zene
2025. 01. 30.
A minap a budapesti Magvető Café egyik esti programján olyasmi történt, amelynek ürügyén koncert-tudósítói pályám két régi adósságát is törleszteni tudom. Régóta szeretnék írni Roskó Gábor képzőművész zenei tevékenységéről, erre most nyílt alkalom. A másik pedig egy elhallgatott műfaj: a kreatív free jazz fölötti elmélkedés. Erre a Project333 nevű formáció adott okot.
2025. 01. 20.
Balogh Ádám a legfiatalabb zongorista nemzedék egyik kiemelkedő tehetsége. 13 éves korában debütált a Budapesti Fesztiválzenekarral. A Zeneakadémián a kivételes tehetségek osztályába járt, tanárai Eckhardt Gábor és Némethy Attila voltak. Hannoverben Arie Vardinál tanult, majd mesterdiplomáját Várjon Dénes és Farkas Gábor irányításával szerezte meg. Szinte minden versenyen nyert valamilyen díjat, amelyen elindult; 2017-ben Junior Prima díjjal jutalmazták, illetve elnyerte Pécs város első Ifjúsági Tüke díját. 2020 nyarán bekerült a Lieven Alapítvány ösztöndíjasai közé. 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben Fischer Annie ösztöndíjat nyert, valamint megkapta a Cziffra fesztivál tehetségdíját is. Repertoárján mintegy harminc zongoraverseny szerepel, fiatal kora ellenére terjedelmes kamarazenei múltja van, és Bachtól Bartókig terjed a szólóhangszeres zongorista felkészültsége. Jelenleg az LFZE Kamarazenei tanszékén tanít, 27 éves. Nagy vonalakban ennyit kell róla tudni.
2025. 01. 06.
Lee Konitz egyike annak a négy altszaxofonosnak, akik alapjaiban formálták át azt, ahogyan ma a modern jazzről gondolkodunk. Játéka egyszerre nyers és dallamos, hagyományos és avantgárd. Olyan jazz-zenész, aki mindenféle műfajiság felett áll. Akkora tisztelet övezi mind a momés forrasztópákás radikálisok, mind a „nem csak farsangkor Parkernek öltöző” bebop-játékosok körében, akár Charles Mingust vagy Thelonious Monkot. Ennek ellenére nagyon kevés olyan dokumentum áll rendelkezésünkre, amely gazdagabb képet festene Lee Konitz pályájáról. Kis túlzással mindez kimerül egy interjúkötetben, egy spanyol turnéjáról szóló roadmovie-ban, illetve egy posztumusz megjelent dokumentumfilmben. Az utóbbi felkerült a YouTube-ra, emiatt gondoltam, hogy érdemes pár sort írnom Konitz munkásságáról.
2024. 11. 26.
Ritka alkalom, hogy ennyire várunk egy olyan felvétel megjelenésére, amit már régről ismerhettünk. Készülte után 40 évvel végre hivatalosan is megjelent a 'trabant LP'. Miben tud mégis újszerű lenni? Az ismertnél tisztább megszólalás mellett a kiadói keretezés is új megvilágításba helyezi a zenei anyagot. Az ígért háromrészes válogatás első darabja érkezett most meg egy nagyon szép kiadványként, vinyl formátumban is.
2024. 10. 29.
A Coldplay 1998-as megjelenése óta komoly nemzetközi hírnévre tett szert, és az évek során számos lemezt, valamint single-t adott ki. Legismertebb számaik: Yellow, The Scientist, Viva La Vida, Adventure of a Lifetime. A bandára leginkább az indie rock és a pop műfaj volt a jellemző, azonban az utóbbi két albumuk (Music of the Spheres és Moon Music) már műfajilag kevertebb, különféle stílusú elemekkel bővíti a repertoárjukat.
2024. 10. 29.
Az 1980-ban alakult Einstürzende Neubauten a kísérleti zene történelmi jelentőségű zenekara. Nevük egyidős a Nyugat-Berlini underground szcénával, a fal leomlásával, a világháborús emlékek feldolgozásával és az új jobboldali populizmus előretörésével - illetve máig tartóan az indusztriális és a kísérleti punk zenével.
2024. 10. 01.
A Duna éppen áradt, a hangulat pedig a tetőfokára hágott, mikor a Hari Drama vokalistája, turbánban és steampunk kinézetű szemüvegben belibbent a színpadra.
2024. 09. 02.
Egy doktorszemináriumon, amelyen részt vettem, Ávéd János, a kiváló szaxofonos jegyezte meg, hogy véleménye szerint a jazz-zenészek egyik alapvető tulajdonsága a fejlődésre, és ezzel együtt a változásra való törekvés. Ez csupán egy témafelvetés volt János részéről, alaposságát és felkészültségét ismerve egy kutatásban nyilván hozzáfűzte volna, hogy ez a tendencia akkor is megfigyelhető, ha a jazz műfajnak vannak kifejezetten retrospektív stílusirányzatai, így olyan zenészek is játszanak jazzt, aki a múlt rétegeinek felidézésében találnak inspirációt. Egy zenész pályafutásában megfigyelhető fejlődés, sőt ezen túlmenően az egyes jól megkülönböztethető szakaszok, gyakorta váltják ki a kritikusok, bizonyos esetekben a hallgatóság ellenérzését, miközben a változás hiányában könnyen válhat egy előadó önismétlővé. A Wesleyan Egyetem egy 2017-ben publikált kutatásban a jazz és a klasszikus zenei tanulmányok, a kreatív gondolkodásra gyakorolt hatását vizsgálta. Megállapítást nyert, hogy „[…] a jazz-zenészek az improvizációs képzés során azt tanulják, hogyan helyettesítsenek be zenei hangokat, akkordokat, ez pedig megnövekedett kognitív rugalmassághoz vezet." Ezt az állítást alapul véve nem csupán azok az emberek fordulnak sok esetben a jazz irányába, akik igénylik a gyakori változást, de feltételezhetően a műfaj ismerete is erősíti ezt az irányultságot. Ennek az összetett kérdéskörnek a vizsgálatát teszem meg az alábbiakban.
2024. 07. 10.
Az interpretáció függvényében lehet értékelni, egyáltalán megfejteni a "kódolt" tartalmakat, hogy ne csak hallgatóként de valamelyest hozzáértőként vagy beavatottként nyúlhassunk minden elejtett hang után, ezt lehet nagy egészében mérni, vagy kisebb részekre szedni, mégis az első és legfontosabb lépés; csak hallgassunk. Az értékelés is inkább meglátássá alakul, onnan tudhatjuk, hogy hallgattunk, a pont helyett három pont, kérdőjel, vessző, befejezetlen mondatrész születik, csak igényeket mérünk igényekhez.
2024. 07. 04.
A Napkötöző című album a zenekar legújabb dalait mutatja be, égtájak közé szorított emberről, a világról, a kifelé és befelé tekintés közös metszéspontjában.
