irodalom / lapszemle
2026. 04. 24.
Az irodalom mindig is a jóról és a rosszról való gondolkodás egyik legfontosabb közege volt, ezért talán nem meglepő, hogy a Literatura folyóirat 51. (2025-ös) évfolyamának negyedik lapszáma etika és irodalom kapcsolódásának kérdéskörét járja körbe. A lapszám Műhely rovata a „Túl jón és rosszon”? Az irodalomtudomány etikai „fordulatáról” címmel meghirdetett nemzetközi konferencián elhangzott előadások tanulmányváltozataiból közöl válogatást.
2026. 04. 19.
Az életünket bármikor megunhatjuk. Például, ha túl monotonnak érezzük a jelenünket, reménytelennek a jövőnket és feszélyezőnek a múltunkat. Az e heti Élet és Irodalom írásai azt vizsgálják, hogy miképp törhetünk ki a megszokottból, hogyan feleljünk magabiztosan akkor, ha megkérdezik: hogy vagyunk?
2026. 04. 12.
Békeharc – van ennél önellentmondóbb szóösszetétel? Miféle béke az, amit csak harccal vívhatunk ki? Az e heti Élet és Irodalomban központi téma a háború, melyet a szerzők több szemszögből közelítenek meg: a környezetpusztítás, a test csatatérként való ábrázolása és a bűnelkövetések változó formái mellett szó esik a társadalmunkat érintő egyéb, jelenlegi problémákról is.
2026. 04. 09.
Részvétet nyilvánítunk az elhunyt családjának, majd tudat alatt megnyugszunk, hogy ismét nem mi kerültünk sorra. Felépülünk, leépülünk. Az áprilisi Alföld és Jelenkor ilyesfajta felépülések és leépülések sorozatát tárja fel. A lapszámok írásai olyan témákat vesznek górcső alá, mint az anyaság, a nőiesség, a megbánás, illetve az egzisztenciális válság.
2026. 04. 04.
A múlt mindig a legváratlanabb helyeken kísért. Előtör álmok formájában, újraírja a jelenkor rendjét, vagy épp az elhunyt személyekkel kapcsolatos boldog emlékeink közé csepegtet bánatot. Az e heti Élet és Irodalom írásai egyszerre tekintenek hátra és előre, egyaránt megtalálható bennük az ébrenlét bizonyossága és az álmok képlékenysége.
2026. 03. 29.
Uralkodhatunk az életünk felett, vagy az életünk uralkodik felettünk? Van értelme vakon bízni a sorsban, vagy vegyük kezünkbe az irányítást? Az Élet és Irodalom legújabb számának szerzői többek között az áldozati szerepkört, a felesleges feszültséget, valamint a rohanás visszásságait helyezik középpontba. Az írások emellett azt is bemutatják, miféle átmenetek létesülhetnek a kérdőjel és a felkiáltójel között.
2026. 03. 22.
Március a tavasz kezdete, mely a megújulás, az újrakezdés reményét hordozza magában. Az Élet és Irodalom legújabb számának szerzői az emberi kapcsolatok bonyolultságára helyezik a hangsúlyt. Többen a múltba révednek, legyen szó elhunyt szeretteinkre való emlékezésről, vagy megszokott, kedvenc karaktereink újragondolásáról.
2026. 03. 14.
Ahogy a legkisebb folyó is képes megformálni a legkeményebb követ, úgy képes alakítani az élet áramlása az egyént és a csoportot. Az e heti Élet és Irodalomban számos szöveg foglalkozik a múlttal, az elmúlással, az emberiség pusztító erejével, de megjelenik a sors keresztje mint a hátunkon cipelt teher, és a testi-lelki csonkulás, torzulás tematikája is. A víz azonban képes megtisztítani, képes enyhíteni az emberi szenvedést, ha engedjük magunkon átfolyni.
2026. 03. 09.
Múlik az idő és a szerelem is, szüleink nem maradnak velünk örökké, mi pedig mély levegőt veszünk, igyekszünk mindezt feldolgozni. A márciusi Alföld és Jelenkor írásai a veszteséggel, önmagunk keresésével foglalkoznak, olvasható Kornis Mihálytól meditatív próza, megemlékeznek a februárban elhunyt Maurer Dóráról, az e hónapban nyolcvanadik életévét betöltő Radnóti Sándorról, és szó esik az Irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról is.
2026. 03. 07.
Élvezhetjük az olvasást, ha nem szimpatizálunk a főszereplővel? Mikor van tétje annak, amit elkövetünk? Vágyhatunk erőltetetten harmóniára, hogy majd csalódjunk? Szolgálattal tartozunk testünknek és sebeinknek? – többek között ezeket a kérdéseket veti fel az e heti Élet és Irodalom.
