színház / előadás
2010. 03. 01.
A japán bábszínházzal, a bunrakuval a magyar közönség Kitano Takesi Bábok című filmjében ismekedhetett meg. A bunraku jelenkori verzióját akartam elkészíteni – mondja Kitano a filmjéről. Míg ő a klasszikus művészetek modernizálásval próbálta széles körben megismertetni a japán klasszikus előadói stílust, a japán klasszikus színház rajongói inkább az eredeti, több száz éves formát választják. A tokiói Nemzeti Színház februári programjában többek között a japán Rómeó és Júlia, a Kettős szerelmi öngyilkosság Szonezakiban szerepelt.
2010. 02. 17.
Csehov Három nővérének előadása a komáromi Jókai Színházban mintha egy próbanapló kitépett és összekeveredett lapjain alapulna. Nem az előadás az érdekes, hanem a próbafolyamat. A produkció azt az érzetet kelti, hogy nem végeredményt, hanem folyamatot látunk – mintha párhuzamosan olvasnánk egy regénnyel az író jegyzeteit, naplóját.
2010. 02. 11.
Isten létezik? – ezzel a kérdéssel lép oda valaki hozzám még az előadás előtt. Egy pillanatra zavarba jövök, az ilyen érzékeny kérdésekhez nem vagyunk hozzászokva. Mint kiderül, ez már a játék része, az Ágens Társulat Fátum című sorsjátékáé.
2010. 02. 09.
Az Alfama Társulat komoly feladatra vállalkozott: a Nobel-díjas írónő, Elfriede Jelinek regényét vitte színre, méghozzá két nyelven. A Szerető nőd című előadásban két magányos nő elkeseredett harcot vív álmaik megvalósulásáért, a boldogságért. Két sors, két életút látszólagos sikerekkel és látványos bukásokkal.
2010. 02. 01.
Fiatal csoportosulások közös akciójaként jött létre a görög mitológiát idéző, arról gondolkodó, annak egy motívumát felhasználó performansz, az ÁTJÁRÓK. Az előadás vizuálisan, szellemileg és érzékileg egyaránt letaglózza a látogatót, az ember minden porcikáját megbizsergeti.
2010. 01. 29.
Egyaránt pornográf cselekedetnek minősül a vérfertőző szexualitás, a leküzdhetetlen vágy egy csirkecomb után és az öngyilkos merénylet. Pillanatképek egy magányos, pornográf társadalomból. Simon Stephens Pornography című drámáját Magács László rendezésében mutatták be a Merlin Színházban. Az előadásban a Merlin két állandó, angol nyelvű társulatának tagjai és vendégművészek játszanak.
2010. 01. 27.
A Liliomról hazafelé a vonaton egy Lawrence Block-krimit olvastam, amelyben a cselekmény többek között egy rubin nyakék körül bonyolódik. Ezt a nyakéket egy off-Broadway-színésznő kapta a szeretőjétől, mert a Liliom-beli szerepéhez tartozott ugyan egy kellék nyaklánc, de „nem tetszett neki, ki nem állhatta. John pedig, akit elkapott a szenvedély, elárulta a lánynak, hogy neki bizony van egy pont ehhez a szerephez és ehhez a kosztümhöz illő nyaklánca.”
2010. 01. 23.
Ha egyszer bekerül a köztudatba, hogy egy darab gyerekeknek szól, akkor az ki nem kerül onnan, mint a mellékelt ábra mutatja. Pedig A varázsfuvola önmagában sem pusztán meseopera, és az előadások sem igazán a gyermekien ártatlan, varázslatos vonalat domborítják ki.
2010. 01. 17.
A Csongor és Tünde a Szegedi Nemzeti Színházban. Az előadással együtt lélegezni nem nagyon lehet, lévén, hogy nem túl izgalmas produkciót sikerült kifognunk – az végképp a kedvesem érdeme, hogy ezúttal sem szökött meg két felvonás között.
2010. 01. 14.
Zsótér nem értelmez. Ő fel-, ki-, elhasználja a darab szövegét. Nincs szerző, az meghalt. Mű sincs, sem nyitott, sem csukott. Szöveg van, meg tér, meg testek. Idő, kor és történet, történés. Meg játék. Megint. Mindig és újra. Az irodalom gyémánt ékköve, Hamlet, A darab, A szerep, A rendezés.
