külső és belső világ, például a lakás és az utca közegét. Az anyák munkaerőpiacra való visszatérése, társadalmi megítélése ugyanolyan fontos szerepet kap, mint a várandósság, majd a szülés megrázó élményének hatása alatt álló lírai én belső világának bemutatása. Kállay Eszter Vérehulló fecskefű című verseskötetéről Nagy Benedek Máté írt kritikát.
2024. 04. 28.
A 2018-as Akik már nem leszünk sosem népszerűségét, szakmai elismertségét figyelembe véve komolyabb elvárásokkal fordulhat az olvasó a második kötet felé, az összehasonlítás szinte elkerülhetetlen. A Levelek nélkül című Krusovszky-regény mintha éppen az előző szöveg ellenében íródott volna, annak alapvető szerkezeti, cselekményalakítási és ezzel világnézeti konstrukcióját kifordítva, ellenpontozva. Fejérvári Katalin kritikája.
2024. 04. 26.
A skandináv irodalom virágkorát éljük, sorra jelennek meg a főként norvég és dán regények magyar fordításai. Roy Jacobsen első hazánkban megjelenő műve a Szoba kiadó volt, ami 2012-ben Földényi Júlia tolmácsolásában vált elérhetővé. A Scolar Kiadó hat évvel később, 2018-ban kezdte el megjelentetni a szerző Ingrid-trilógiáját, melynek első része A láthatatlanok címmel került a könyvesboltok polcaira Pap Vera-Ágnes fordításában.
2024. 04. 19.
Van a költészet, van a líraelmélet, és van Závada Péter legújabb könyve a kettő határánál. Hangzatos megfogalmazásnak tűnhet, pedig A muréna mozgása valóban arra tesz kísérletet, hogy a kettő közötti képlékeny tartományt közelebbről is megvizsgálja. Ezáltal szépirodalom és teoretika, fikció és történetiség nem egymással szemben álló jelenségekként bukkannak fel, hanem olyasmikként, amelyek elkerülhetetlenül kölcsönös viszonyban vannak egymással. Az elemző igényű szövegek tétje így abban áll, hogy azok mennyire képesek az eltérő nyelvi regiszterek és tartalmi sajátosságok gondolati és esztétikai összehangolására.
2024. 04. 12.
A legélvezetesebb szövegek azok, amelyekben a főszereplő világról alkotott gondolatai kerülnek fókuszba: reflektál a korra, amelyben él, amelyet az olvasó is jól ismer, könnyen azonosul a sikerorientált modern világ kritikájával, bevonódik a történetbe, így a főhős iránti szimpátia is erősebb lesz - Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről Ocsenás Péter Bence írt kritikát.
2024. 01. 18.
A Bázis (Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában) 2023 decemberében jelentette meg második líraantológiáját, a Természetellenes vadságot, amely kötet az egyesület (Bázis-könyvek) sorozatának 33. darabjaként került ki a nyomdából. A könyv érdekes módon a címében – és ezáltal a témamegjelölésében – ugyan egyértelműen utal az irodalmi és művészeti szervezet korábbi első, 2022-es líraantológiájára (Természetes vadság), mégis főként annak ellenpólusaként definiálódik.
2023. 12. 10.
Melyik oldalon áll a szerző? – merül fel bennem újra és újra a kérdés, miközben a könyvet olvasom. Kiss Judit Ágnes az elmúlt időszakban sokszor szólalt meg interjúk formájában, de direkt kerültem ezeket, amíg nem tisztázódtak bennem az eleinte kétes narrátori attitűdök, illetve az a szerzői szándék, ami a regény témájának kiválasztása mögött van. Egészen az utolsó oldalakig nem dőlt el, hogy az író melyik oldalon áll, a felvonultatott erkölcsi és vallási kérdésekhez hogyan viszonyul. Ez Kiss Judit Ágnes felnőtteknek szóló regényének, az Egy nőalak szürke kontúrjának a megtartó ereje.
