Szabó Réka dokumentumfilmje nyerte locarnói fesztivál Kritikusok Hete programjának nagydíját. A Tünet Együttes 2015-ben bemutatott táncszínház előadásának próbafolyamatát feldolgozó egészestés film rendezője személyesen vette át a rangos elismerést szombaton Locarnóban.

Öt kötet, huszonhat élet, egy kapocs. A Cirkuszi csodaemberek artistaművészek életét mutatja be életinterjúkon keresztül. Illetve ezzel együtt a cirkusz működését, alakulását, lehetőségeit, a különböző nézőpontok sokszínűségét. Történetiségében kapunk átfogó képet az európai- és világcirkusz trendjeiről, előnyeiről és hátrányairól, a hazai cirkusz életéről.

Bodó Viktor több mint tíz éve dolgozik külföldön is, elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész majd rendező szakát, tagja volt a Krétakörnek, majd a Katona József színháznak, megalapította a Szputnyik Hajózási Társaságot, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Zsámbéki Gábor mellett tanársegéd volt, Székely Gáborral közösen színházrendező osztályt vezetett. Jászai Mari- és Hevesi Sándor-díjas, nemrégen megkapta az Europe Prize Theatrical Realities díjat és a Német Színházi Társaság díját (ITI). Most szabadúszó, amikor beszélgettünk vele, éppen az elsős színészhallgatók vizsgáján dolgozott itthon az egyetemen, illetve az Örkény Színházban próbált.

Budapest, kávézó zajai, csörömpölés, sürgés-forgás, beszélgetések, nevetések. A folyamatosan változó zsivajba vegyül a Krétakör, siker, külföld, kultúra is.

Bazsó Adrienn rendező, színésznő, színházpedagógus évek óta Berlinben él, ahol a legnagyobb színházakban dolgozik, emellett gyerekekkel foglalkozik, fiatalokkal készít előadásokat. 

15 óra, megtelt galéria, színpadon a Huld együttes, északi mélység, hideg szájak, fehér hangok, ütik a bőrt, mintha csatába hívnának. Kezdődik a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál.

Siker, kiszámíthatóság, hálózatok, művészetek, hatalom. Ezekre a hívószavakra a legváltozatosabb összetételű közönséggel telt meg az auditórium. A CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának második része a Mi a siker titka? – hálózatok a siker szolgálatában címet kapta, a vendégek pedig Barabási Albert-László, Vedres Balázs és Palya Bea voltak.

Szabadulóművészet. Kiszabadulás a közép-közép sötétségéből, beszabadulás a terek intimitásába, felszabadulás a társadalmilag pozícionált szubjektum nyomasztó reflektálatlanságából. A színház elszabadulása. Az egységes narratíva hiánya, a montázstechnika, a történet és a szereplők megismerhetetlensége, az élő és élettelen elmosódása hogyan képesek termékeny kérdéseket, problémákat, értelmezési lehetőségeket és befogadói stratégiákat felvetni? Innen indul a Peeping Tom társulat Moeder előadása a Trafóban.

Köztársaság. Ez a cím már eleve sokat mond, hiszen a színház arról beszél, ami problémás, ami fájó, ami zavaros, ami aktuális. És ma Magyarországon ennek a szónak a jelentése, és a hozzá fűződő viszonyunk igencsak problémás. Mert a köztársaság nemcsak a hazánk nevéből kopik ki újra és újra, hanem az érzésekből, a hangulatból, a hozzáállásból, a toleranciából. A köztársaság, a demokrácia ma a nem szabad szabadság. 

Olyan különös ruhában lenni! Egy férfi és egy nő beszélget, és már az első pillanattól fogva ott van ez a furcsa érzés a teremben, valami feszélyez. Hadd pontosítsak: két ember beszélget. Nem mintha nem lenne igaz, hogy az egyik férfi, és a másik nő, mégis azt érzem fontosnak, hogy Peter Handke Az aranjuezi szép napok című darabjának előadása emberi.